Főváros: elfogadták a jövő évi költségvetési koncepciót
Elfogadta Budapest 2012-es költségvetési koncepcióját a Fővárosi Közgyűlés szerdán. A képviselők 18 igen, 10 nem és 2 tartózkodással döntöttek erről.
Dátum: 2011-12-14 10:29:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=175989
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 14:27:07.070207, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
['\n\t\t\n\t\tBagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes felszólalásában jelezte: a koncepcióval azt az utat szeretnék kijelölni, amelynek mentén a tényleges költségvetést készítik. Mint mondta, a koncepció tele van bizonytalansági elemekkel, a főváros mai tudása szerint készült, és természetes, hogy a tényleges büdzsé elfogadásig még "hatni fognak becsapódó villámok". Hozzátette: a büdzsét nagymértékben meghatározza a városvezetésre maradt "örökség", a többi között az adósságállomány, a kimerített hitellehetőségek.', 'Tarlós István főpolgármester arra kérte az ellenzéket, hogy a koncepciót ne a majdani költségvetés "megváltoztathatatlan elhatározásaként" kezelje, szavai szerint a helyzethez képest a lehető legjobb dokumentumot készítették.
\xa0\xa0\xa0
A főváros 2012. évi költségvetési koncepciója az idei évhez képest tízmilliárd forintos folyó bevételi kieséssel számol. Ennek egyik okaként a gazdasági válság folytatódását jelölte meg a városvezetés. A működési kiadások előirányzata a 2011-es 174,3 milliárd forintról 181,4 milliárdra nő, azzal együtt, hogy egyes egészségügyi feladatokra és a tűzoltó-parancsnokságra az állami kézbe adás miatt nem különítenek el forrást. Jelentősen nő a közlekedési és a parkolási feladatokra tervezett összeg, 10,7 milliárdról 20,7 milliárdra, továbbá megháromszorozódnak a céljellegű működési keretek, így erre 543 millió forint juthat.
\xa0\xa0\xa0
A városvezetésnek a fejlesztéseket, felújításokat érintően az volt az általános elve, hogy csak a reálisan szükséges feladatok és előirányzatok szerepeljenek. "Későbbi évekről 2012-re előre hozott feladat csak indokolt esetben volt javasolható. Kiemelt elbírálásban részesültek a külső források bevonásával megvalósuló fejlesztések" - olvasható a javaslatban. Az is kiderül belőle, hogy többletigényt csak "elháríthatatlan külső körülmény esetén" lehet javasolni. Felülvizsgálnák azokat a beruházásokat, amelyeket a többletbevételek, illetve kiadási megtakarítások révén önálló banki projektfinanszírozással is meg lehet valósítani, ami a fejlesztés forrásait bővítheti.
\xa0\xa0\xa0
A koncepció a budapesti költségvetés legsúlyosabb kezeletlen problémájának nevezi a BKV finanszírozásának megoldatlanságát. Kitér arra, hogy a társaság adósságállománya 70 milliárd forint. A BKV által felvett hitelek jelentős része jövőre lejár, és 2012 májusáig mintegy 45 milliárd forint adósság visszafizetése lesz esedékes. A BKV-n kívül a gazdasági pozíció romlásának okai között szerepel az szja-bevételek 1,8 milliárd forintos, az iparűzési adó 4,3 milliárd forintos, valamint az illetékbevételek egymilliárd forintos csökkenése. A koncepció szerint a vezetés feltett szándéka, hogy a ciklus egészében az eladósodás nem növekedhet. A dokumentum felsorolja az év során várható kockázatokat is, köztük az árfolyamkockázatot, az uniós beruházások megelőlegezését, az iparűzési adó teljesülési kockázatát, a támogatások lehívásának kockázatát említik.']
['\nKilenc közterület neve változik', 'Korábban névtelen közterületek elnevezéséről, illetve egyes nevek megváltoztatásáról döntött szerdán a Fővárosi Közgyűlés. A határozatot 20 igen és 3 nem szavazattal fogadták el, az MSZP nem vett részt a szavazáson. Tarlós István főpolgármester előterjesztése szerint a kilenc névváltozást fővárosi kerületi önkormányzatok, valamint magánszemélyek kezdeményezték.
\xa0\xa0\xa0\xa0
Óbudán Kerényi Grácia költőről, műfordítóról neveznek el eddig névtelen közterületet, Soroksáron Túri István kertészmérnökről, tanárról és nemesítőről neveznek el utat, Csepel pedig a Koltói Anna utcának ad új nevet, Vermes Miklós tanítónak, a fizika szakmódszertana kimagasló alakjának nevét veszi fel. Terézvárosban a Szalmás Piroska utca neve változik meg, ez Németh László író, kritikus, műfordító nevét viseli.
