Általános támogatást élvez Szerbia EU-tagjelöltsége
Az EU-országok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozásán lényegében általános támogatást élvezett az a célkitűzés, hogy Szerbia nyerje el a hivatalos uniós tagjelölti státust - közölte hétfőn újságírókkal Martonyi János, a magyar diplomácia irányítója.
Dátum: 2012-01-23 17:29:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=177115
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 14:33:48.534406, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Elmondta, hogy csupán egy-két ország mutatott "óvatosságot" ebben a kérdésben, de szerinte ezek sem ellenzik kifejezetten a tagjelölti jogállás megadását. Ahhoz, hogy teljes legyen az igenlés, tisztázandó még Szerbia és Koszovó viszonyában az a kérdés, milyen módon, milyen név alatt vehet részt Koszovó regionális tanácskozásokon úgy, hogy jelenléte ne váltsa ki a koszovói önálló államiságot mindmáig el nem ismerő Szerbia bojkottját. Martonyi János reményének adott hangot, hogy erre a kérdésre sikerül megoldást találni.
Elmondta: Magyarország jelentős szerepet játszott abban, hogy a tavaly decemberi EU-csúcson kitűzött menetrend értelmében Szerbia tagjelölti státusáról már februárban állást kívánnak foglalni az uniós külügyminiszterek, mégpedig a bővítési kérdésekben is illetékes, úgynevezett általános ügyek tanácsaként eljárva. Ezt követően a március elején tartandó EU-csúcstalálkozón a legmagasabb szinten meg kívánják erősíteni ezt a döntést. A hétfői külügyminiszteri találkozó - ahol szűkebb értelemben vett külpolitikai kérdések voltak az előtérben - mindenesetre csak a februárra tervezett döntést előkészítő eszmecserének számított.
Martonyi János felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbiában május 6-án parlamenti választásokat tartanak. Úgy vélekedett, fontos, hogy Szerbia akkor kapja meg a tagjelölti jogállást, amikor az segíteni tudja az Európa-barát erőket.
['\nMagyarország a problémakör jogi keretére összpontosít', 'Az általános ügyek tanácsaként eljáró uniós külügyminiszterek pénteki értekezletén ugyan hivatalos napirendi pontként nem szerepel Magyarország, de a "bármi egyéb téma" keretében bárki felvetheti az elmúlt időszak magyar törvényalkotási folyamatáról az EU-val folytatott párbeszéd ügyét - közölte Martonyi János, a magyar diplomácia irányítója hétfőn Brüsszelben. A nap folyamán az uniós külügyminiszterek kifejezetten külpolitikai témáról tárgyaltak. Pénteken ismét összeülnek, alapvetően azért, hogy előkészítsék a jövő hétfői EU-csúcstalálkozót. Az általános ügyek tanácsában azonban Martonyi szerint elképzelhető, hogy lesz, aki kérdéseket tesz fel a témában. Az elmúlt kedden a belga külügyminiszter bejelentette, hogy a három Benelux-ország jelentést kér az Európai Bizottságtól (EB) Magyarország ügyében. Didier Reynders Brüsszelben újságíróknak elmondta: Belgium, Hollandia és Luxemburg azt javasolja, hogy a jelentést vitassák meg az adott uniós szakminiszterek. Reynders - aki vallon liberális politikus - nem zárta ki, hogy egy későbbi időpontban eljárjanak Magyarország ellen az unió működésének kereteit kijelölő Lisszaboni Szerződés hetedik cikke alapján. "Mielőtt azonban szankciókról beszélünk, meg kell várnunk a bizottság jelentését" - mondta akkor Reynders, megjegyezve, hogy Budapestnek is meg kell adni az állásfoglalás lehetőségét.
\xa0\xa0\xa0
Martonyi János hétfőn - miután az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény a múlt héten három kérdésben kötelezettségszegési eljárást indított - hangsúlyozta, hogy Magyarország a problémakör jogi keretére összpontosít. A cél az, hogy megoldásra jussanak az unióval a lehető legtöbb kérdésben - mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani munka más légkörben folyik, mint amilyenben a múlt heti európai parlamenti ülés lezajlott. A parlamentben - mondta - politikai álláspontokat szembesítenek egymással, a mostani tevékenységet azonban szakszerűség és tárgyszerűség jellemzi, ahol érvek és ellenérvek mérlegelése zajlik.', '']