Blix az Egyesült Államokat bírálja
Éles bírálatokkal illette az Irak elleni háború kierőltetésével kapcsolatos amerikai sietséget Hans Blix, az ENSZ fegyverzetellenőreinek vezetője, akinek mandátuma június 30-án jár le.
Dátum: 2003-06-24 09:58:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=12014
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:27:33.741259, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
- Elég komikus, ha valaki kijelenti, hogy 100 százalékig meg van győződve a tömegpusztító fegyverek létezéséről, azok hollétét illetően azonban még csak halvány sejtelme sincs - jelentette ki az ENSZ Felügyeleti, Ellenőrzési és Vizsgálati bizottságának (UNMOVIC) vezetője a New York-i székhelyű tekintélyes politikatudományi agytröszt, a Külpolitikai Tanács előtt hétfőn mondott beszédében.
Blix szerint három és fél hónap kevés volt az alapos munkához. Utalt arra, hogy az amerikaiak most maguk mondják, "még egy kis türelemre van szükség, hiszen ezek a dolgok időigényesek". Mindazonáltal úgy tűnik, minél hosszabb ideig nem kerül elő semmi, annál valószínűbb, hogy nincs is semmi, mert Irak az első öbölháborút követően talán mégiscsak lemondott fegyverkezési programjáról, és megsemmisítette tömegpusztító fegyvereit.
Hans Blix szerint három oka is lehet annak, hogy Szaddám Huszein megbuktatott iraki elnök macska-egér játékot játszott a világgal. Nem kizárt, hogy a titokzatos tömegpusztítófegyver-arzenállal a térség országait akarta ámítani, de lehetséges, hogy saját önteltségével nem bírva "Mezopotámia császárának" képzelte magát. Harmadik lehetőségként pedig az sem vethető el, hogy egyszerűen katasztrófa-politikára játszott, abban a hiszemben, hogy az amerikaiak végül mégsem mernek háborút indítani.
Blix példaként említette azt, amikor az Egyesült Államok - a Biztonsági Tanács többi tagjával együtt - elítélte Izraelt egy iraki atomreaktor szétbombázásáért, azzal érvelve, hogy Tel-Aviv "nem merített ki minden békés eszközt". Nem érvényes-e ez az érvelés 2003 márciusára is? - tette fel a kérdést Hans Blix.
Az UNMOVIC vezetője elismerte ugyanakkor, nem csak az amerikaiak voltak meggyőződve arról, hogy Irak tömegpusztító fegyvereket rejteget. - Azt hiszem, az összes általam megkérdezett nyugati titkosszolgálat osztotta ezt a nézetet, talán egyedül az oroszok nem voltak hajlandóak ezt soha megerősíteni - mondta Blix.
Az AP jelentése szerint Blix bírálta azokat a szerinte igen gyenge lábakon álló bizonyítékokat is, amelyekkel a hírszerző szolgálatok, és különösen az amerikaiak, a titkos iraki fegyverkezési program létét próbálták bizonyítani. - Az ENSZ fegyverzetellenőreit - jelentette ki - egyáltalán nem rázta meg azoknak a bizonyítékoknak a többsége, amelyeket Colin Powell amerikai külügyminiszter tárt a Biztonsági Tanács elé. Különösen gyanúsak voltak azok az értesülések, amelyek Irakból érkezett menekültektől származtak - tette hozzá.
A legvalószínűbb az, hogy ha az ENSZ-fegyverzetellenőrök tovább dolgozhattak volna Irakban, bizonyos haladást értek volna el, ha mást nem, hát azt, hogy nagyobb együttműködést tudnak kicsikarni az irakiaktól. Akkor a nemzetközi közösségnek - hosszú távon is - meg kellett volna elégednie az iraki fegyverzet folyamatos ellenőrzésének tényével, de ez az önmérséklet, amelyet néhány amerikai politikus oly erősen ellenez - jelentette ki az UNMOVIC távozó vezetője.
MTI - fidesz.hu