Vezet a Fidesz
Az ország gazdasági helyzetét, az országban zajló általános folyamatokat a magyar lakosság túlnyomó többsége rossznak tartja. Azok, akik szerint a kormány rosszul látja el feladatát szintén többségben vannak. Nem volt még ilyen kicsiny a Medgyessy Péter munkájával elégedettek tábora sem. Mindez alighanem köszönhető a kormány által levezényelt "szociális fordulatnak", valamint a lét-, jog- és közbiztonság szisztematikus "elmélyítésének".
Dátum: 2003-06-26 18:39:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=12129
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:28:08.579325, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya, a korcsoportok aránya, valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel. 2003 májusában 1014 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A megkérdezésekre 2003. június 12. és 18. között került sor az ország 67 településén.
A vizsgálatok keretében többek között arról is kérdezték a megkérdezetteket, hogy melyik pártra szavaznának, ha most rendeznék a parlamenti választásokat.
A biztos pártválasztók körében már a Fidesz vezet
Június közepén végzett kutatás során a szavazásra jogosultak körében (tehát a 18 évesnél idősebb népességben) a megkérdezettek 31 százaléka válaszolta, hogy a Magyar Szocialista Pártra szavazna egy "most vasárnap tartandó választáson", és ugyancsak 31 százaléka azt, hogy a Fidesz - Magyar Polgári Szövetségre.
A teljes felnőtt népesség körében az MSZP támogatottsága az előző havi méréshez képest 2 százalékponttal csökkent, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség támogatottsága pedig 4 százalékponttal nőtt, így most a két pártot a választókorú népességnek ugyanakkora hányada támogatja. Ebben a körben csaknem 2-2 százalék szavazna az SZDSZ-re és az MDF-re, 1-1 százalék támogatja a MIÉP-et és a Centrum Pártot, és ugyancsak 1 százaléknyi az egyéb pártokra szavazók aránya.
A valamilyen pártot választók közt (ők a teljes lakosság 66 százalékát alkotják) az előző havi mérés óta 4 százalékponttal csökkent a szocialisták és 5 százalékponttal nőtt a Fidesz támogatóinak aránya. Az MSZP ebben a kategóriában is elvesztette előnyét: a szocialistákat is és a polgári szövetséget is a pártot választani tudók 45-45 százalék támogatja. A pártot választók között 3-3 százalék szavazna az SZDSZ-re is és az MDF-re is, 2 százalék a Centrum Pártra, 1-1 százalék a MIÉP-re, a Munkáspártra és ugyan csak 1 százalék egyéb pártokra.
A biztos szavazó pártválasztók körében a múlt hónap óta 3 százalékponttal csökkent az MSZP-szavazók aránya, a Fidesz szavazóinak aránya pedig 4 százalékponttal gyarapodott. Ez a változás azt eredményezte, hogy a Fidesz ebben a kategóriában átvette a vezetést: támogatóinak aránya 2 százalékponttal meghaladja az MSZP-ét. A Fidesz - Magyar Polgári Szövetségre a biztos szavazóknak 47, az MSZP-re 45 százaléka adná a voksát. Az SZDSZ támogatottsága a biztos szavazók körében 3, a Centrum Párté 2, az MDF-és és a MIÉP-é 1-1 százalék, és további 1 százalék más pártokra szavazna.
Együttesen nézve egyfelől az MSZP és az SZDSZ, másfelől a Fidesz és az MDF táborát a különböző vizsgált kategóriákban, látható, hogy júniusra egyensúlyi helyzet jött létre a teljes népesség, a valamilyen pártot választók és a pártot választó biztos szavazók körében is. A koalíciós pártok és a parlamenti ellenzék mindhárom körben azonos támogatottsággal rendelkeznek.
A hosszabb távú tendenciákat figyelve a teljes népesség körében nem annyira a Fidesz erősödése, mint inkább az MSZP gyengülése és különösképpen a bizonytalanok (akik nem mennének el szavazni, vagy nem tudnak, illetve nem akarnak válaszolni) arányának növekedése a meghatározó. A bizonytalanok aránya tavaly júliustól decemberig ingadozó volt, ebben az évben azonban egyértelműen emelkedett - a teljes népességnek most már csaknem egyharmada ebbe a kategóriába tartozik. A valamilyen pártot választani tudók aránya a tavaly júniusihoz viszonyítva érzékelhetően csökkent. Tavaly júniusban a felnőtt népesség 72 százaléka mondta, hogy egy következő vasárnapi választáson a Fideszre vagy az MSZP-re szavazna (36+36), most csak 62 (31+31) százalék.
