Győri: Kíbővült a csatlakozásról konzultálók köre

Kibővült azon euróövezeten kívüli országoknak a köre, amelyek konzultációkat folytatnak az eurózóna 17 országa között péntek hajnalban a pénzügyi fegyelem megszilárdítása érdekében létrejött megállapodáshoz való csatlakozásról - közölte újságírókkal Győri Enikő, a magyar külügyminisztérium EU-ügyi államtitkára.

Dátum: 2011-12-09 12:39:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=175836
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 14:26:10.894985, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Kora reggeli bejelentés szerint az euróövezeti országok és több további európai uniós tagállam kormányközi szerződést köt annak érdekében, hogy új szabályokat vezessenek be a pénzügyi fegyelem szigorítására. Az euróövezetiek közös nyilatkozata felsorolta azt a hat, az övezeten kívüli EU-tagállamot, amelyek jelezték, hogy csatlakozni kívánnak a szerződéshez. Eszerint négy tagállam nem tett így: Nagy-Britannia, Magyarország, a Cseh Köztársaság és Svédország.

A magyar álláspontot Orbán Viktor miniszterelnök azzal indokolta, hogy az Országgyűlésnek meg kell vitatnia ezt a kérdést, mert a megállapodás tartalma a nemzeti szuverenitást is mélyen érinti. A csehek és a svédek is azt jelezték, hogy döntés előtt konzultálniuk kell a parlamenttel. Nagy-Britannia esetében viszont David Cameron miniszterelnök egyértelművé tette, hogy megítélése szerint a kidolgozott feltételek elfogadása nem állt az ország érdekében.

Győri Enikő délben arról tájékoztatta a riportereket, hogy a kiadandó közös közlemény szövegtervezete folyamatosan változik, és időközben két további, eurózónán kívüli EU-tagország, Dánia és Bulgária is jelezte: parlamenti jóváhagyásra van szüksége ahhoz, hogy csatlakozzon az euróövezetiek megállapodásához. A legutóbbi szövegváltozat azonban a következetesen elzárkózó Nagy-Britannia leszámításával már nem tesz különbséget az euróövezeten kívüli további kilenc ország között, valamennyien konzultációkat folytatnak a kérdésben - tette hozzá az államtitkár.

Uniós diplomáciai források szerint a tagországok között nem annyira a "mit", hanem inkább a "miként" kérdésében vannak nézetkülönbségek. A célt, a pénzügyi fegyelem megszilárdítására irányuló kötelezettségvállalásokat a britek kivételével valamennyien szükségesnek tartják. Abban viszont egyelőre nincs egységes, kikristályosodott álláspont, hogy a megoldás az EU-alapszerződés módosítása lehet, vagy pedig új szerződést köt egymással a 27 EU-ország egy része, és "szerződés jön létre a szerződésen belül" - mondta egy nevének elhallgatását kérő forrás az MTI-nek.