Menü
Profil
KemoPass Fiók

Jelentkezz be a személyes hírfolyam és a cikkbeküldések eléréséhez.

Megdöbbentően keveset tudunk a kitelepítésekről

A nemzeti erőforrás miniszter szerint megdöbbentően kevesen tudnak, és megdöbbentően keveset tudunk a rendszerváltás után több mint húsz évvel a XX. századi történelmünk nagy tragédiájáról, a kitelepítésekről.


Dátum: 2012-01-31 17:29:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=177397
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 14:35:29.729312, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2


['\n\t\t\n\t\tRéthelyi Miklós az "Országgyűlési határozat a kommunista diktatúra által kitelepítettek, valamint az őket befogadók emlékének megörökítéséről" című keddi budapesti konferencián rámutatott: hiába dolgozta fel a témát a szakirodalom, készültek filmek, mégis megdöbbentően kevesen tudnak, és megdöbbentően keveset tudunk a XX. századi történelmünk e nagy tragédiájáról. Hiába telt el több mint húsz év a rendszerváltás után, hiába állnak rendelkezésre kiállítások a diákoknak, jelennek meg irodalmi értékű szakmunkák, a társadalom nagy részének mindig fehér folt e súlyos öröksége, mely közvetlen és késői következményeit is figyelembe véve jóvátehetetlen károkat okozott, nemcsak a büntetett családoknak, hanem egész Magyarországnak - fejtette ki.

\xa0\xa0\xa0

"Még mindig nem beszéltük ki a témát, hiszen a kádári konszolidáció legnagyobb találmánya, a kollektív amnézia máig hat" - fogalmazott a tárca vezetője a Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) és a KDNP "A kommunizmus bűnei" munkacsoportja által rendezett szimpóziumon. Szerinte amíg történelmünk e sötét részének feltárása meg nem történik, az elhallgatott bűn súlya ránk nehezedik, és rombolja fiatal demokráciánkat.

\xa0\xa0\xa0

A kommunizmus a nácizmussal ellentétben nem vállalta nyíltan a terrort, de attól még a félelem állandó fenntartásával a terrort tették a rendszer mozgatójává és fenntartójává - mondta a tárcavezető, kiemelve: a rendszer a gyűlöletre, a bizalmatlanságra és a gyanakvásra épült.

\xa0\xa0\xa0

Hozzátette: a kitelepítések legfőbb célja a polgári elit lefejezése volt, és az ötvenes évek kitelepítései egyszerre voltak megelőző és megtorló intézkedések. A múltat végképp eltörölni akaró kommunisták legfőbb célja egyértelműen az ezeréves Magyarország szövetének szétszaggatása volt, felszámolni az arisztokráciát, államosítani a magántulajdont, tönkre tenni a gazdákat, kiűzni otthonukból a polgári elit tagjait. Azt gondolták, ha kihúzzák a legerősebb szálakat, lebomlik a történelmi Magyarország tartószerkezete, a hit, az erkölcs és a hagyomány.

\xa0\xa0\xa0

Réthelyi Miklós beszélt arról is, hogy akiket nem tudtak bíróság elé állítani, mert nem találtak rá semmiféle okot, azokat osztályellenségnek kiáltották ki, és ez már elég is volt a deportálásra, a kitelepítésre. Az embertelen rendszernek a kitelepítettek vagyonára is fájt a foga - mutatott rá, kiemelve: még inkább zavarta a hatalmat, hogy ezeknek a földjüktől, vagyonuktól megfosztott embereknek még mindig nagy volt a környezetükre gyakorolt hatása.

\xa0\xa0\xa0

Eötvös Péter, a munkacsoport vezetője arról beszélt, hogy a magyar lakosság vajmi keveset tud a Rákosi-korszak, a 40-50-es évek nyílt terrorjáról. Hangsúlyozta: ma már úgy nő fel több generáció, hogy újkori történelmünk legelemibb összefüggéseit, tényeit meg sem ismeri.

\xa0\xa0\xa0

Bármilyen formában történik is az ártatlanok elhurcolása, az emberiesség elleni bűntett, ami nem évül el - mutatott rá, és egyben szólt arról, hogy a kutatás nehézségeire jellemző, hogy az MSZP "házi archívuma", a Politikatörténeti Intézet tárolja az 56-os anyagok jelentős részét.

\xa0\xa0\xa0

Hans Kaiser volt miniszter, a KAS magyarországi irodájának vezetője a történteket a megvalósított embertelenségnek, az egyes emberek méltósága sárba tiprásának nevezte. Ennek nem szabad még egyszer megismétlődnie - mondta, és felszólított mindenkit: újból és újból mondják el ezeket a történeteket, adják tovább, hogy a fiatalok is megismerhessék azokat.

\xa0\xa0\xa0

A közigazgatási és nemzeti erőforrás miniszter december végén országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a parlamentnek a kommunista diktatúrában kitelepítettek és az őket befogadók emlékének megörökítése érdekében. Eszerint az Országgyűlés a Rákosi-rendszer által elkövetett tömeges kitelepítések és deportálások 60. évfordulója alkalmából hozna határozatot, kimondva, hogy szükségesnek tartja a méltó megemlékezést a kommunista önkény áldozatairól, és felhívni a figyelmet a totális diktatúrák embertelenségére.', 'Kimondaná, hogy a parlament megemlékezik az 1950-es évek elején jogtalanul, tömegesen deportált és kitelepített családokról, továbbá tisztelettel adózik a vidéki települések azon lakói előtt, akik befogadták a diktatúra által meghurcoltakat és kitelepítetteket. Továbbá az Országgyűlés támogatja és szorgalmazza olyan emlékművek felállítását, megemlékezések szervezését és oktatási anyagok készítését, amelyek a kitelepítések áldozataira, az őket befogadó családokra emlékezik.

\xa0\xa0\xa0

Az első és talán az összes közül a legnagyobb tömegű magyarországi népességet érintő kitelepítés 1950. június 22-ről 23-ra virradó éjjel vette kezdetét, amikor a déli határsávból elszállították a vezetés számára "osztályidegennek" számító embereket. A deportálások célpontja a hortobágyi puszta volt. Ezzel egy időben Budapesten is megindultak a tisztogatások, melyek néhány hónap alatt, 1951 nyarán zajlottak le. A fővárosból kitelepített családokat vidéken, összezsúfolva, kulákok házaiban helyezték el.']

Kapcsolódó elemek