Kibővült az elismert egyházak listája
Kibővítette az elismert egyházak körét a parlament hétfőn: a decemberi 14 után újabb 18 vallási közösségnek szavaztak meg egyházi jogállást a kormánypárti képviselők. A Ház döntött 66 vallási közösség kérelmének elutasításáról is, így azok március 1-jével elveszítik egyházi státuszukat és egyesületként működhetnek. A parlament ezen kívül döntött arról is, hogy módosulnak a különadó-visszatérítés szabályai. Kihirdette a Ház az euró stabilitása érdekében hozott uniós alapszerződés-módosítást. Országgyűlési bizottság vizsgálná a Malév és a Budapest Airport privatizációját.
Dátum: 2012-02-27 18:01:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=178288
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 14:40:52.592331, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Egyházként működhet a Magyarországi Metodista Egyház, a Magyar Pünkösdi Egyház, a Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház, az Erdélyi Gyülekezet, a Hetednapi Adventista Egyház, a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház, a Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége, az Üdvhadsereg Szabadegyház - Magyarország, az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza, a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház, a két muzulmán felekezet, a Magyar Iszlám Közösség és a Magyarországi Muszlimok Egyháza kezdeményezésére létrejött Magyarországi Iszlám Tanács, továbbá öt buddhista vallási közösség.
A parlament egy szavazással döntött arról is, hogy 66 vallási közösség elismerését elutasítja. Köztük van például a Budapesti Autonóm Gyülekezet, a Hindu Vaisnava Egyház, a Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyar Taoista Egyház, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség, a Magyarországi Bahá'i Közösség és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség. Az elutasított vallási közösségek egy éven belül nem indíthatnak az elismerésükre irányuló népi kezdeményezést. A két előterjesztést a kormánypárti képviselők támogatták, az ellenzéki frakciókhoz tartozók nem vettek részt a szavazásban.
['\nMódosulnak a különadó-visszatérítés szabályai', 'Módosulnak a pénzügyi szervezetek különadó-visszatérítésének szabályai a parlament hétfői döntésével: továbbra is állampapírban történhet a visszatérítés, de az árfolyamot nem a tőzsde, hanem az elsődleges forgalmazók árjegyzése határozza meg. A parlament Rogán Antal és Babák Mihály fideszes képviselők erről szóló előterjesztését 337 igen szavazattal, 20 ellenében fogadta el. A változtatást csak az LMP és a Demokratikus Koalícióhoz tartozó független képviselők ellenezték.
\xa0\xa0\xa0
Az adózónak visszajáró különadót az adóhatóság eddig is állampapírban utalhatta vissza. Az állampapír értékét a tőzsdei árfolyam határozta meg, az államháztartásért felelős miniszter pedig rendeletben felhatalmazhatta az adóhatóságot, hogy más szervezet útján teljesítse a kiutalást. A visszatérítéskor mostanáig az állampapír tőzsdei árfolyama volt a döntő. A különadótörvény azonban - a módosítás kihirdetését követő naptól - úgy változik, hogy az elsődleges forgalmazók árjegyzése határozza meg az árfolyamot. Ez azonban nem a kiutalás napján rögzített árfolyam, hanem a két nappal korábbi lesz, és az akkor közzétett legjobb - bruttó eladási és vételi - árfolyamok átlagát kell figyelembe venni a visszatérítéskor. A törvénymódosítás azt is rögzíti, hogy az adóhatóság az értékpapírokat az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt.-n keresztül utalja ki az adózónak.']
['\nKihirdette a Ház az euró stabilitása érdekében hozott uniós alapszerződés-módosítást', 'Kihirdette az Országgyűlés hétfőn az Európai Unió alapszerződésének módosítását, amelynek célja az euróövezet és az euró stabilitásának fokozása. A kihirdetésről szóló, Martonyi János külügyminiszter jegyezte javaslatot 320 igen szavazattal, 40 nem ellenében fogadta el a parlament. Nemmel a Jobbik képviselői voksoltak.