\xa0\xa0\xa0\xa0
A XIII. kerületben egy jelenleg névtelen közterület Kopácsi Sándor nevét veszi fel, ő az 1956-os forradalom idején Budapest rendőrfőkapitánya, majd a Nemzetőrség helyettes főparancsnoka, a Nagy Imre-per életfogytiglanra ítélt hatodrendű vádlottja volt. A II. kerületben egy névtelen területet Erdélyi Jánosról, a Kisfaludy Társaság titkáráról, a Nemzeti Színház egykori igazgatójáról neveznek el. A XV. kerületi Dembinszky utca Józef Wysockinak, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc honvédtábornokának nevét veszi fel.
\xa0\xa0\xa0\xa0
A Zichy Mihály utat és a Városligeti körutat összekötő zuglói névtelen sétány Lev Tolsztoj orosz író nevét viseli ezután. A soroksári Apostolhegy dűlő lakói azt kezdeményezték, hogy a Vágó köz elnevezésű területet Máté apostolra nevezzék át, mert az útszakasz nem tekinthető a - vele fizikai összeköttetésben nem álló - Vágó köz meghosszabbításának, és ez megnehezíti a tájékozódást. Az utca környékén több, apostolról elnevezett közterület is van, így János, Pál és Péter apostol nevét is viseli utca.
\xa0\xa0\xa0\xa0
A változások a közgyűlési döntés után harminc napon belül lépnek életbe.']
['\nKét és fél százalékkal emelkednek a víz- és csatornadíjak', 'Január elsejével a közgyűlés döntésének értelmében két és fél százalékkal emelkednek a víz- és csatornadíjak a fővárosban. A vízdíjak esetében az átlagosan 2,51 százalékos emelést 18 igen, 10 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadta el a közgyűlés. E szerint a lakossági fogyasztóknál 2,51 százalékkal növekedik a fizetendő összeg, az ipari-közületi fogyasztóknál pedig 2,53 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy a lakossági fogyasztók számára nettó 191,90 forint lesz egy köbméter ivóvíz (áfával együtt 243,71 forint), az ipari-közületi fogyasztóknak pedig nettó 198,90 forintot kell fizetniük (27 százalékos áfával számolva 252,60 forintot). A bruttó díjnövekmény így nagyságrendileg megegyezik az infláció mértékével. Változnak az alapdíjak is, vagyis a főmérő után fizetendő összegek. Továbbra sem kell ilyet fizetnie annak a lakossági fogyasztónak, akinek nulla köbméter a havi átlagfogyasztása. Ennél magasabb átlagfogyasztásnál bruttó 193 forintról 201-re emelkedik az alapdíj. A közületi, vagyis a nem lakossági ügyfelek alapdíját három kategóriába sorolják a havi átlagfogyasztás alapján, itt az alapdíj 2,3-2,6 százalékkal nő.
\xa0\xa0\xa0
Az előterjesztés összefoglalta a díjemelés lakossági kiadásokra gyakorolt hatását is: 2011-ben az egy főre jutó havi kiadás nettó 991 forint volt, a 2012-es összeg pedig 1013 forint lesz, az egy lakásra jutó átlagos kiadás pedig havi nettó 1917 forintról 1959 forintra nő.
\xa0\xa0\xa0
A közgyűlés 18 igen és 11 nem szavazattal döntött a csatornadíjak 2,55 százalékos emeléséről is. Az eddigi 325 forintos köbméterenkénti csatornadíjat 333,6 forintra emelték, amely áfával együtt 423 forint, így a havidíj egy lakosra vetítve 1850 forintról 1917 forintra emelkedik.
']
['\nTarlós István megköszönte a fővárosi tűzoltóság munkáját', 'Tarlós István főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén megköszönte a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokságnak (FTP) az elmúlt 16 év munkáját. A parancsnokság január elsejétől állami tűzoltóság lesz. A főpolgármester azt mondta, 1995. július 1. óta működött az FTP a főváros önálló intézményeként, ez alatt az idő alatt elkészült a tűzvédelmi koncepció, átalakult a riasztási rendszer, új laktanyák épültek, a vonulási idő pedig átlagosan tíz percre rövidült. A tűzoltók feladatukat a budapestiek legnagyobb megelégedésére végzik, és élvezik a budapestiek bizalmát. A főpolgármester megköszönte az embert próbáló, veszélyes munkát, majd átadta Varga Ferenc parancsnoknak Budapest zászlaját, valamint egy díszoklevelet.
