Látszatkeltő álkoncepció

A főváros XIII-ik kerületének, Angyalföldnek adottságai okán jó esélyei vannak a fejlődésre, ám ez a fejlődés koncepció hiányában javarészt nem általunk vezérelt, többnyire nem az itt élő polgárok igényeiből, érdekeiből kiinduló, hanem a befektetők érdekeit szolgáló - mondta Weszelovszky Zoltán, a kerületi képviselőcsoport Fidesz-frakciójának vezetője a testületi ülésen napirendre tűzött településfejlesztési koncepció kapcsán.

Dátum: 2003-06-27 19:13:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=12182
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:28:25.130859, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Ennek a fejlődésnek eredményeként kerületünk alapvetően átalakuló része a fővárosnak. A gyakorta szép új épületekben is testet öltő megújulás sem vonhatja el figyelmünket arról, hogy a városrész népessége folyamatosan fogy, jelentős a lakáshiány és a lakáshoz jutás nehéz, magas és növekszik az öregek és az egyedülállók aránya, csökken a bölcsődés, óvodás és az iskolás korosztály, a szociális ellátórendszer túlterhelt; a betegellátás nagyobb figyelmet kap, mint az egészségmegőrzés, a rend és a tisztaság messze elmarad a polgárok igényeitől, - hívta fel a figyelmet a frakcióvezető.

- A rendszerváltozás eredményeként beindult országos szintű fejlődés közvetlenül és közvetve ez idáig fokozatosan jobb feltételeket és körülményeket teremtett a Mi - egyébként is jó adottságokkal rendelkező - önkormányzatunk számára is. A helyben tapasztalható eredmények tehát - a már említett megörökölt kedvező feltételeken túl - mindenekelőtt az országban egyre erőteljesebben kibontakozó polgári átalakulás és fejlődés eredményei. Így hát kerületünk valóban "visszafordíthatatlan fejlődési pályán van". Ám annak érdekében, hogy ez a lehetőségeket optimálisan kihasználó "dinamikus" és "polgári" legyen, illetve az itt élők széles köre elégedett legyen: sok még a tennivaló. Különösen akkor, ha ez a több választási cikluson is átívelő fejlődés mostanság megtorpanni látszik... - fogalmazott Weszelovszky Zoltán.

Elmondta: a kerület funkcióváltásának szükségszerűségét és az abban lévő lehetőségeket csak éveket késve, a kilencvenes évek második felében ismerte fel az akkori vezetés. 1997-ben készült el a "BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ÁLTALÁNOS TÁVLATI KERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ" -ja címet viselő dokumentum. Ezt követte 1999-ben a "BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZÉPTÁVÚ CÉLKITŰZÉSEI ÉS FŐBB FELADATAI" című tanulmány, melyet kritikai megjegyzéseik figyelmen kívül hagyásával fogadott el a testület többséget alkotó oldala. Ez idő tájt készültek el az egyes ágazatok fejlesztési elgondolásait tartalmazó anyagok is. Az ezekkel kapcsolatos észrevételeiket, sokszor komoly kritikáikat és javaslataikat szintén figyelmen kívül hagyták. Megítélésük szerint ezek a koncepcióknak nevezett dokumentumok ritka kivételektől eltekintve érdemi funkciójuk betöltésére alkalmatlanok voltak és ma is azok. Funkciójuk így csupán formai. Lehetőséget adnak arra, hogy a helyi vezetés intézkedései, döntései hátteréül átgondoltságra, szakszerűségre hivatkozhasson és ezáltal erősítse saját szakértői imázsát.

Budapest Főváros XIII. kerület települési koncepciójáról

- A korábbiakban többször is kísérletet tettünk arra, hogy véleményünket a kritika és a lehetséges korrekció kettősségében fejtsük ki. Most csak kritikai megjegyzéseinket fogalmaztuk meg. Ez az elhatározásunk következménye annak, hogy egyfelől az eddig ilyen irányú támogatásunk eredménytelennek bizonyult, másfelől az előterjesztést, témák, fejezetek, szövegek és mondatok be, illetve kivételével nem tartjuk korrigálhatónak - mutatott rá a politikus.