A pártot választó biztos szavazók abszolút értékben szűkülő körén belül azonban tavaly augusztus óta határozottan érvényesülő trend az MSZP támogatottsági arányának csökkenése és a Fideszt támogatók arányának növekedése.
A 18-49 év közötti korosztályok mindegyikében a Fidesz támogatói alkotják a többséget, az 50 év felettiek körében viszont az MSZP hívei vannak túlsúlyban.
Nőtt az elégedetlenek aránya
A dolgok általános menetével, az országban zajló folyamatokkal való elégedettségben erőteljes változást figyelhettünk meg a májusi és a júniusi mérés során.
Az elégedettek áprilisban még abszolút többségben voltak. Ez az 51 százalék májusra relatív többségre olvadt: 42 százalékra csökkent; mostanra, júniusra viszont már a dolgok általános menetével elégedetlenek kerültek többségbe, méghozzá abszolút többségbe. A kérdésre, hogy "Ön szerint a Magyarországon összességében milyen irányba mennek a dolgok", most 53 százalék válaszolta azt, hogy rossz irányba, és 35 százalék, hogy jó irányba haladnak a folyamatok. Az elégedettek arányának csökkenése és az elégedetlenek arányának növekedése tavaly ősz óta érvényesülő tendenciák, s az utóbbi két hónapban ezek felerősödtek. E hosszú távú tendenciák érvényesülése mellett ennél a kérdésnél a bizonytalanok, a nem válaszolók aránya tavaly június óta folyamatosan csökkent, és júniusra az egy év óta legalacsonyabb értéket érte el: már csak 13 százalék volt.
Az ország gazdasági helyzetét rossznak vagy nagyon rossznak ítélők aránya is jelentősen nőtt azokkal szemben, akik szerint az ország gazdasági helyzete jó vagy nagyon jó (61 százalék a gazdasági helyzetet rossznak ítélők, 32 százalék a kedvező ítéletet mondók aránya.)
A gazdasági helyzetet javulónak érzékelők aránya a májusi 40 százalékról júniusra 28 százalékra csökkent, míg a romlást érzékelők aránya 45 százalékról 60 százalékra ugrott. Azt a kérdést illetően tehát, hogy "mostanában inkább javul vagy romlik az ország helyzete": egy hónapja még csak 5 százalékpontnyi többségben voltak az ország gazdasági helyzetét romlónak ítélők, mostanra azonban már 32 százalékpontnyi lett a különbség a negatív véleményt megfogalmazók "javára".
Fentiekkel összhangban többségbe kerültek azok (44 százalék), akik szerint a kormány inkább rosszul látja el feladatát, szemben azokkal, akik szerint inkább jól teszi a dolgát (38 százalék).
Míg a múlt hónapban egyaránt 42-42 százalék vélte úgy, hogy a kormány jól kezeli a gazdaság kérdéseit, most júniusban a többség, 52 százalék azt mondta, hogy a kormány nagyon rosszul vagy inkább rosszul teszi ezt, és csak 34 százalék volt azon a véleményen, hogy inkább jól vagy nagyon jól foglalkozik a gazdaság kérdéseivel.
Elégedetlenek a kormányfő munkájával
A miniszterelnök munkájával való elégedettség ebben a kormányzati ciklusban még sosem mutatott ilyen alacsony értéket. Most már a lakosságnak csupán a relatív többsége, 43 százaléka mondja, hogy a miniszterelnök inkább jól látja el feladatát. Ez az előző havi mérésünkhöz képest, amikor még a lakosság fele elégedett volt Medgyessy Péterrel, 7 százalékpontos csökkenést jelent. A miniszterelnök munkájával elégedetlenek aránya ezzel szemben - a múlt havihoz képest 8 százalékponttal - 41 százalékra nőtt. Az elégedettség csökkenése és az elégedetlenség erőteljesebb növekedése tavaly augusztus óta érvényesülő, hosszú távú tendencia.
Figyelemre méltó, hogy ebben a kérdésben - ellentétben a pártválasztással, ahol a nem szavazók, a bizonytalanok és a válaszmegtagadók aránya növekvő tendenciát mutat, s mostanra már elérte a 32 százalékot - a bizonytalanok és nem válaszolók aránya tavaly június óta egyértelműen és erőteljesen csökken, most mindössze 16 százalék.
Forrás: www.gallup.hu
fidesz.hu