Döntött a kiegészítő bérkompenzáció szabályairól a parlament
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a bruttó 300 ezer forintnál kevesebbet keresők bérkompenzációjának végrehajtásához szükséges törvénymódosításokat, és változtatott a költségvetésen is, segítendő azokat a vállalkozásokat, amelyeknek az elvárt ötszázalékos béremelés is gondot okoz. A kuláküldözés idején tönkretett magyar gazdák emléknapjává nyilvánította az Országgyűlés június 29-ét. Döntés született arról, hogy mégis vehetnek fel az önkormányzatok éven túlnyúló működési hitelt, és megszavazták azt is, hogy adómentesen vehetik fel reálhozamukat az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő magánpénztártagok. A legfőbb ügyész vizsgálódhat a cukorgyárak privatizációja miatt, és szigorodnak az élelmiszerek forgalomba hozásának feltételei.
Dátum: 2012-03-26 17:54:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=179131
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 14:45:56.524214, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A kuláküldözések idején tönkretett magyar gazdák emléknapjáról döntött a parlament
A kuláküldözés idején tönkretett magyar gazdák emléknapjává nyilvánította az Országgyűlés június 29-ét. A képviselők Varga László KDNP-s politikus indítványát 345 igen szavazattal, 7 nem ellenében és egy tartózkodás mellett hagyták jóvá hétfőn. A kormánypártok mellett az, MSZP, a Jobbik és az LMP politikusai is igennel voksoltak, a tartózkodó és az ellenszavazatokat a Demokratikus Koalícióhoz tartozó képviselők adták le. A határozatban az Országgyűlés elítéli a kommunista diktatúra idején a magyar középparasztsággal szemben tanúsított kegyetlen üldöztetést és megkülönböztetést. Emellett javasolja, hogy a kuláküldözés történetéről és körülményeiről rendszeresen, méltó módon emlékezzenek meg, hogy a fiatal nemzedékek megismerhessék a középparaszti réteg szenvedését. A megemlékezés napja minden év június 29-e, Péter-Pál napja, amely a hagyomány szerint a betakarítás kezdetének napja, "a parasztság ünnepe" volt.
Mégis vehetnek fel az önkormányzatok éven túlnyúló működési hitelt
Módosította az Országgyűlés hétfőn a tavaly decemberben elfogadott stabilitási törvényt annak érdekében, hogy az önkormányzatoknak - egyedi kormányzati engedéllyel - legyen lehetőségük ezen az éven túlnyúló működési hitelt felvenniük. A fideszes Kósa Lajos és Dancsó József indítványának minősített többséget igénylő részét 248 igen és 91 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A stabilitási törvény azon előírásának hatályon kívül helyezésével, amely szerint az önkormányzatok működési célra csak likvid hitelt vehetnek fel, a törvényalkotó biztosította az idén még tervezhető működési célú hiány finanszírozásának lehetőségét. A fideszes politikusok javaslatuk indoklásában hangsúlyozták, az önkormányzatok csak akkor vehetnek fel - egyedi kormányzati engedéllyel - éven túlnyúló működési hitelt, ha az nem veszélyezteti az államadósság csökkentésének követelményét, és visszafizetése a helyhatóság saját bevételei alapján biztosítottnak látszik.
['\nAdómentesen vehetik fel reálhozamukat az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő magánpénztártagok', 'Adómentesen vehetik fel reálhozamukat azok a magánpénztártagok, akik március 31-ig visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe. A parlament hétfőn erről annak a közpénzügyi tárgyú törvénymódosításnak a részeként döntött, amelyet a fideszes Kósa Lajos kezdeményezett. A magánpénztártagok kedvezményeiről szóló rendelkezések a költségvetési bizottság javaslatára kerültek be a jogszabályba. A döntés alapján az állami nyugdíjpillérbe visszalépők, ha a magánnyugdíjpénztárból önkéntes nyugdíjpénztárba helyezik tagi kifizetéseiket - a reálhozamot és a tagdíjkiegészítést -, annak 20 százalékának megfelelő, legfeljebb 300 ezer forintos adóvisszatérítésben részesülhetnek. Az indoklás szerint így az állami nyugdíjrendszerbe most visszalépők ugyanazokat a mentességeket és kedvezményeket vehetik igénybe, mint amelyek a korábban visszalépőket megillették.
\xa0\xa0\xa0
A parlament előzőleg a gazdasági stabilitási törvény december végi elfogadásával több ponton változtatott a magánnyugdíj-pénztári tagokra vonatkozó szabályokon. Megszűnt a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés azok esetében, akik fenntartották magánpénztári tagságukat, így az általuk fizetett tízszázalékos nyugdíjjárulék az állami nyugdíjkasszába kerül. Ugyanakkor március végéig újra megnyitották az állami pillérbe való átlépés lehetőségét annak a 102 ezer embernek, aki fenntartotta pénztártagságát.\xa0 A Ház akkor arról is határozott, hogy az állami pillérbe visszalépő magánpénztártagok a tagdíjkiegészítésként befizetett összeget, valamint a reálhozamukat felvehetik, vagy önkéntes pénztárba, illetve a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlájukra utalhatják. A döntéssel a magánpénztárban maradók állami nyugdíjjogosultságot kaptak, vagyis az Országgyűlés eltörölte azt a szabályt, hogy aki korábban pénztártag maradt, kilépett a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből, ezért 2012 januárjától keresetei nem számítanak be majdani állami nyugdíjába.']