\xa0\xa0\xa0
Varga Ferenc hangsúlyozta: kiemelkedő időszak a fővárosi tűzoltóság életében az elmúlt 16 év, ez alatt az FTP európai fővároshoz, világvároshoz méltó tűzoltósággá vált. Ez a fejlődés azonban nem jöhetett volna létre a főváros folyamatos támogatása nélkül; az elmúlt években Budapest több mint 20 milliárd forint többlettámogatást biztosított. A parancsnok köszönetet mondott ezért a támogatásért, majd átadott Tarlós Istvánnak egy díszsisakot, amelynek eredetijét Széchenyi Ödön viselte 1870-ben a fővárosi tűzoltóság alapításakor.']
['\nHuszonhárommillió forintból fejlesztik az állat-egészségügyi szolgálatot', 'Huszonhárommillió forintot kap Budapest Főváros Közterület-felügyelete az állat-egészségügyi (ebrendészeti) szolgálatának megújításához - a javaslatról szerdán egyhangúlag döntött a Fővárosi Közgyűlés. Az állat-egészségügyi szolgálathoz évente több mint háromezer kutya kerül be, túlnyomó többségük keverék. Az idén 3220-at fogadtak be, közülük 340 visszakerült a gazdájához, az állatvédő egyesületeknek pedig hétszázat adtak át. A szolgálat működése és fenntartása a főváros és az agglomeráció járványügyi és közegészségügyi helyzetének szempontjából kiemelt jelentőségű.
\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0
A vonatkozó javaslat szerint középtávon a feladatellátás színvonalának emelése mellett szükséges a funkciók, vagyis egyebek mellett a járványügy és a befogott állatok örökbeadásának szétválasztása, és nem lehet halasztani a férőhelyek bővítését sem. A határozat alapján a közterület-felügyelet 23 millió forintot fordíthat egyebek mellett ebbefogó gépkocsik, mikrocsip-leolvasók vásárlására, macskaketrecekre, a műtőhelyiség átalakítására, valamint épületfelújításra.']
Átlagosan 3,9 százalékkal emelkedik a kéményseprő-ipari szolgáltatások díja
Átlagosan 3,9 százalékkal emelkedik a kéményseprő-ipari szolgáltatások díja Budapesten január elsejével a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén hozott döntés értelmében. György István ágazati főpolgármester-helyettes előterjesztését a képviselők 18 igen és 11 nem szavazattal fogadták el. A módosítás értelmében a kéményellenőrzés, -tisztítás és a műszaki felülvizsgálat egyedi kémények esetében 1.533 forintba, tartalékkéményeknél 988 forintba, gyűjtőkéményeknél pedig 3.419 forintba kerül jövő év elejétől, ezek az árak az áfát még nem tartalmazzák.
['\nA Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. is a BVK része lett', 'A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) részvényeinek apportálásával 15,439 milliárd forintos alaptőke-emelést hajtott végre a Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) Holding Zrt.-nél a Fővárosi Közgyűlés szerdán. A testület idén júniusban döntött arról, hogy hat, százszázalékos fővárosi tulajdonú céget (annak üzletrészeit, részvényeit) - Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt., Budapesti Temetkezési Intézet Zrt., Főkert Nonprofit Zrt.,\xa0 Főkétüsz Fővárosi Kéményseprő-ipari Kft., Főtáv Budapesti Távhőszolgáltató Zrt., Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. - apportálnak a Budapesti Városüzemeltetési Központba.
\xa0\xa0\xa0
György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes már akkor jelezte, hogy az FKF Zrt. is a BVK része lesz, a társaság szétválása után. A közterület-fenntartó ügyében október végén döntöttek a képviselők, így megkezdődött a közútfenntartási ágazat leválasztása. A koncepció szerint a BVK által ellenőrzött társaságok közé tartozik majd a később létrehozandó Fővárosi Energiagazdálkodási Kft. is. Emellett arról is döntöttek, hogy a Budapesti Közlekedési Központba apportálják a közútkezelési feladatokat ellátó BKK Közút Zrt.-t, itt az alaptőke-emelés 1,5 milliárd forintnak felel meg.']
