"A műveltség tudatos, nyitott gondolkodást jelent"

El kell fogadnunk, hogy a színház a maga módján reagál a körülöttünk zajló világra - jelentette ki a kulturális tárca vezetője a Nemzet Színház megnyitásának tizedik évfordulóján.

Dátum: 2012-03-26 08:41:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=179099
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 14:45:45.632162, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az ember tragédiája díszelőadása előtt tartott beszédében Réthelyi Miklós, a kulturális tárca vezetője többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a színház nem a politika gyakorlóterepe.

"El kell fogadnunk, hogy a színház a maga módján reagál a körülöttünk zajló világra. Ezért szükség van a nagyvonalúságra" - hangoztatta. Ugyanakkor természetes - fűzte hozzá -, hogy mindenki véleményt alkothat: vajon egy-egy előadásban az alkotók felszínre hoztak-e minden gondolati és érzelmi tartalékot?" A termékeny vitákra tehát szükség van, a színház a diskurzus terepe, joggal várható el a vélemények ütköztetése olyanok között, akik valóban látták az adott darabot. Hiszen azért született egy-egy színházi előadás, hogy új felismerésekhez juttasson, érzelmeket váltson ki" - fogalmazott.

Mint rámutatott: "a tét nagy. Nem véletlen, hogy kiemelt figyelmet kap az ország egyik legnagyobb és egyben legfontosabb kulturális intézménye, a Nemzeti Színház". Miért van szükségünk színházra, Nemzeti Színházra? - tette fel a kérdést. "A műveltség nem feltétlenül felhalmozott tudást, hanem inkább tudatos, nyitott gondolkodást és életvitelt jelent, melynek része a színházba járás is. Ma a színház számára az egyik legfontosabb kérdés, hogy mit kezd azzal a szabadsággal, amely 1989 után jött el" - fogalmazott a miniszter, aki szerint ma már nem érezzük a cenzúra okozta légszomjat, cserébe viszont meg kell küzdenünk a feldolgozhatatlan információáradattal, nem mindegy tehát, hogy mit emelünk ki belőle.

Ebben kulcsszerepe van a nemzet színházának, amelynek egyszerre kell kortárs válaszokat adnia korunk kérdéseire és fenntartania a klasszikus drámairodalom iránti érdeklődést - hangsúlyozta Réthelyi Miklós. Mint folytatta: ha klasszikus műveket veszünk elő, akkor nem a színházak emlékalbumát kell megvalósítani, hanem elő kell csalogatni a darabok valódi hangját, úgy, hogy kiderüljön: itt és most, a mi világunkban járunk.

Felidézte, hogy a budapesti Nemzeti Színház 1837-ben kezdte meg működését, 1840-ig Pesti Magyar Színház néven. Magyarország azóta várta, hogy igazi, saját színháza legyen, amióta 1913-ban lebontották az egykori Nemzeti Színház épületét, a társulat a Blaha Lujza téri színházba költözött ideiglenesen, és később is ideiglenes helyszíneken működött. Végül Széchenyi nagy álmát, a Duna partjára tervezett Nemzeti Színházat 2002 márciusában a polgári kormány valósította meg: 90 év után saját épületet emelt a nemzeti színjátszásnak. "Ezt ünnepeljük most. A nemzet tíz évvel ezelőtti hatalmas teljesítményét és magát a magyar színjátszást" - emelte ki Réthelyi Miklós.