Hozzátette: a dokumentumból hiányoljuk a szintézisre törekvést. Különösen akkor, ha az analízis több estben részleges, vagy felszínes. Az analízis és szintézis egysége és egymásra hatása egyfelől meghatározza a szemlélet minőségét -, másfelől azonban a gondolkodás módszeressége, módszertana jelenti a dokumentumban foglaltak megvalósíthatóságát. Ezt már más koncepciók véleményezése alkalmával, korábban is kifejtettük, de mint az anyagból látható: eredménytelenül.

Az anyag elkészítésével kapcsolatban megjegyezte: a dokumentumban megjelenítettek a készítő rendszerességre törekvését mutatják. Azonban a rendszeresség önmagában nem biztosítja a módszerességet. A módszeresség: logikus végiggondolást jelent. Ismételten elmondjuk, hogy a logikus végiggondolás a HONNAN - HOVÁ útján halad. Ezt azért fontos kiemelni, mivel ez a módszeresség ebben az előterjesztésben sem található. Véleményünk szerint a HONNAN kérdésére válaszolva fel kellett volna mérni az önkormányzatunk (területi, időbeli, lakhatási, demográfiai, gazdasági stb.) LEHETŐSÉGEIT. E lehetőségekből kellett volna levezetni a CÉLOKAT és azokhoz rendelni a FELADATOKAT. (Nagy kár, hogy a dokumentum célok helyett többnyire feladatokat fogalmaz meg, aminek következtében ez a logika azért is megbicsaklik, mert így nem célokhoz, hanem feladatokhoz rendel feladatokat.)

Ha mindez így biztosított lett volna, akkor lehetett volna a FELTÉTELEKET megfogalmazni, melyek biztosítása a feladatok teljesítéséhez elengedhetetlen. És végül gondolni kellett volna a feladatok megoldásának folyamatos ELLENŐRZÉSÉRŐL. Az ellenőrzések alapján, pedig annak összegzéséről, hogy a munka, a fejlesztés valóban a cél felé halad-e, az idővel, a rendelkezésre álló keretekkel arányosan halad-e?

E gondolkodásmód nem tenné lehetővé, hogy az előterjesztés általánosságokba fulladjon, bizonytalan időhatárokkal éljen, hogy elhagyjon, vagy nem kellő súllyal szerepeltessen olyan alapvetően fontos témákat: mint az EU csatlakozás követelményei és következményei, a civil kapcsolatok fejlesztése, az elektronikus önkormányzás lehetőségei, a települési informatika (lakossági és térinformatika), a humán erőforrások fejlesztésére történő utalás, stb.

E gondolkodásmód nem tenné lehetővé, hogy a gazdasági lehetőségek kereteinek legalább vázlatos de konkrét megjelenítése nélkül önkritika és mérték nélkül összeírják mindazt, amit a dokumentum tartalmaz. E gondolkodásmód szerint először kell(ene) tudnunk, hogy miből, s ez határozza meg a mit kérdését.

A felemlítettek okán a korábbiakhoz hasonlóan ez az előterjesztés sem koncepció, hanem inkább egy felszínes és hiányos analízis, valamint a XXI. századi általános várospolitikai célok, (valójában feladatok!), továbbá programszerű akciók felsorolása. Felfogásunk szerint a fejlesztési koncepció az gondolkodás a kerület jövőjéről, az itt élő és dolgozó emberek, vállalkozások, civil szervezetek és közösségek előtti akadályok elhárításáról. Ez a kerület jövőjéről szóló gondolkodás hiányzik ebből az anyagból. Ennek a mindennél fontosabb lényegi elemnek a hiányát nem pótolhatják szennyvízcsatorna fejlesztésekről vagy övezetátsorolásokról szóló - egyébként fontos - félmondatok és bekezdések.

