Az elévüléshez való jog nem alkotmányos alapjog + videó

A Fidesz-frakció dolga az volt, hogy felhívja a figyelmet az elévülhetetlenségi törvénnyel megnyíló lehetőségekre - jelentette ki Gulyás Gergely a Biszku-üggyel összefüggésben csütörtökön a köztévé Ma reggel című műsorában.

Dátum: 2012-02-16 15:18:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=177931
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 14:38:41.155168, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Korábbi kijelentését, miszerint a Fidesz-frakció megteszi majd a szükséges lépéseket az eljárások megindítására, úgy kommentálta: a szükséges intézkedés a figyelemfelhívás volt, hogy ez a jogi lehetőség éppúgy, ahogy a rendszerváltozás után a volt kommunista térség valamennyi országában, úgy immár Magyarországon is megnyílt.

Nehezebb a nyomozás, mint egy mai bűncselekmény esetében

Felelősségre vonás kizárólag a legsúlyosabb esetekben lehetséges, amikor valakinek a kezéhez vér tapad – hangsúlyozta a politikus. Kiemelte: azoknál a tényállásoknál, amelyeknél a rendszerváltozás után az elévülés miatt nem indulhatott meg az eljárás, ott ezt a lehetőséget kizártuk. Az elévüléshez való jog nem alkotmányos alapjog. Az akkor is létező büntető tényállások alapján az ügyészség, illetve a bíróság el tud járni.

Gulyás Gergely szerint a törvény olyan személyeket érinthet, akik az 1956 utáni megtorlásokban tevőlegesen részt vettek. Olyan vérbírákat, akik még életben vannak. Ez egy történészi munka is, ahogy a náci bűnök esetében is láthattuk, ez a nyomozásnak egy sajátos fajtája, hiszen itt évtizedes távlatokban kell gondolkodni. Nehezebb a nyomozás, mint egy mai bűncselekmény esetében, akkor érdemes csak megindítani, ha egyértelmű a helyzet, és a korlátlan enyhítést is lehetővé teszi a törvény – hangoztatta.

Megemlítette: az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tud segíteni a nyomozásban, itt az összes koncepciós per anyagát feldolgozták, aki akar, az tud meríteni.

Az Európai Bíróság előtt nem állná meg a helyét a Bizottság álláspontja

Arra a kérdésre, milyen megoldást lát a bírák nyugdíjazásának ügyére, azt válaszolta: az egyik kérdés, hogy elfogadjuk-e azt a jogi álláspontot, amelyet az Európai Bizottság képvisel, miszerint kor szerinti diszkriminációról van szó. Én állítom, hogy az Európai Bíróság előtt ez nem állná meg a helyét - fűzte hozzá.

Mint mondta: úgy tudja, hogy a kormány minden ügyben kompromisszumos megoldásra törekszik. Ha ez egy olyan jogi eljárás lenne, ami az Európai Bíróság előtt végigmenne, nem biztos, hogy nem a magyar kormánynak adna igazat. Csak nem ez a cél, hanem az, hogy ezekben az ügyekben minél előbb megegyezés szülessen, és mindkét fél számára megnyugtatóan lezárják  - szögezte le Gulyás Gergely.