Menü
Profil
KemoPass Fiók

Jelentkezz be a személyes hírfolyam és a cikkbeküldések eléréséhez.

Megalapozatlan az oktatáspolitika irányváltása

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) több ponton az Alkotmánnyal összeegyeztethetetlennek tartja a közoktatási törvény hétfőn elfogadott módosítását, ezért a tömörülés a Magyar Nevelők és Tanárok Egyesületével közösen a köztársasági elnökhöz fordult. A szakszervezet már egy hónappal ezelőtt hét szervezettel együtt közös közleményt fogalmazott meg a közoktatás aktuális kérdéseiről.


Dátum: 2003-06-25 20:39:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=12094
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:27:57.786350, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2


A Gimnáziumok Országos Szövetsége (GOSZ), az Általános Iskolai Igazgatók Országos Szövetsége, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet ( MKSZSZ), a Magyar Nevelők és Tanárok Egyesülete és a Kollégiumi Szövetsége együttesen áttekintették és megvitatták a parlament elé terjesztett közoktatási törvénymódosítással, a tanulók kötelező óraszámának csökkentésével, a kerettanterv és a Nemzeti Alaptanterv módosításával, valamint a kétszintű érettségivel kapcsolatos gondokat.

Nem a változásoktól óvják az oktatást, hanem a stabilitás és a kiszámíthatóság háttérbe szorulásától, a körültekintő egyeztetések és hatásvizsgálatok nélküli döntésektől. Ezek hiányában ugyanis nem lehet esély arra, hogy közoktatás gondjainak megszüntetésére irányuló, kormányzati ciklusokon átívelő oktatáspolitika alakuljon ki - nyilvánítják ki a szervezetek.

Fontosnak tartják a folyamatosság és a változás helyes arányának megtartását, a kiszámíthatóságot, a biztonságot. Ez egyaránt érdeke a gyermekeknek, a szülőknek, a pedagógusoknak és a közoktatási intézmények fenntartóinak. A közoktatási törvénymódosítás Országgyűlés elé terjesztett javaslatáról sajnálattal állapítják meg: e kritériumoknak általában nem, csupán néhány részletében felel meg.

Nem fogadható el az a kormányzati kommunikáció és a törvény egyes rendelkezéseiben és indoklásában szereplő üzenet, hogy a pedagógusok jelentős része inkompetens a saját szakmai feladatainak ellátásában. (Buktatnak a tanítók, a tanárok házi feladatokkal terhelik a gyerekeket, nem képesek a szakrendszerű képzés keretében képességfejlesztésre, és a középiskolai ismeretszerző oktatás egyenlő az elitizmussal.) Az alapvető okokról, többek között az oktatáspolitika megalapozatlan irányváltásairól, a nevelési-oktatási intézmények fenntartási, finanszírozási gondjairól, a pedagógusképzés reformjának halogatásáról nem esik szó - hívják fel a figyelmet a szervezetek.

Megfelelő személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeket az okatatásban

A hét szervezet visszautasítja az ideológiailag semlegesnek tekinthető, azonban szakmailag kétséges PISA-felmérés egyoldalú, tendenciózus értékelését, amely arra szolgál, hogy a szakmailag egyféle pedagógiát középpontba állító, ezért erősen vitatott, változtatások szükségességét elfogadtassa a közvéleménnyel.

Sürgős feladatként tartja számon a pedagógusok szakmai és minőségi munkájának magasabb összegű pótlékkal való elismerését. A teljesítménypótlék jelenlegi formája nem elfogadható, szakmai és finanszírozási tekintetben is aggályos. Változatlanul megoldásra vár az osztályfőnöki, a munkaközösség-vezetői, a vezetői és egyéb pótlékok rendezése a kormányprogramnak megfelelően.

Az oktatáspolitikai elképzelések csak akkor valósulhatnak meg, a kívánt változások csak akkor következhetnek be, ha a megfelelő személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeket biztosítják. Ezeknek hiányában a törvénytervezet a kétszintű érettségivel és az óraszámcsökkentéssel együtt tovább növeli az esélyegyenlőtlenséget, mivel az intézményeket és a tanulókat (szülőket) kiszolgáltatja a fenntartó anyagi lehetőségeinek.

Elengedhetetlen követelmény az oktatásfinanszírozás áttekintése, kritikus elemzése, szükség szerinti módosítása társadalmi konszenzus mellett. A felek nélkülözhetetlennek tartják egy olyan hatástanulmány, illetve program elkészítését, amely a kormányzati ciklusokon átnyúlva nemcsak áttekinti a várható folyamatokat, hanem a problémák megoldását eredményezheti.

Szakmai megfontolásokat a döntésekben

A hét aláíró szervezet átgondolatlan és indokolatlan lépésnek minősíti a tanulók kötelező óraszámának csökkentését, amelyet már a költségvetési törvényhez kapcsolva elfogadott a parlament. Erre a lépésre nyilvánvalóan pénzügyi és nem szakmai megfontolások alapján került sor. A tanulók túlterhelése ugyanis - mint ahogy a legutóbbi kutatások és korábbi tanulmányok is igazolják - nem elsősorban a iskolában kötelezően töltött időből fakad. Bizonyított, hogy a hátrányos helyzetű tanulók számára a nevelési-oktatási intézményben töltött minél több idő ad lehetőséget a nagyobb esély megteremtésére. Másrészt a közoktatási törvény módosításában helyesen nagy hangsúllyal szereplő készségek, képességek megalapozása és fejlesztése kellő számú tanórai foglalkozást igényel. Ráadásul e döntés jelentősen csökkenti a pedagógus-álláshelyek számát, s ezáltal mintegy 4500 státus szűnik meg.

Pedagógusok helyett felügyelők?

A kormányprogram céljaival ellentétes, az esélyteremtés ellen hat és a nevelőmunka súlyos leértékelését jelenti, hogy a tervezet a kollégiumi pedagógusok egy részét "pedagógiai felügyelővel" kívánja helyettesíteni.

A hét aláíró szervezet a kétszintű érettségi koncepcióját támogatja. Ugyanakkor hiányolja a felsőoktatási intézményeknek a továbblépésre és a felvételire vonatkozó egyértelmű nyilatkozatát. A kétszintű érettségi bevezetéséhez és az arra való felkészítéshez megvalósításhoz szükséges szervezési és finanszírozási feltételek sem állnak rendelkezésre. Ezért a 2005-ös bevezetést elhamarkodottnak tartja.

Szakmai és társadalmi közmegegyezés szükséges

Az oktatás tartalmi szabályozásának vitájához elegendő idő, átfogó tudományos elemzés, szakmai és társadalmi közmegegyezés szükséges. Ezért javasolják a szervezetek a közoktatási rendszer egészét érintő törvényi, szerkezeti, tartalmi változtatások alapjául szolgáló hosszú távú, nyilvános, stratégiai közmegegyezésre vezető megállapodás létrehozását.

A szervezetek - az Európai Unió tagállamaként különösen - elengedhetetlennek tartják egy társadalmi, politikai és szakmai megegyezésen alapuló, hosszú távú (kormányzati ciklusokon átívelő) nemzeti közoktatási stratégia létrehozását.

fidesz.hu

Kapcsolódó elemek