\xa0\xa0\xa0
Az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői tavaly márciusban állapodtak meg az EU alapszerződésének módosításában, amelynek célja az euróövezet és az euró stabilitásának fokozása. A módosítást a tagországok nemzeti törvényhozásának jóvá kell hagyniuk. Az uniós megállapodással egy új bekezdés kerül az alapszerződésnek a Gazdasági és Monetáris Unióval foglalkozó 136-os cikkelyébe. Ennek szövege szerint "azok az uniós tagállamok, amelyek pénze az euró, stabilitási mechanizmust hozhatnak létre. Ez akkor vehető igénybe, ha elengedhetetlen ahhoz, hogy az euróövezet egészének stabilitása megmaradjon. A mechanizmus keretében kért bármilyen pénzügyi támogatás megadása szigorú feltételesség tárgya lesz." José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a tavaly márciusi döntés után azt hangoztatta, hogy a módosítással és a gazdasági koordinációt érintő más döntésekkel az EU fontos lépést tett afelé, hogy teljes körű gazdasági unióvá váljék.']
['\nOrszággyűlési bizottság vizsgálná a Malév és a Budapest Airport privatizációját', 'Országgyűlési bizottság vizsgálná a Malév és a Budapest Airport (BA) Zrt. privatizációját, valamint a nemzeti légitársaság visszaállamosítását. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos az erről szóló előterjesztésének expozéjában hétfőn a parlamentben elmondta, több kérdésre is választ szeretnének kapni, így arra is, hogy miért fizettek ki 25 milliárd forintot a Malév visszaállamosításakor, mi az oka, hogy Oszkó Péter később az uniónál versenyjogi eljárást kezdeményező WizzAir igazgatóságának tagja lett.
\xa0\xa0\xa0
A Malévvel kapcsolatban Budai Gyula elmondta, először 2004-ben akarták privatizálni a vállalatot, de a három kísérletből egyik sem sikerült, majd 2006-ban négy pályázó közül a Borisz Abramovics-hoz köthető AirBridge Zrt-nek adták el a céget, amely 200 milliós tőkével akarta a Malév akkor 70 milliárdos adósságát kezelni. Erre a Vnyesekonombankkal (VEB) kötött viszontgarancia szerződést, így a bank finanszírozta a tartozásokat, ebben a formában az AirBridge 112 millió eurós hitelt nyújtott. Az AirBridge olyan szerződést kötött a bankkal, hogy ha nem tudja finanszíroznia a céget, akkor a VEB tulajdonrészt szerez az Airbridge-ben és így a Malévban is, ez 2008-ban be is következett, de a bank nem akarta működtetni légitársaságot. Így a Budai Gyula szerint korábban sikeresnek mondott privatizáció után 2,5 évvel a Malév újra a működésképtelenség közelébe került, újabb állami támogatásokra szorult, majd 2010 februárjában 25 milliárdért visszavásárolták a Malév részvényeinek 95 százalékát. A VEB 5 százalékot tartott meg, de a stratégiai döntésekben vétójoga volt - mondta Budai Gyula hozzátéve: emiatt a légitársaság működésképtelensége előre kódolt volt.
\xa0\xa0\xa0
Eközben megjelentek azok a cégek, amelyek meg akarták szerezni a Malév piacát, ezért 2010-ben a Váradi József volt Malév-vezérigazgató által vezetett WizzAir versenyjogi eljárást kezdeményezett az uniónál, amiről egyértelműen tudni lehetett, hogy milyen döntést hoz. Január 9-én a bizottság törvénytelennek minősítette a 2007 és 2010 közötti állami juttatásokat és a 100 milliárd forint visszafizetésére kötelezte a Malévet, ez Budai Gyula szerint meghatározta a Malév sorsát. Budai Gyula szerint a légiközlekedési vállalat privatizációja szorosan összefügg a Budapest Airport magánosításával, a két folyamat egyszerre indult el, ezért a BA privatizációját is vizsgálnák. A fő kérdés, hogy az akkori ÁPV Zrt. miért döntött úgy, hogy hitelből finanszírozott Hochtief cégcsoport lesz a nyertes a magántőkével rendelkező angol befektetővel szemben, és miért állapodtak meg abban, hogy ha nem érnek el bizonyos utasszámot évente, akkor beruházásokat el lehet halasztani. Mint azt Budai Gyula elmondta, 2010 év végéig 260 millió eurós beruházást kellett volna végrehajtani, de 2011-ig 82 millió euró az utasszámok miatt nem valósult meg.']