"Gránit szilárdságú alapot vetettünk a jövő számára" + videó

A gazdasági haszon eddig ismert mértékeit meghaladó profit vágyától hajtva a Nyugat - és benne Európa - olyan világgazdasági rendszert épített fel és tett általánossá, ami mára az erejét meghaladó kihívások elé állítja - jelentette ki Orbán Viktor hétfő este a Magyar Nemzeti Galériában. A Hősök, királyok, szentek - A magyar történelem képei és emlékei című kiállítás megnyitóján a miniszterelnök úgy fogalmazott: a magyarságot ezeréves történelme során két alapelv vezérelte, a kereszténység és az állami szuverenitás eszménye. Az eseményen készült képeinket ide kattintva tekintheti meg.

Dátum: 2012-01-02 19:24:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=176518
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 14:30:16.511365, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Most, amikor ezzel a grandiózus kiállítással a kommunizmus előtti korszak nagyszabású eseményeihez kívánunk csatlakozni, akkor tágabb hazánkat, Európát éppen a legmélyebb kétségek gyötrik – mondta köszöntőjében a miniszterelnök.

Hozzátette: megrendülés fenyegeti kontinensünknek az ipari forradalomtól máig kiharcolt és megérdemelt világpolitikai és világkereskedelmi pozícióit.

Megfogalmazása szerint „a gazdasági haszon és a pénzügyi nyereség eddigi mértékeit nagyságrendekkel meghaladó profit reményében, és zabolátlan vágyától hajtva a Nyugat – s benne a mi Európánk - olyan világgazdasági rendszert épített fe, s tett általánossá a Föld minden pontján, amely mára az erejét meghaladó kihívások elé állítja a kontinensünket.”

A miniszterelnök szerint Magyarország azért tudott fennmaradni, és azért köszönthetjük az új alkotmányunkat, mert mindig voltak olyan magyarok, akik nehéz és súlyos helyzetekben meghozták a legfontosabb döntéseket. Meghozták a kiállás, a hűség és a szabadság sokszor nehéz döntéseit – fűzte hozzá. Most is egy ilyen pillanatban vagyunk, az újraalapítás pillanatában, amely megújítja azt a közösséget, amelyet magyar nemzetnek hívunk – jegyezte meg Orbán Viktor.

A miniszterelnök emlékeztetett: "1990-ben valahogy megakadtunk félúton, kellő összefogás és parlamenti többség híján, pártalkuk és pártkompromisszumok ingoványába süllyedtünk. Magunk sem tudtuk, merre van felfelé, nem jutottunk fel arra a magaslatra, ahonnan széttekintve, magabiztos kézzel, hosszú évtizedekre berendezhettük volna Magyarország életét". Orbán Viktor szerint elmaradt a világos és egyértelmű pillanat, amelyben mi, magyarok kinyilváníthattuk volna akaratunkat, hogy a diktatúra után megújítjuk szövetségünket a kereszténységgel és a nemzeti szuverenitás eszményével. Ma az a remény tölti el szívünket, hogy a XXI. századi magyar nemzet az őt megillető helyre kerül, a hozzá méltó magasságba emelkedik, és kiérdemli a tehetsége és szorgalma alapján neki járó elismerést az európai nemzetek közösségében – zárta beszédét Orbán Viktor.

Katona: Magyarország visszafoglalta saját történelmét

Katona Tamás történész beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország történelme során mindig alkotmányos ország volt. Az alaptörvény jelentőségét méltatva kiemelte: az ország ezzel visszafoglalta saját történelmét.

Mint a megnyitót megelőző tárlatvezetésen Bellák Gábor és Bakó Zsuzsanna kurátorok elmondták, a Schmitt Pál köztársasági elnök fővédnökségével létrejött kiállítás a kultúrtörténet szemszögéből, festményeken, szobrokon, kódexeken vagy kéziratokon keresztül, történeti kísérőszövegekkel mutatja be a magyar nép elmúlt évszázadait. A 84 műtárgyból és 27 dokumentumból álló anyagban többnyire neves művészek (mások mellett Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Madarász Viktor, Barabás Miklós vagy Fadrusz János) ismert alkotásai kaptak helyet, amelyeket azonban ilyen formában és összefüggésben eddig nem láthatott a közönség. A művészettörténészek kiemelték Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményét: a 13,55 x 4,58 méteres vászon eddig soha nem hagyta el a Parlamentet.

A műtárgyak mellett a magyar államiság szempontjából nagy jelentőségű dokumentumok is szerepelnek a kiállításban, többi között a Szent István törvényeinek legrégebbről fennmaradt lejegyzéseit őrző Admonti-kódex, Werbőczy Tripartituma, Sylvester János Biblia-fordítása, a Habsburg-ház nőági örökösödését lehetővé tevő Pragmatica Sanctio, az 1848-as Áprilisi törvények, a Kiegyezési törvények eredeti, a király által aláírt kézirata vagy az 1949-es alkotmány Rákosi által szignált példánya.

Az új alaptörvényhez kapcsolódó ünnepségsorozat része volt a Hazánk múltja, jelene és jövője című gyermekrajz pályázat is. Mint Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott az MTI-nek korábban elmondta, a pályázat harminc nyertes alkotása az alaptörvény díszkiadásához elkészült tizenöt újhistorikus festménnyel együtt a Hősök, királyok, szentek című kiállítás kísérőtárlataként lesz megtekinthető a Magyar Nemzeti Galériában. Kerényi Imre a megnyitó előtt mutatta be az alaptörvény díszkiadását, melyet a tárlat közönsége is fellapozhat.

A Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Országos Levéltár együttműködésében megvalósuló kiállítás 2012. augusztus 26-ig látogatható.