Tudni kell igent mondani
A rendszerváltozás akkor fejeződik majd be, amikor egy kormány egymás után kétszer kap felhatalmazást, hogy folytassa munkáját - közölte Pokorni Zoltán, a Fidesz és a Budai Polgári Kör elnöke a budai Várban megrendezett fáklyás ünnepségen pénteken.
Dátum: 2002-03-16 12:51:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=972
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:21:42.366324, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Hozzátette: "most, március közepén sokunkban él a remény, hogy ez minél hamarabb bekövetkezik".
Szavai szerint a tagadás és a bizalom küzdelme dönti el, hogy milyen lesz Magyarország holnap. Mint mondta: "másfél évtizeddel ezelőtt még mi sem ünnepelhettük szabadon március 15-ét, a nemzet nem volt szabad, kormánya nem volt hű, sem igaz, sem felelős". - A nép nem látta tisztán a zsarnok szívtelenségét, de saját hatalmát sem és ami a legfőbb: nemigen bírt - módja sem volt - különbséget tenni a szabadság és a rabszolgaság között - hangoztatta.
Megjegyezte: Magyarország szabad és független akart lenni 1848-ban is, ám ezt akkor a sors és a nagyhatalmak önkénye meggátolta. - Ahogy az elkövetkező 150 év történelme is gátat vetett a magyar polgárosodásnak, megakadályozta nemzeti függetlenségünket - folytatta. Pokorni Zoltán úgy fogalmazott: Magyarország szabad és független akart lenni, most szabad és független.
A Fidesz elnöke úgy vélte, hogy a magyar polgárok teljesítménye, munkája, erőfeszítése révén az ország felemelkedése megkezdődött. - Felemelkedtünk és elhagytuk a reménytelenség évtizedeit - fűzte hozzá. Rámutatott, hogy ebben a nemzeti pesszimizmus, a múlt kísértetei és a nem kimondásának ősi csábítása is akadályt állított. Megfogalmazása szerint akkor lesz felnőtt egy nép, ha különbséget tud tenni, ha nemcsak nemeket, de végre igent is tud mondani, ha mer és bír tovább menni a maga választott úton. - Valljuk meg, hogy a tagadás mindannyiunk lelkében ott fészkel, és akik nem vértezik fel magukat azok lelkén úrrá is tud lenni - mondta szónoklatában. Pokorni Zoltán közölte: "Magyarország ma az a hely, ahol szabadságban lehet élni, ahol lehetőségünk van tenni és munkálkodni, hogy egyre többünk számára teremtődjön meg a boldogulás, a jólét lehetősége". - Magyarország ma olyan haza, ahol azért küzdünk, hogy a tisztességes munkának becsülete legyen, hogy a fiatalok iskoláinkban, egyetemeinken értékes tudást szerezhessenek és közös szabadságunkat megvédje a rend - vélekedett Pokorni Zoltán.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke, igazságügy-miniszter úgy fogalmazott: a Nemzeti Színház megnyitása március idusán üzenete egy emelkedő nemzet helyreálló önbecsülésének, tisztelgés a múlt előtt és iránytű a jövőnek. - Hogyan is tiszteleghetnénk 1848 nagyjai, forradalmárai előtt méltóbban, mint az új Nemzeti Színház megnyitásával - mondta. Elmondta: közel negyven esztendőnek kellett eltelnie, hogy a fojtogató füst és por végre szétoszoljon. Dávid Ibolya hangsúlyozta: minden nemzetnek elsősorban önmagában kell bíznia.
- Ha egy nemzet feladja önmagába vetett hitét, és másoktól várja sorskérdései megoldását, súlyosan megbűnhődik - fogalmazott. A miniszter hozzáfűzte: "senki sem teljesítheti helyettünk azt a feladatot, amit ránk bízott a sors, és senki nem végzi el azt a történelmi munkát, melyet tőlünk követel a gondviselés". Úgy vélte, március 15-e minden évben figyelmezteti a nemzetet, hogy jövője érdekében nincs helye megalkuvásnak. - A márciusi eszme azt is jelenti, hogy hazánk minden időben, szabad akaratából, önállóságának épségben tartásával akar részt venni az európai nemzetek testvériségében - közölte Dávid Ibolya.
Tőkés László királyhágómelléki református püspök arról szólt, hogy első ízben tölti március 15-ét a határon innen. Mint mondta: amióta a magyar nemzet határokon átívelő egyesítésének folyamata beindult, ennek egyre kevesebb jelentősége lesz. Közölte: nagy ára volt e napnak, de a győzelem még e nagy árnál is nagyobb. - Az áldozat nem volt hiábavaló - tette hozzá Tőkés László.