Gyengéje továbbá a dokumentumnak, hogy a benne kirajzolódó jövőkép rendkívül statikus. Súlyosabb hiányossága az előterjesztésnek, hogy a fővárosba, mint egészbe való beilleszkedés jövőképe nem meghatározott.

Az önkormányzat vezetése elmulasztotta értékelni az 1999-ben készült és a testület többségi oldala által elfogadott "Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzatának középtávú célkitűzései és főbb feladatai" című elaborátumot. Pedig annak érdemi kiértékelése, lehetőséget adott volna a jelenlegi helyzet objektív megítélésére és a tennivalók megfogalmazására. Ez is azt bizonyítja, hogy a kerület vezetésének nem a koncepciók "hatni tudása", hanem inkább a léte a fontos. A most előttünk fekvő előterjesztés bevezetése nemes egyszerűséggel és minden argumentáció nélkül ugyanis kijelenti, hogy "a fejlesztési programokat tartalmazó anyagban meghatározott célok nagy része megvalósult."

Egyetértünk viszont azzal a szintén a bevezetésben található megfogalmazással, hogy "a kerület fejlődése egy komplex és az említett célkitűzés rendszernél részletezőbb fejlesztési koncepciót igényel." A megjegyzésünk ezzel kapcsolatban "csupán" annyi, hogy azáltal nem lesz valami komplexebb, ha a korábbi tematikát csatornázással, övezeti rendszerekkel, talajállapottal. vattázzuk ki. A "részletezőbb"-ségről meg csak annyit, hogy a négy évvel ezelőtti anyag 51 oldalas, ez az előterjesztés meg 53 oldal terjedelmű. Ettől a két oldaltól aligha vált részletezőbbé...

A dokumentum szövegéhez igen sok megjegyzés fűzhető. Itt és most csak néhány kiragadott példával élünk.

A megfogalmazott célkitűzések valóságban feladatokat jelentő kulcsszavaira nem a befejezettség, a zártság, hanem a folyamatosság a jellemző: segíteni, elősegíteni, korszerűsíteni, megőrizni, támogatni, megalapozni, módosítani, fejleszteni, előkészíteni, stb. Ennek okán azok mindig teljesíthetők, a valódi és konkrét változások és változtatások viszont nem kérhetők sohasem számon.

A leírtak sok esetben nem felelnek meg a valóságnak. Pl. "Az önkormányzat azokat a beruházásokat segítette megvalósuláshoz, amelyek hozzájárultak a kerület városképének javításához." Itt nyilvánvalóan nem a Sconto áruházra gondoltak. Vagy: "Elfogadott, átgondolt és mind a lakossággal, mind a várospolitika alakításáért felelős testülettel egyeztetett koncepcióval kell hosszú távra meghatározni a különböző területek felhasználásának alakulását" Hogy mit jelent itt az "egyeztetés" azt legutóbb a Vizafogóiak konkrétan megtapasztalhatták.

"Csalánverés más szerszámával"

- Következő megjegyzésünknek a "Csalánverés más szerszámával" címet is adhatnánk. A lakosság biztonságérzetének javítása célkitűzéshez ugyanis az alábbi három akciót rendeli az előterjesztés:

- "Fokozni kell a közterületen való jelenlétét a rendőrség, a közterület-felügyelet és a polgárőrség részéről." Megjegyzés: ezek a szervezetek nem a kerületi önkormányzat irányítása alatt állnak.

- "Meg kell vizsgálni a kamerás térfigyelő rendszer kiterjesztésének lehetőségét a Lehel térre." Megjegyzésünk, hogy a Polgármesteri Hivatalban elhelyezett indokolatlanul nagyszámú kamera áthelyezésével ez külön vizsgálat nélkül is megoldható.

-"Javítani kell a rendőrség és a közterület-felügyelet egymás közti kommunikációját." Bizonyosan. De ez megint nem a MI feladatunk és felelősségünk.

Azt, hogy a lakosság biztonságérzetének javítása érdekében valójában az önkormányzatunk mit kíván tenni, ténylegesen milyen akciót vállal, arra az előterjesztésből nem kapunk választ.

