Kompenzációs mechanizmus garantálja a bérek szintjét
A munkavállalói csoportok az idén sem járhatnak rosszul az egykulcsos, arányos adórendszerre áttéréssel - jelentette ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, miután a kormány a munkaadók és a munkavállalók szervezeteinek képviselőivel találkozott hétfőn. Ugyanitt a tárcavezető szólt arról is, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) programjaiban résztvevő országok között is vannak olyanok, amelyek egykulcsos, arányos adórendszert alkalmaznak, például Románia, így az ezzel az adórendszerrel kapcsolatos, "Magyarország-specifikus" kifogásokat nem lesz könnyű megfogalmazni. Képgalériánkat megtekintheti itt.
Dátum: 2012-02-06 16:19:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=177566
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 14:36:31.627120, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Rámutatott: az arányos, egykulcsos szja-rendszerre áttérés utolsó szakasza mindegyik félre "rendkívüli feladatokat" ró. A tárcavezető tájékoztatása szerint 790 ezer feletti azon munkavállalók száma, akik béremelés nélkül rosszul járnak, nagyjából 600 ezren viszont mindenféle kompenzáció nélkül is jól jönnek ki. A kormány és az érdekképviseletek végül egy többlépcsős kompenzációs mechanizmusról állapodtak meg.
Eszerint - ismertette - a közszférában az állam biztosítja, hogy a 216 ezer forint alatti jövedelmi sávban keresőknek, mintegy 690 ezer embernek se csökkenjen a korábbi nettó bére. A versenyszektort érintően azt a kérést fogalmazta meg a kormány, hogy a munkaadók hajtsák végre a minimálbér-emelést, továbbá azt ajánlotta, hogy ha a minimálbértől 216 ezer forintig terjedő bérig öt százalék felett emelnek a munkaadók, akkor a többletterhet az állam teljes mértékben megtéríti - mondta el
['\n"A kormány nem írja elő az ötszázalékos\xa0béremelést, csak kéri"', 'Közölte: a versenyszférában kétlépcsős lesz a kompenzáció. Az első lépésben, mintegy három százalékig, az állam kompenzálja az alacsony munkabérrel rendelkező csoportokat, a második lépésben pedig azoknál, akik kimaradnak a kompenzáció játékszabálya szerint a béremelésből, az állam egyéni kompenzációt hajt végre.
\xa0\xa0\xa0
Tudatta azt is, hogy a bérkompenzáció 130 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek; ez az összeg rendelkezésre áll a büdzsében.\xa0Az MTI kérdésére Matolcsy György kifejtette, hogy egy vegyes bérszabályozási modellről van szó: a közszférában valóban központi bérszabályozás van, a versenyszektorban azonban nem, hiszen a kormány nem írja elő az ötszázalékos béremelést, csak kéri, a kérése mellé pedig ösztönzőket állít.\t\t\t\n']
A tavalyi évet felidézve úgy fogalmazott: a kormány rendkívüli aggodalommal figyelte, milyen módon képes a magyar gazdaság ezt a "nem mindennapos gazdaságtörténeti fegyvertényt" végrehajtani, vagyis úgy áttérni az első évben az arányos, egykulcsos adórendszerre, hogy ennek nem lesznek vesztesei a munkavállalók között.
Az első év végül egyértelmű sikerrel járt - jelentette ki, majd emlékeztetett arra, hogy 2011-ben a személyijövedelemadó-rendszer módosítása a munkavállalói körben ötszázalékos reálkereset-növekedést hozott, a nettó bérek pedig mintegy kilenc százalékkal bővültek. A részletekről szólva kifejtette: a gyermeket nem nevelő munkavállalók reálkeresete 0,7 százalékkal, az egygyermekeseké 4,1 százalékkal, a kétgyermekeseké 11,6 százalékkal, a három- és többgyermekeseké pedig több mint 18 százalékkal nőtt.
Mindez nem jelenti azt - hívta fel a figyelmet -, hogy ne lenne néhány száz olyan ember, akik esetében a vélt vagy valós veszteség tény. "Mindenesetre mi most egy olyan rendszert működtetünk, amely legalább a munkavállalók 95 százalékának egyértelműen biztosítja, hogy az arányos, egykulcsos, 16 százalékos adórendszerre történő átállás révén nem járhatnak rosszabbul" - mondta.
['\n\t\t\n\t\tA miniszter elmondta, hogy a megbeszélésen téma volt egy általános gazdaságpolitikai áttekintés is a 2012-es év várható karakteréről. Beszámolt továbbá arról, hogy a versenyszektor és az állam állandó konzultációs fóruma megalkotta saját alapszabályát, ezt a következő napokban alá is írhatják.', 'Nem lesz könnyű kritikákat megfogalmazni az adórendszerrel kapcsolatban', 'Matolcsy György ezt arra a kérdésre válaszolta, hogy az IMF-tárgyalásokon lehet-e tárgyalási alap a 16 százalékos, egykulcsos személyi jövedelemadó.\xa0Megjegyezte, hogy a nemzetközi szervezetek, ezen belül az IMF filozófiája is változóban van, Christine Lagarde IMF-főigazgató friss szelet, friss szellemet hozott a valutaalap működésébe. "Remélem, hogy beleférünk ebbe a filozófiaváltásba" - tette hozzá.
