Czomba: Az új Mt. összhangban van a közösségi joggal
Erős fáziskéséről árulkodik az LMP népszavazási kezdeményezése, hiszen a kérdések egy része okafogyott, de van olyan is, amely tárgyi tévedést tartalmaz - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hétfőn az MTI-nek. A Lehet Más a Politika (LMP) szombaton jelentette be, hogy négy kérdésben szeretne népszavazást kezdeményezni: a tankötelezettség korhatára továbbra is 18 év maradjon; az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát a jelenlegi kilencven napról emeljék vissza a korábbi 260 napra; ne lehessen 100 napnál hosszabb próbaidőt kikötni, és végül azt, hogy a szabadság kétharmadát a munkavállaló kérésének megfelelően kelljen kiadni.
Dátum: 2012-03-05 15:52:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=178491
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 14:42:03.668769, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
['\n\t\t\n\t\tA párt hétfőn meg is kezdte a népszavazáshoz szükséges aláírásgyűjtést.\xa0Czomba Sándor a próbaidő kapcsán hangsúlyozta: a jelenleg hatályos Munka törvénykönyve (Mt.) szerint a próbaidő hossza 30 nap,\xa0 míg munkaszerződésben három, kollektív szerződés alapján pedig hat hónapos próbaidőt lehet kikötni.\xa0Hozzáfűzte, hogy az új – július 1-jétől hatályba lépő – Munka törvénykönyve értelmében a felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ezt kollektív szerződés hat hónapig terjesztheti ki.
\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0
A népszavazási kérdésben megfogalmazott\xa0 munkaviszony egyértelműen a versenyszférát jelenti - mondta az államtitkár, kifejtve, hogy a versenyszférában\xa0 - ahol csaknem 2,6 millió munkavállaló dolgozik - a próbaidő csak ott haladja meg a három hónapot, ahol a munkáltató és a szakszervezetek kollektív szerződésben így rendelkeznek. Utóbbira is csak akkor van példa, ha a munkáltató tevékenységének jellege vagy a munkakör sajátosságai alapján a három hónap a felek számára nem elegendő egymás kölcsönös\xa0 kipróbálására” - hívta fel a figyelmet Czomba Sándor.
\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0
Kiemelte: aki erre a kérdésre igent mond, az a kollektív szerződésekre nemet. "Nem értjük, miért szeretné az LMP a munkavállalók kollektív szerződéses jogosítványait gyengíteni" - mondta, hozzátéve, hogy az Európai Unió (EU) szervezeteiben történő munkavállalás esetén az uniós intézmények jellemzően hat hónapos próbaidőt kötnek ki.
\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0
Arra a tervezett népszavazási kérdésre, hogy "Egyetért-e Ön azzal, hogy az alapszabadság kétharmadát a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban legyen köteles kiadni" Czomba Sándor azt mondta: ennek\xa0 biztosan könnyű lenne népszerűséget szerezni, ugyanakkor a hatályos és az új Mt. szerinti szabályozás is teljes összhangban van a közösségi joggal és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet\xa0 (ILO) előírásaival.
\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0
A foglalkoztatáspolitikai államtitkár kifejtette: a hatályos törvény szerint a munkavállaló az alapszabadság egynegyedével rendelkezhet (ez 20 nap alapszabadság esetén 5 nap, 30 nap alapszabadság esetén 8 nap).\xa0 Az új Mt. szerint valamennyi munkavállaló egységesen 7 munkanap szabadságról rendelkezhet. Ez 20 nap alapszabadság esetén már egyharmadnak felel meg. A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő tizennégy napot elérjen.
\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0
Czomba Sándor hozzáfűzte: valamennyi EU-tagország munkajogi szabályozásával összhangban a szabadság kiadásának joga és kötelessége a munkáltatóé. A szabadság kiadása során ugyanakkor érvényesülnie kell a felek együttműködési kötelezettségének, ennek megfelelően a szabadságot a munkavállaló előzetes meghallgatása alapján kell kiadni.
\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0
Az álláskeresési járadék maximális folyósítási idejének 260 napra történő felemelése kapcsán elmondta: a jogszerző idő maximuma sohasem volt ennyi. Közismert tény, hogy a 2010-es kormányváltáskor a kormány "csontvázakkal teli szekrényt" örökölt. A 7 százalék feletti bruttó hazai termék (GDP)-arányos államháztartási hiány, a messze 80 százalék feletti államadósság komoly átalakításokat követelt.', 'Így született meg a Széll Kálmán Terv, amely a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnál is megtakarítást és hatékonyabb működtetést írt elő. Az államtitkár hangsúlyozta, nem pusztán megtakarítás volt a cél, hanem a hatékonyabb működés elérése.\xa0Ennek egyik elemeként az álláskeresési járadék eddigi maximálisan 270 napos folyósítási ideje 90 napra csökkent, míg az álláskeresési segély, amely eddig további 90 napig biztosított ellátást, megszűnt, a bérpótló juttatás intézménye pedig átalakult - emlékeztetett.
\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0
A passzív eszközök helyett – ilyen az álláskeresési járadék is – az aktív támogatásokat kívánjuk előnyben részesíteni, hogy az érintettek minél hamarabb munkába állhassanak, és minél rövidebb ideig kelljen fizetés helyett a járadékból megélni - emelte ki Czomba Sándor. Kiemelte, hogy ezek az intézkedések – bár rövidtávon a regisztrált munkanélküliek számának bővülésével járhatnak – pozitívan hatnak a munkaerő-piaci aktivitásra és a gazdaság fehérítésére.
\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0\xa0
A tankötelezettség kapcsán elmondta: a korhatár csökkentésével nem céljuk bárkit is "kiszorítani az iskolapadból", aki tanulni szeretne, az természetesen ezután is tanulhat. A csökkentés életszerűségéről tanúskodik ugyanakkor, hogy egyébként 45 európai országból 36 esetében16 éves korban, vagy az alatt van meghatározva a tankötelezettség felső korhatára.']