A 2000-2002 közötti otthonteremtési program jó gyakorlat volt
Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint a 2000-2002 közötti otthonteremtési program jó gyakorlat volt, a lakosság számára, korlátok között ugyan, de lehetővé tette, hogy éljenek az otthonteremtés lehetőségével, ebben az időszakban jelentősen megugrott az új lakások építése Magyarországon.
Dátum: 2011-12-06 12:34:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=175694
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 14:25:20.926575, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az államtitkár, aki 2001-2002 között az első Orbán-kormány idején pénzügyminiszter volt, a parlamentnek a 2002-2010 közötti lakossági deviza-eladósodás okait feltáró albizottsága keddi ülésén elmondta: a program révén 2000-től 2003 végére mintegy 50 százalékkal nőtt az újonnan épített lakások száma az országban, a program pozitívan hatott az építőiparra, áttételesen pedig a magyar GDP bővülésére.
Varga Mihály elmondta: az otthonteremtési program négy elemre épült, először is egy lakáscélú támogatási rendszert tartalmazott, szerepelt benne egy kamattámogatási elem, volt benne a lakásépítést és -felújítást ösztönző szja-kedvezmény, és tartalmazott egy áfa-visszatérítési lehetőséget is a lakásépítéssel, lakásfelújítással kapcsolatban kapott számlák alapján. Rámutatott: 2000 végén a lakáscélú forinthitelek állománya 124 milliárd forintot tett ki, az otthonteremtési program révén ez az összeg 2002 májusára 400 milliárd forintra emelkedett.
Az államtitkár kifejtette: az akkori otthonteremtési kormányintézkedések csökkenő inflációra, mérséklődő kamatokra épültek, az államháztartási hiány, az államadósság a GDP-hez mérten akkor még csökkent. Később a Medgyessy-kormány gazdaságpolitikai irányváltása után kezdett nőni a hiány, majd emelkedtek a forinthitelek kamatai, a devizalakás-kölcsönök az alacsony devizakamatok miatt egyre népszerűbbek lettek. Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy 2002 végén, a kormányváltás évében az államadósság GDP-hez mért aránya még csupán 53 százalék volt, az államháztartási hiány pedig szintén a GDP-hez mérten mintegy 4 százalékot ért el.
Kifejtette: a 2002-ben hivatalba lépett szocialista kormány olyan laza fiskális politikát folytatott, amely az államháztartási hiány emelkedését hozta. Ez később megnövelte az államadósság mértékét, majd ez áttételesen megemelte az országban a kamatszintet, olyannyira, hogy napjainkra 19 milliárd svájci frank összegű jelzálog alapú kölcsönnel rendelkezik a magyar lakosság - elemezte Varga Mihály.
A Medgyessy-kormány leállította az otthonteremtési programot, a hozzá kapcsolódó kamattámogatási rendszert. A növekvő forintkamatok miatt az alacsonyabb deviza-kamatszínvonal következtében a devizahitelek felvétele megugrott, amihez a kereskedelmi bankok partnerek voltak, mert akkor még a világ pénzpiacait likviditásbőség jellemezte - emelte ki a volt pénzügyminiszter, hozzátéve: a folyamat odavezetett, hogy a lakossági devizahitelek nagyon jelentős állománya 2010-ben már Magyarország országkockázatának megemelkedést hozta.
Egy kérdésre válaszolva elmondta: 2006-2010 között egyes pénzintézetek már felhívták a figyelmet a devizahitelezés kockázataira, de valójában ezt csak a vállalkozások körében tették, sőt 2006-2007 idején ügynökök járták az országot, akik olyan személyeket is rávettek a devizakölcsönök felvételére, akiknek azokra semmi szükségük nem volt. Látva a devizakölcsönök előidézte veszélyeket, a mostani kormány különböző intézkedéseket vezetett be, egyebek mellett például az árfolyamgát, illetve a végtörlesztés lehetőségét - emelte ki Varga Mihály.