Az Országgyűlés elé kerül a cukorgyárak privatizációja
A parlament mezőgazdasági bizottsága, a szocialista és jobbikos képviselők ellenszavazatával, általános vitára alkalmasnak minősítette a cukoripar privatizációját vizsgáló bizottság jelentését, valamint az azon alapuló határozati javaslatot kedden Budapesten.
Dátum: 2012-02-21 12:42:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=178067
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 14:39:30.567255, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Magyarország 400 ezer tonna cukorkvótával lépett be az EU-ba, ebből 300 ezer tonnát adtak vissza a cukoripart privatizáló cégek. A megmaradt 100 ezer tonnát a kaposvári gyár kihasználja, de az ország éves szükséglete 300 ezer tonna cukor - mondta a jelentés összefoglalójában Font Sándor, a vizsgálóbizottság társelnöke. Az importfüggőség csökkentésére létrehozható újabb 100 ezer tonnás feldolgozókapacitás, de egy ekkora cukorgyár megépítése 100 milliárd forintba kerülne - tette hozzá a társelnök.
Font Sándor a privatizáció kezdetét 1988-ra tette, amikortól a cukorgyárak vezetői - a spontán privatizáció keretében - elkezdtek vevőt keresni a gyáraikra. Az eladás azonban csak az Antall-kormány alatt jött létre, amikor - a jelentés szerint - a kaposvári és a petőházi gyárat az Agrana International AG, a kabait a Tate&Lyle, míg a szerencsit, a szolnokit és a mátravidékit (hatvani és selypi) a Beghin-Say vásárolta meg. A megmaradt cukorgyárakat (az ácsi, ercsi, mezőhegyesi, sarkadi, és sárvári üzemeket - az állam a Magyar Cukor Rt.-be vonta össze. A tőkehiányos állami holdingot végül az első körben bejött külföldi cégek vásárolták meg.
Annak ellenére, hogy gyárakat zártak be, a feldolgozókapacitás fennmaradt. Az első Orbán kormány - az uniós tagságra készülve, történeti alapon - 400 ezer tonnás kvótát tudott megszerezni, amely fedte az akkori valóságot. A következő lépés a kétezres évek közepén kezdődött, amikor az unió mezőgazdasági biztosa - az olcsó brazil cukor miatt - kvótaleépítést javasolt. Amikor ebből tény lett, a magyar gyárak külföldi tulajdonosai - akik jogosultak voltak a kvóta visszaadására - 300 ezer tonnát értékesítettek az EU-nak 65 milliárd forintért, amelyből 15 milliárd jutott a termelőknek. Ennek eredményeként ma már egyedül a kaposvári cukorgyár termel.
A lehetőségeket három változatban ismertette Font Sándor: a 2014-ig élő kvóták felszabadíthatók, változatlanok maradhatnak, és visszaállhat a korlátozás előtti állapot. A mai helyzethez tudni kell, hogy a brazil cukor megdrágult, mivel ott etanolt állítanak elő a cukornádból.