A többség támogatja az állam nagyobb szerepvállalását
A lakosság döntő többsége támogatja az állam tulajdonszerzését stratégiai nagyvállalatokban, és elvárja, hogy támadás esetén azok és vezetőik védelmet kapjanak - közölte a Századvég Alapítvány novemberi felmérése alapján.
Dátum: 2011-12-05 17:31:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=175666
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 14:25:10.075475, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A Századvég közleményében rámutat: az emberek szemében az olyan társaságok, mint a Mol a nemzeti öntudat részét képezik. Az elmúlt időszakban meghatározó változások történtek nemzetstratégiai nagyvállalatok állami tulajdonlása körül. A Mol-ban már növelte ellenőrzését a magyar állam, a Rábában ez előkészítés alatt áll. Az alapítvány mostani felmérésében azt vizsgálta, támogatja-e a lakosság az állami szerepvállalás kiterjesztését a stratégiai fontosságú vállalatokban.
A válaszadók 57 százaléka teljes mértékben, további 27 százalékuk pedig inkább támogatja, hogy az állam tulajdont szerezzen nemzetstratégiai vállalatokban annak érdekében, hogy csökkenjen az ország külső kiszolgáltatottsága. Az állami beavatkozást a megkérdezettek mindössze 16 százaléka ellenzi valamilyen mértékben. A témában nyilatkozók több mint háromnegyede, 76 százalék büszke arra, hogy léteznek olyan magyar nagyvállalatok, mint például a Mol.
A kutatás arra is rákérdezett, hogy a nagy nyilvánosságot kapott Mol-INA ügyről miként vélekednek az emberek. A válaszadók abszolút többsége, közel 60 százaléka hallott a nemzetközi sajtóban is publicitást kapott konfliktusról, valamint arról, hogy Hernádi Zsoltot, a Mol elnökét a horvát ügyészség korrupcióval vádolja.
A témában véleményt nyilvánítók több mint kétharmada, 69 százalékuk szerint Hernádi Zsolt meggyanúsításában a horvát választások is szerepet játszhattak. A válaszadók kimagasló aránya, 78 százaléka gondolta úgy, hogy ilyen vagy hasonló támadás esetén inkább meg kell védeni a nemzetstratégiai vállalatokat vagy azok vezetőit.
A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2011. november 3. és 10. között, amelynek során ezer véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.