\xa0\xa0\xa0
Sok olyan apró jelet látni - Magyarország és a magyar kormány örömére -, amelyből az olvasható ki, hogy a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás bővülése áll az IMF politikájának középpontjában - mondta a tárcavezető.\xa0Matolcsy György hétfői szavaihoz hasonlóan válaszolt Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár is a Magyar Hírlapnak adott múlt heti interjúban arra a kérdésre, hogy meglepődne-e azon a kormány, ha az egykulcsos adó eltörlése, a rendszer átalakítása az IMF/EU-tárgyalások előfeltétele lenne.', 'Úgy fogalmazott: "a Nemzetközi Valutaalap gondolkodásmódja jelentősen megváltozott az elmúlt évtizedben. Más volt a szervezet stratégiája a latin-amerikai válságok időszakában, és más az ezredfordulót követően. Mindezt figyelembe véve nem számítok a konzultációkon ilyen felvetésre".', 'Rolek: A\xa0vállalatok túlnyomó része megvalósítja az elvárt béremelést', 'A vállalatok túlnyomó része megvalósítja az elvárt béremelést, mert ha nem teszi, akkor elesik bizonyos állami támogatásoktól és a közbeszerzésben való részvétel lehetőségétől - mondta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke', 'A múlt évről szóló statisztikai adatok immár ismertek, s ezek azt bizonyítják, hogy a munkáltatók betartották azokat bérmegállapodásokat, amelyekre ígéretet tettek\xa0\xa0- közölte az MGYOSZ alelnöke.\xa0Rolek Ferenc szerint a bérkompenzációval növelt bérek február elején még nem, de március, április elején már valószínűleg megjelennek a\xa0munkavállalóknál.\t\t\t\n']
Kiemelte, hogy a magyar gazdaság nehéz év elé néz 2012-ben, amit részben az Európai Unió és a világgazdaság problémái okoznak, és amihez hozzájárulnak a Magyarországgal kapcsolatos viták és kételyek is. Rolek Ferenc szerint ez különösen nehéz helyzetet teremt az első félévben, mivel sok gazdasági szereplő elbizonytalanodott.
Helyre kell állítani a befektetői bizalmat, amely összefügg az EU-IMF megállapodás megkötésével, hiszen az a gazdaság számára további megnyugvást hozhat - mondta az MGYOSZ alelnöke. Hozzátette, hogy a bizalomerősítéshez nemcsak a külföldi partnerek megnyerése és megnyugtatása járulhat hozzá, hanem az országon belül a szociális partnerekkel folytatott aktív párbeszéd is, amire a versenyszféra és a kormány között létrehozott konzultációs fórum ad lehetőséget.
Nehéz év elé néz a magyar gazdaság, és különösen nehéz lesz az első félév, mivel helyre kell állítani a befektetői bizalmat, amely összefügg az EU-IMF megállapodás megkötésével - magyarázta az MGYOSZ alelnöke. Rolek Ferenc elmondta: a bérkompenzációval növelt bérek február elején még nem, de valószínűleg március, április elején már megjelennek munkavállalóknál.
Palkovics: Bátor és markáns lépés volt a kormány döntése
A kormány, a munkaadók és a munkavállalók találkozóján nem került terítékre az egykulcsos jövedelemadó haszna, de ha hosszabb távon javítja a foglalkoztatást, akkor a szakszervezet tudomásul veszi az egykulcsos adót - közölte Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.
A Munkástanácsok elnöke bátor és markáns lépésnek nevezte a kormánynak azt a döntését, amely szerint 2011-ben a költségvetési egyensúly megteremtése érdekében nem a munkavállalókat sújtották a szükséges megszorítások, hanem bankokra és egyes multinacionális vállatokat tömörítő speciális ágazatokra vetett ki különadót, illetve adóztatta meg az említettek profitját.
Palkovics Imre hangsúlyozta: a múlt évi átlagos reálbérnövekedés - amelyet Matolcsy György öt százalékosnak mondott - mögött a magas keresetűek kiemelkedő keresetnövekedése éppúgy megtalálható, mint egyes munkavállalói csoportok átlag alatti keresetnövekedése, illetve keresetcsökkenése.
A 2012. évi bérekhez kapcsolódó bérkompenzációs rendszer bonyolult, de kivitelezhető és átlátható, ugyanakkor nem nélkülözheti a helyi szakszervezeti közreműködést, ugyanis bonyolultsága miatt az átlagos, de különösen az alacsony keresetű munkavállalók számára segítséget kell nyújtani - jelezte a Munkástanácsok elnöke.
A szakszervezeti éberségre azért is szükség van, mert bizonyos fix jövedelmeknél egyes munkaadók a célprémiumhoz kötötték vagy szándékoznak kötni a bérkompenzáció kifizetését, ami törvénytelen - magyarázta Palkovics Imre. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a teljesítmény bérűeknél esetleg normaemeléssel kívánják összekötni a munkaadók a bérkompenzációt.