['\nAz önálló Margit kórház létrehozását kezdeményezi a főváros', 'Az önállóan működő és gazdálkodó Szent Margit Kórház létrehozását kezdeményezi a fővárosi önkormányzat a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnál (Nefmi), az erre vonatkozó javaslatról szerdán 20 igen és 10 nem szavazattal döntött a Fővárosi Közgyűlés.', 'A testület felkérte Tarlós István főpolgármestert, írja alá azt a megállapodástervezetet, amely szerint a tárca vállalná, hogy az intézményátvétel után önálló költségvetési szervként létrehozza a Szent Margit Kórházat.
\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0
A Szent Margit Kórházat 2008 januárjában a Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai elnevezésű\xa0 összevont intézménybe integrálták. Leválasztását már korábban is tárgyalta a Fővárosi Közgyűlés, arra hivatkozva, hogy a Semmelweis Terv szerint Budán egy sürgősségi centrumot hoznának létre, a Margit Kórház pedig "nem fér bele a profilba". Akkor arról döntöttek, hogy megvizsgálják az intézmény önállósodásának lehetőségét. A kórházak állami kézbe adása miatt azonban az önállóság visszaállításáig nem jutott el a főváros.
\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0
A megállapodástervezet szerint az önálló intézményt 2012. május 1-jétől kellene létrehoznia a minisztériumnak, az ezzel kapcsolatos folyamatok koordinálásába pedig bevonja a főváros szakértőit. A minisztérium háttérintézményének felül kellene vizsgálnia a Szent Margit Kórház kapacitásait, és 2012. június 30-ig olyan szakmai portfóliót, valamint ellátási területet meghatároznia, amely illeszkedik a betegellátási igényekhez, emellett biztonságos és stabil gazdasági működést biztosít a kórháznak.
\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0
A javaslat szerint a tárcának egyeztetnie kellene a fővárossal a kórház főigazgatói, illetve gazdasági igazgatói pályázatának kiírásáról.', 'A fővárosi közgyűlési határozat azt is kimondja, hogy a Nefmi gondoskodjon a megkezdett, folyamatban lévő beruházások, fejlesztések, felújítások, európai uniós pályázatok befejezéséről. Ugyancsak gondoskodnia kellene a 2011-ben indított fejlesztések teljesített ráfordításainak megtérítéséről, a banki adósságterhek, pénzügyi kötelezettségek átvállalásáról, továbbá az intézményi adósságállományok átvállalásáról.']
['\nMegszűnik a Pro Cultura Urbis Közalapítvány', 'A Fővárosi Közgyűlés szerdai döntése alapján megszűnik a Pro Cultura Urbis Közalapítvány, melynek feladatait a jövőben a főváros saját intézmény- és támogatási rendszerén keresztül valósítja meg.', 'A közalapítvány megszüntetésének kezdeményezéséről szóló javaslatot szerdai ülésén 18 igen szavazattal, 11 nem ellenében fogadta el a közgyűlés.
\xa0\xa0\xa0
A közalapítvány fenntartását és finanszírozását az önkormányzati költségvetés a továbbiakban nem teszi lehetővé, ugyanakkor az alapító okiratban célként meghatározott, önként vállalt közfeladat megvalósítása más módon, a meglévő fővárosi intézmény- és támogatási rendszer keretében is megvalósítható - áll a Csomós Miklós kultúráért felelős főpolgármester-helyettes által jegyzett előterjesztésben.
\xa0\xa0
Az alapító okirat szerint a Pro Cultura Urbis Közalapítvány feladata a kulturális értékek védelme és új értékek létrejöttének elősegítése volt a Pro Cultura Urbis díj odaítélése, egyedi támogatás, illetve ösztöndíj-adományozás által.
\xa0\xa0\xa0
Mint az előterjesztés emlékeztet, az államháztartásról szóló törvény rendelkezése értelmében egy közalapítvány megszüntetése esetén az alapító köteles annak vagyonát a megszűnt közalapítvány céljához hasonló célra fordítani. Ezért a Pro Cultura Urbis pénzbeli vagyonát a főváros a Budapest Bank Budapestért Alapítvány támogatására fordítja, amely azzal a céllal jött létre 1991-ben, hogy hozzájáruljon Budapest fejlődéséhez, szellemi és kulturális értékeinek megőrzéséhez és gyarapításához, a város és polgárai életének javításához.
\xa0\xa0\xa0
Az előterjesztés szerint a Pro Cultura Urbis Közalapítvány bankszámláján jelenleg 3,9 millió forint van, a közalapítvány ingó és ingatlanvagyonnal nem rendelkezik.']