Az előterjesztésben visszaköszönnek régi, de nem teljesített ígéretek. Pl. "Fel kell számolni a kerületben működő, de nem kontrollálható piacot"

A szemléletre jellemző, hogy nem a polgárok egészségi állapotának felmérését tartja fontosnak az előterjesztés, hanem az "egészségügyi létesítményekét".

Gyengítik az előterjesztést a gyakorta előforduló trivialitások: pl. hol vannak a kerület határai, vagy a szaporán megjelenő közhelyek "Árpád híd a legészakibb Duna-híd".

Elfogadhatatlan, hogy az előterjesztés a politikamentességnek még a látszatát sem kívánja kelteni. Az anyagot elöntik a pártpolitikai szövegek, melyek visszatérő lényege az önkormányzat és a kerületi vezetés céltudatos és tervszerű munkája. Ezt akkor sem volna ildomos ebben, az önkormányzat vezetése által megrendelt, megíratott és fizetett, tudományos álcázású anyagban megfogalmazni, ha történetesen igaz volna. A baj csak az, hogy ennek a sugalmazásnak az ellenkezője közelebb áll az igazsághoz...

A szöveggel kapcsolatos megjegyzéseinket befejezve, még egy idézet gyöngyszem: "A kerület számos tekintetben a legsikeresebb kommunikációt alakította ki a budapesti kerületek közül lakosságával, vállalkozásaival, befektetőivel. Ennek bizonyára jelentős szerepe van abban, hogy az elmúlt években Budapest legdinamikusabban fejlődő kerületévé vált." Ennek pártpolitikai üzenetét félretéve: azt, hogy a befektetők kerületünkben megtalálják Amerikát, azt korábban is jeleztük. Azt, hogy itt a legsikeresebb a kommunikáció, azt meg az ilyen és az ehhez hasonló, jórészt politikai aspirációkat szolgáló előterjesztések elfogadtatásával bizonyítja, immár folyamatosan a kerület vezetése. És ez nem semmi. Ezt el kell ismernünk! - mondta Weszelovszky Zoltán, majd rámutatott arra, hogy az előterjesztést a XIII. kerületi Fidesz szakértői testülete áttekintette, a megfogalmazottakkal egyetértett és az általunk megrendezett lakossági fórumon a polgárok megerősítették álláspontjukat.

Az álkoncepciók készítésének valódi célja

- Sajnálattal és egyben aggodalommal kell megállapítanunk, hogy az előterjesztőknek a kedvező fogadtatás érdekében kifejtett dicséretes igyekezete nem hozta meg eredményét. Mint ahogy az eddig készített fejlesztési dokumentumok többsége, így a most tárgyalt településfejlesztési koncepció is alkalmatlan arra, hogy a kerületi fejlesztés szakszerű háttereként funkcionáljon. Ezek nem koncepciók, hanem álkoncepciók. Itt az úgynevezett koncepciók nem a közös kiinduló pontokat jelentik, hanem éppen fordítva: az érkezési pontot, végterméket jelentenek. Konkrétan: a pártpolitikai igényeket kiszolgáló, többnyire kontúrtalan álígéreteket és üres közhelyeket. A koncepcióknak nevezett előterjesztéseknek a valódi célja a kerület adottságaiból, valamint az ország általános fejlődéséből következő megújulás folyamatának kisajátítása. Célja továbbá a látszatkeltés: úgy beállítani a kerület vezetését, mintha az folyamatosan, hosszú és középtávon egyaránt, előrelátóan, hozzáértően és koncepciózus módon gondolkodna. Ebben a közpénzből eltartott helyi sajtó, valamint a szintén közpénzből fizetett nem túl finnyás szakértők kiszolgálják és támogatják. Azt, hogy a szakszerű munka hiánya valójában milyen és mekkora károkat okoz kerületünknek, azt majd csak évek múlva tudjuk meg. De ez nem vigasztal bennünket - jelentette ki a frakcióvezető.

XIII. Kerületi Képviselő - fidesz.hu