Kínvallatások Oroszországban ma

Orosz jogvédők állítása szerint az őrizetben, és előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottak mintegy 30 százalékát kínvallatásnak vetik alá Oroszországban. Azt, hogy a vád nem alaptalan, mutatja, hogy az orosz törvényhozás alsóháza, az állami duma márciusban szigorította a kínvallató rendőrök büntetési tételeit: legenyhébb esetben is 3 év börtön vár rájuk, de akár 20 évre is rács mögé kerülhetnek, ha az áldozat belehal (!) a kínzásokba. Az esetek többségében azonban a rendőri önkény büntetlen marad, a testületen belüli összetartás, a burjánzó korrupció, és a felügyeleti szervek közönye miatt.

Dátum: 2003-07-01 12:28:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=12261
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:28:49.829726, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az emberjogi szervezetek hangsúlyozzák: Valójában jobbára csak akkor buknak le kínvallató rendőrök, ha áldozatuk belehal a kényszervallatásba, vagy legalábbis súlyos sérüléseket szenved. A tapasztalatok szerint azonban a törvénysértő rendőrök óvatosak: számos módszert találtak ki, hogy ne legyen egyértelmű nyoma a bántalmazásnak. Áldozatok beszámolója szerint vallatásuk során a legrafináltabb kínzásokat alkalmazták velük szemben, vagy pedig fizikai erőszak alkalmazása nélkül éheztették, s nem hagyták aludni őket. A jogvédők szerint nagyon sok esetben ártatlan emberekből csikarnak ki beismerő vallomást fizikai, vagy pszichikai nyomással, sőt hozzátartozóik meghurcolásával fenyegetve őket. A fogdákban a rossz körülményektől, és a fertőzött élelmiszertől sokan betegednek meg tbc-ben, és más súlyos betegségekben is - állítják emberjogi szervezetek.

Uráli jogvédők gyűjteményt adtak ki a legelrettentőbb esetekből a kínzások áldozatainak június 26-i ENSZ-világnapja alkalmából. Bár ezek csak szűkebb pátriájuk törvénysértéseit dolgozzák fel, értékeléseik szerint a módszerek általánosnak mondhatóak Oroszország számos vidékén. Jelenleg a 145 milliós országban 1 millióan vannak börtönben vagy táborokban és arról, hogy mi történik velük, a legtöbb esetben őreiken és cellatársaikon kívül senki sem szerez tudomást.

A jogvédők fehér könyvében felsorolt konkrét esetekben szerepel a 39 éves Oleg Kocsukové: őt például azzal zsarolták, hogy kábítószert csempésznek lánya táskájába, ha nem ismeri be az állítása szerint nem általa elkövetett gyilkosságot. Szülei viszont arról számoltak be, hogy a rendőrök jelentős "váltságdíj" fejében hajlandóak lettek volna elengedni fiúkat. A kihallgatások során, hogy ne maradjanak nyomok, vastag papíron keresztül ütötték a férfi veséjét, és kifacsart testhelyzetekben bilincselték bútorokhoz. A csak keresztnevükön bemutatkozó rendőrök végig részegek voltak a kínvallatások alatt - így Kocsukov.

A 23 éves Szergej Lebegyev elmondása szerint akkor írta alá előre legépelt beismerő vallomását, amikor a rendőrök 30 kilogrammos súlyzókat dobáltak a gyomrára. A 16 éves Alekszandr Szkrjabinnak a fejét ütötték, és 16 órás vallatásnak vetették alá, amely során éheztették, holott az orosz törvények szerint kihallgatni is csak ügyvéd, illetve szülei, vagy pedagógus jelenlétében lehetett volna. Alekszandr Jazovszkijra a rendőrök körében "Internetnek" nevezett módszerről számolt be - áramot vezettek keresztül a testén.

A fiatalember egy másik, nyomokat nem hagyó kínzásról is beszámolt: gázálarcot húztak a fejére, és elzárták a levegő-utánpótlást. Ebből az ügyből már azelőtt botrány lett, hogy a jogvédők nyilvánosságra hozták volna, az érintett jekatyerinburgi rendőrparancsnokság vezetőinek állásába került a kínvallatás.

Széles Róbert, MTI/PAN - fidesz.hu