Ígéretek és intelmek a nyugat-balkáni államoknak

Az Európai Unió további pénzügyi segítséggel kívánja meggyorsítani a nyugat-balkáni államok közeledését az EU-hoz, egyúttal értésükre adva, hogy nagyobb erőfeszítéseket vár el tőlük a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcban.

Dátum: 2003-06-24 09:19:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=12012
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:27:33.150606, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A hétvégén lezajlott Balkán-EU csúcstalálkozó legfontosabb üzenete az öt balkáni ország számára kétségtelenül az volt, hogy Brüsszel további 200 millió euróval toldotta meg a térségnek szánt ötmilliárd eurós segélycsomagot - állapította meg a dpa hírügynökség.

A nagylelkűség jól mutatja, milyen ambivalens érzéseket vált a Balkán az uniós tagok körében. Egyfelől a balkáni országokban megszokott korrupció, a szervezett bűnözés, az elfuserált gazdaságirányítás és a népcsoportok között parázsló konfliktusok mély aggodalmakat váltanak ki Nyugaton. Az itteni politikusok szeretnék elejét venni a Nyugatra irányuló emberkereskedelemnek és a menekültáradatnak (mint amilyent a boszniai háború idején tapasztaltak). Ezért aztán (másfelől) pénzt, illetve (előbb-utóbb megvalósuló) EU-tagságot ígérnek a Balkán államainak.

"Egyértelmű üzenetet küldtünk (a Balkán felé): az EU békét akar exportálni, egész Európát integrálni kívánja, de nem kér a válságok importjából" - hangoztatta a szaloniki csúcstalálkozón Jacques Chirac francia elnök. A német kancellár pedig úgy fogalmazott, hogy Szalonikiben megkezdődött a balkáni országok közeledése az unió felé. A csatlakozási tárgyalások előtt azonban szükség van arra, hogy ezen országokban "jól látható legyen és kiteljesedjen a demokratizálási folyamat" - tette hozzá Gerhard Schröder, határozottan elutasítva a csatlakozási tárgyalások időpontjának a kitűzését.

A találkozó zárónyilatkozata megállapítja, hogy a térség államai az utóbbi időben "örvendetes haladásról" tettek tanúbizonyságot az igazságszolgáltatás és a rendőrség megreformálása, valamint a hatékony határőrizet kiépítése terén. A nevezett államok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Szerbia és Montenegró) ugyanakkor tudatában vannak annak is, hogy még jelentős erőfeszítéseket kell tenniük; ezért kötelezték magukat a reformok felgyorsítására, miként arra is, hogy maradéktalanul és fenntartások nélkül együttműködnek az egykori Jugoszlávia területén elkövetett bűntetteket vizsgáló nemzetközi büntetőbírósággal.

A csúcsértekezlet zárónyilatkozata nyíltan bírálta a Balkánon tapasztalható korrupciót és szervezett bűnözést. Ezek ugyanis komoly akadályát képezik a stabil demokrácia létrejöttének, a jogállamiságnak, a gazdaság és a civil társadalom fejlődésének, és komoly aggályokat keltenek az EU-n belül. Albániáról, amely a korrupció és a pénzmosás fellegvárának számít, a német kancellár kijelentette: ennek az országnak az EU-csatlakozása "olyan perspektíva, amely a távoli jövőben" rajzolódik ki.

MTI - fidesz