Tizenhét újabb felekezet kaphat egyházi státuszt

A jelenlegi 14-en túl további 17 felekezet kaphat egyházi státuszt az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága pénteki ülésén elfogadott indítvány értelmében. A tavaly decemberben elfogadott egyházügyi törvényt módosítani javasoló előterjesztésről már jövő héten tárgyal a parlament.

Dátum: 2012-02-10 14:59:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=177727
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 14:37:27.957869, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

['\n\t\t\n\t\tA bizottsági indítványt a testület 12 kormánypárti képviselője egyhangúlag szavazta meg. A javaslatot a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is támogatta.', 'Lukács Tamás (KDNP) elnök arról beszélt, hogy "az európai modell szerint" az egyházi státusz megadása nem érinti közvetlenül a vallásszabadság kérdését. Elmondta, 11 olyan ország van Európában, ahol minisztérium, állami szerv, vagy a parlament adja meg az egyházi státuszt.

\xa0\xa0\xa0

Úgy fogalmazott, jó lelkiismeretük szerint, jelen pillanatban ezeket az egyházi státuszokat ajánlják, ám ez nem jelenti azt, hogy egy új eljárási rendben további státuszokat ne adhatnának ki.

\xa0\xa0\xa0

Arra mutatott rá, hogy az egyházi státusz nem jog, amit mindenki számára kötelező lenne megadni. Utalt a vonatkozó 1993-as alkotmánybírósági határozatra, ami szerint a törvényalkotó tehet különbséget egyházak között például társadalmi súlyuk, történelmi szerepük alapján.

\xa0\xa0\xa0

Gulyás Gergely (Fidesz) alelnök arról beszélt, hogy a döntés nem a jogi személlyé válás lehetőségéről szól, hanem az egyházi státusz megszerzéséről. Azt hangoztatta: nem a vallásszabadsággal kapcsolatos kérdésről van szó, hanem arról, hogy az egyházak bizonyos plusztámogatásokra jogosultak lesznek-e.

\xa0\xa0\xa0

Harrach Péter (KDNP) szerint a kérdésben hozandó politikai döntés "nem az ördögtől való", az az állam felelős képviselőinek a megnyilatkozása társadalmi szempontok szerint. Hozzátette: a hitelesség kérdését az Országgyűlés nem vizsgálhatja; az állam lényegében csak a szervezetek intézményfenntartó szerepével foglalkozhat.

\xa0\xa0\xa0

A vallásszabadság teljes, és nem sérül, ezt a törvény biztosítja, akár egyesületi, akár egyházi keretek között történik a vallásgyakorlás - szögezte le a kormánypárti politikus.

\xa0\xa0\xa0

Ha a bizottság előterjesztésére az Országgyűlés módosítja a törvényt, úgy egyházként ismerik el a következő felekezeteteket: Magyarországi Metodista Egyház, Magyar Pünkösdi Egyház, Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház, Erdélyi Gyülekezet, Hetednapi Adventista Egyház, Magyarországi Kopt Ortodox Egyház, Magyarországi Iszlám Közösség, Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek, Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége, az Üdvhadsereg Szabadegyház - Magyarország, az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza, Magyarországi Jehova Tanúi Egyház, valamint öt buddhista vallási közösségek (a mellékletben egy soron): a Tan Kapuja Buddhista Egyház, a Buddhista Misszió, Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösség, a Magyarországi Karma - Kagyüpa Buddhista Közösség, a Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyház és a Gyémánt Út Buddhista Közösség.']