Újra négyszintű a bírósági rendszer Magyarországon

Fél évszázados szünet után, július elsejétől, ismét négyszintű a bírósági rendszer Magyarországon, ugyanis három ítélőtábla kezdi meg működését, Budapesten, Pécsett és Szegeden. A megyei bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság között elhelyezkedő új bírósági fórumok a megyei bíróságok elsőfokú határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket bírálják el büntető, polgári és közigazgatási ügyszakban.

Dátum: 2003-06-30 07:00:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=12208
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:28:33.408212, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Lukács Zsuzsanna, a Fővárosi Ítélőtábla megbízott elnöke az MTI-nek elmondta: vezetőkkel együtt összesen 77 bírája van az új intézménynek, közülük 30-n korábban a Legfelsőbb Bíróság bírái voltak, a többiek az alsóbb fokú bíróságokról pályázták meg az álláshelyeket.

A Fővárosi Ítélőtábla büntető kollégiumát 2009. március 31-ig Czine Ágnes, polgári kollégiumát Kertészné Princzinger Márta, közigazgatási kollégiumát pedig Matheidesz Ilona vezeti. A magyar ítélőtáblák másfél évszázados történelmi hagyományai szerencsésen egybeesnek az Európai Unió sok országában jelenleg is működő hasonló, regionális szintű bíróságok rendszerével - mondta az elnök.

Magyar területen először a fővárosban létesült ítélőtábla 1868-ban, az Osztrák-Magyar Monarchia idején összesen 11 ilyen bírósági fórum működött, Magyarországon pedig az első világháborút követően 1950-ig öt. A törvény szerint a Fővárosi Ítélőtábla illetékességébe tartozik Budapest, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Veszprém megye.

Közigazgatási perekben, illetve a katonai büntetőügyekben azonban országos illetékessége van a fővárosi táblának. Az ítélőtáblák mellett fellebbviteli főügyészségek is létesültek, a három új bírósági fórum pedig a tervek szerint 2005-ben kiegészül a Győri, illetve a Debreceni Ítélőtáblával. Az új bírósági szint kialakításának egyik célja az eljárások gyorsítása.

Lukács Zsuzsanna szerint ez többnyire inkább középtávon, egy-két év elteltével lesz érzékelhető. Ugyanis eleinte kedvezőtlenül befolyásolhatja az időszerűséget, hogy a nagyobb tapasztalatú bírák a megyéről az ítélőtáblára, illetve a helyi bíróságokról a megyére kerültek, és a helyükön egyelőre még kisebb gyakorlattal rendelkező bírák ítélkeznek. Az eljárási törvények változásai is erősíthetik a jogalkalmazás kezdeti nehézségeit. Összességében azonban egy-két éven belül érzékelhetően felgyorsul a bíróságok munkája.

Azokban az ügyekben, amelyek a Legfelsőbb Bíróságról (LB) kerültek át az ítélőtáblára, már kitűzték a tárgyalást, így itt azonnal jelentkezik az új intézmény kedvező hatása. Tény az is, hogy az ítélőtáblák tehermentesítik az LB-t, így a legfőbb bírói fórumnak több energiája marad elsőrendű alkotmányos feladatára, a bíróságok elvi, szakmai irányítására, az egységes ítélkezési gyakorlat kialakítására, jogegységi döntések kimunkálásra.

Továbbá több olyan ügycsoport is van, amely eddig első fokon a helyi bíróságok hatáskörébe tartozott, július 1-től viszont a megyei bíróságon indul és másodfokon a táblákra kerül. Ilyenek például a személyiségi jogi perek, vagy az ötmillió forintnál nagyobb perértékű polgári ügyek. Így az LB mellett várhatóan a helyi bíróságok munkaterhei is enyhülnek némiképp.

A megbízott elnök az ítélőtábla munkaterheiről szólva megjegyezte: eleve hátralékkal indulnak. A büntető ügyszakban tárgyaló négy tanácshoz eddig 300 akta érkezett, a polgári, gazdasági ügyeket tárgyaló 16 tanácshoz pedig ezer, csakúgy mint a két közigazgatási tanácshoz, amelyek zömmel egyesületek, alapítványok nyilvántartásával kapcsolatos nem peres eljárásokban bírálják el a jogorvoslati kérelmeket.

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) ajánlásának megfelelően az ítélőtábla a nyári ítélkezési szünetben is tárgyal, erre figyelemmel osztják be a dolgozók szabadságolását is - mondta Lukács Zsuzsanna. Hozzátette: az OIT tagjaként a legfőbb ügyész és a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke is támogatta ezt az elképzelést, így remélhetőleg csak kevés tárgyalást kell valamely érintett távolléte miatt elhalasztani.

A büntető kollégium a Legfelsőbb Bíróság Markó utcai épületében van, a polgári és közigazgatási ügyeket viszont a II. kerület Fekete Sas utcában lévő Margit Palace-ban tárgyalják. Az irodaházban közbeszerzési pályázat eredményeként mintegy 4000 négyzetmétert bérel az ítélőtábla három évre.

Bár a tárgyi feltételek megfelelőek, az elnök bízik abban, hogy idővel végleges megoldás születik a Fővárosi Ítélőtábla elhelyezésre. Lukács Zsuzsanna amellett, hogy az ítélőtábla megbízott elnöke, kinevezett elnök a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon, továbbá az OIT elnök-helyettese is.

Megbízásáról szólva az elnök elmondta: tavaly ősszel két, a Fővárosi Ítélőtábla elnöki posztjára kiírt eredménytelen pályázat után kényszerhelyzetbe került az OIT, hiszen törvény szabott határidőket az ítélőtáblák felállítására.

"Elvállaltam a felkérést, mert a megyei bíróság működőképességét ottani vezetőtársaimnak köszönhetően nem fenyegette új megbízatásom, távollétemben is megfelelően működik a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság. Azt a heti egy-két munkanapot pedig, ami a megyei bíróság elnöki teendőinek ellátásához feltétlenük szükséges, Miskolcon töltöm." - jegyezte meg Lukács Zsuzsanna.

MTI - fidesz.hu