Martonyi: Az uniós tagállamok közt ne legyenek különbségek

A magyar külügyminiszterrel közölt interjút A középeurópaiság az alapvetésünk címmel hétvégi számában a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Dátum: 2012-02-13 12:09:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=177777
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 14:37:45.302884, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Martonyi János a lap rovatvezetőjének, Georg Paul Heftynek válaszolva kifejtette: a Magyarország ellen folyó külföldi hadjárat - amelyre válasz volt a január 21-én civilek által szervezett Békemenet nevű kormányt támogató felvonulás - valójában a kormányt erősíti, egyúttal pedig a szélsőjobbot is. A felmérésekből az derül ki, hogy az aktív szavazók körében alig csökkent a kormánypártok támogatottsága. Így ha a közeli jövőben választásokra kerülne sor, a Fidesz újból kétharmados vagy csaknem kétharmados többséget szerezne - jelentette ki a külügyminiszter.

A külföldi kampánynak tulajdonítja Martonyi azt is, hogy finoman szólva nem növekszik az EU népszerűsége az országban, amit ő sajnálatosnak tart. "Éppen ezért elengedhetetlennek tartjuk, hogy egyrészt elmagyarázzuk a külföldnek a magyarországi fejleményeket, másrészt azokon a pontokon, ahol erre lehetőség van, kijavítsuk az Európai Bizottság által kifogásolt törvények és jogszabályok szövegét... Nyitottak vagyunk, párbeszédet akarunk, és meg akarjuk vizsgálni, hogyan oszlathatók el az aggályok" - fogalmazott a magyar külügyminiszter.

Arra a kérdésre, vajon nem lett volna-e célravezetőbb eleve kizárni azokat a kételyeket, amelyek a kötelezettségszegési eljáráshoz vezettek, Martonyi kifejtette: "Átfogó előzetes egyeztetések voltak, például az Európai Központi Bankkal a jegybanktörvényről. Feltűnő azonban, hogy az EKB észrevételei nem vágnak egybe az Európai Bizottság észrevételeivel. Mindazonáltal általánosságban hajlandó vagyok elismerni, hogy esetleg célszerű lett volna többször közösen megvitatni, elsősorban a gazdasági kérdéseket."

Magyarország európai partnereivel való kapcsolatát illetően a külügyminiszter a politikai céljai közt említette, hogy az uniós tagállamok közt ne legyenek intézményi vagy strukturális különbségek, sem a csatlakozás időpontja alapján, sem az euróövezeti tagság alapján, vagy más regionális tengely mentén. A külügyminiszter kifejtette, hogy a középeurópaiság képzei a külpolitikájának alapját, amely azonban soha nem irányulhat az EU ellen.