Spidla: gesztus készül a németek irányában

Vladimír Spidla cseh miniszterelnök első ízben nyilvánosan is megerősítette, hogy kormánya humanitárius gesztust készít elő a csehországi német kisebbség, illetve az országban élő más nemzeti kisebbségek tagjai felé, akiket a II. világháború után sérelem ért az akkori csehszlovák állam részéről.

Dátum: 2003-06-27 11:25:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=12153
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:28:15.967045, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A kormányfő, aki egy ellenzéki képviselő kérdésére válaszolva csütörtök este beszélt a témáról, konkrétumokat nem árult el. Hangsúlyozta: gesztusról, és nem kárpótlásról van szó, kizárólag cseh állampolgárokat érintene, és csak konkrét, egyéni esetekben képzelhető el.

"Nem kárpótlásról van szó. Ez a bizonyos elképzelés egy humanitárius gesztusról szól, s nem csak a német nemzeti kisebbségre vonatkozna. Mindenesetre a Cseh Köztársaság állampolgárait érinti, mégpedig azokat, akikről sem a II. világháború drámai időszakában, sem a háború után nem derült ki, hogy ártottak volna saját államuknak" - jelentette ki Spidla a parlamentben.

"Hangsúlyozom, hogy erre csak egyedi és bizonyítható esetekben kerülne sor" - szögezte le a miniszterelnök. Kifejtette: a cseh kormány tervezett humanitárius gesztusa az 1997-ben aláírt cseh-német megbékélési nyilatkozaton alapul. Prágában úgy tudják, hogy az esetleges kárpótláshoz szükséges pénzösszegeket szintén a cseh-német Jövő Alapból venné a kormány.

A Csehországban maradt német kisebbség valamiféle kárpótlásáról, vagy az irányában tett kormányzati gesztusról a II. világháború utáni sérelmekért eddig csak Petr Mares kormányfőhelyettes beszélt nyilvánosan. Spidla többször is azt állította, hogy vele ezt Mares nem beszélte meg, így erről nem is nyilatkozhat. A tervezett gesztust többen azonnal élesen támadták, még a kormánytáboron belülről is.

"A tervezett jószándéki gesztus semmiképpen sem valamiféle egyoldalú aktus, hanem az érvényes kötelezettségeken és megállapodásokon alapszik. Azt az igyekezetünket szeretné kifejezni, hogy mérsékeljük azon esetleges sérelmek következményeit, amelyeket a Cseh Köztársaság állampolgárai, a nemzeti kisebbségek tagjai - de nem csak ők - diszkriminatívnak tartanak és a nemzetközi fórumokon is felhoznak" - fejtette ki Spidla.

Megjegyezte, hogy az intézkedés a németeken kívül más nemzetiséget is érintene. "A horvát kisebbség tagjai esetében például arról lenne szó, hogy mérsékeljük az üldözés következményeit, amelyeket az 1948 után hatalomra jutott kommunista rendszer okozott állítólagos megbízhatatlanságuk miatt" - mondta a kormányfő. A Dél-Morvaországban lévő horvát falvak lakóit abban az időben azért szórták szét országszerte, mert úgy vélték, hogy rokonszenveznek az akkori jugoszláv vezetővel, a Moszkva kegyeit elvesztő Titóval.

A csehországi németek és horvátok hazai és nemzetközi fórumokon egyaránt évek óta követelik az említett időszakban őket ért sérelmek orvoslását.

A szudétanémeteket és a magyarokat Prága a II. világháború után a hírhedt Benes-dekrétumok alapján kollektív módon háborús bűnösnek nyilvánította, tagjait megfosztotta állampolgárságuktól és vagyonuktól, majd mintegy hárommillió németet kitelepített Németországba és Ausztriába. A magyarok kitelepítését a potsdami nagyhatalmi értekezlet nem hagyta jóvá. A szövetségi csehszlovák állam megszűnése óta Prága a szlovákiai magyar kisebbség problémáival, háború utáni üldözésével nem foglalkozik.

MTI - fidesz.hu