Havi kétmilliós fizetést állapított meg a Ház a Költségvetési Tanács elnökének
A nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset kilencszeresét, csaknem kétmillió forintot keres majd havonta a Költségvetési Tanács (KT) elnöke, miután a parlament hétfőn elfogadta a stabilitási törvény erre vonatkozó módosítását. A fideszes Kósa Lajos és Dancsó József indítványának minősített többséget igénylő részét 248 igen, 91 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. A törvénymódosítás előírja azt is, hogy a KT elnöke - aki jelenleg Kovács Árpád - az oktatást és a szerzői jogvédelem alá eső munkákat kivéve nem folytathat más kereső tevékenységet. A nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset - ami 2011-ben 213 ezer forint volt - kilencszerese mellett a tanács elnöke a minisztereket megillető juttatásokra lesz jogosult.
A legfőbb ügyész vizsgálódhat a cukorgyárak privatizációja miatt
Az Országgyűlés hétfőn úgy döntött, felkéri legfőbb ügyészt, hogy vizsgálja meg, történt-e bűncselekmény a cukorgyárak privatizációjakor, valamint az európai uniós cukorreform hazai végrehajtásával összefüggésben. A parlament 303 igen szavazattal, 47 ellenében fogadta el a cukorgyárak privatizációját és a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, annak következményeit feltáró vizsgálóbizottság jelentését. Az erről szóló határozati javaslatba a jobbikos Magyar Zoltán kezdeményezésére került bele, hogy a legfőbb ügyész vizsgálja meg a büntetőjogi felelősséget az említett döntések miatt. A testület megállapítása szerint a cukorgyárak bezárásához és a cukorkvóták elvesztéséhez vezető, az előző kormányzati ciklusokban hozott döntések nem álltak összhangban a nemzetgazdaság érdekeivel. Ezért - szintén a jobbikos Magyar Zoltán indítványának megfelelően - az Országgyűlés felkérte a kabinetet, hogy vizsgálja meg a privatizációs szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítését, és szerződésszegés esetén tegye meg a szükséges és rendelkezésre álló jogi lépéseket.
['\nSzigorodnak az élelmiszerek forgalomba hozásának feltételei', 'Szigorodnak az élelmiszerek forgalomba hozásának feltételei, és a kiszabható bírságok is jelentősen emelkednek az élelmiszer-biztonságról szóló törvény módosítása alapján, amelyet hétfőn hagyott jóvá az Országgyűlés. A képviselők a KDNP-s Tarnai Richárd által kezdeményezett módosításokat 313 igen szavazattal, 9 tartózkodás mellett fogadták el.
\xa0\xa0\xa0
A módosítás rögzíti, hogy a hamisított termék előállítása és forgalomba hozatala tilos. Így tilos például az olyan élelmiszer előállítása és forgalomba hozatala, amelyet a rá vonatkozó előírásoknak nem megfelelően állították elő, továbbá amelyet nem engedélyezett, nem nyilvántartott módon állítottak elő, hoztak forgalomba. Nem szabad forgalomba hozni olyan élelmiszert sem, amelynek előállítása során meg nem engedett összetevőt használtak fel, amelynek átcímkézése vagy átcsomagolása jogsértő volt, amelynek minőségmegőrzési, illetve fogyaszthatósági idejét jogellenesen meghosszabbították, valamint amelyet nem emberi fogyasztásra szánt anyagok felhasználásával történt. A törvény értelmében az élelmiszer-ellenőrzési bírság és a takarmány-ellenőrzési bírság legkisebb összege 15 ezer forint, legmagasabb összege pedig legfeljebb ötszázmillió forintig, illetve az emberek vagy állatok széles körének egészségét károsító vagy veszélyeztető, továbbá a felhasználók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb ötmilliárd forintig terjedhet.
\xa0\xa0\xa0
A jogszabály szerint mulasztási bírság szabható ki, ha a felügyeleti díj bevallására kötelezett a bevallási, illetve az adatszolgáltatási, nyilvántartásba vételi, változásbejelentési kötelezettségét nem teljesíti, késedelmesen, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti. E bírság legkisebb összege tízezer forint, legmagasabb összege pedig ötszázmillió forint, de legfeljebb a megelőző üzleti évben elért, a felügyeleti díj alapját képező nettó árbevétel tíz százaléka. A törvény - néhány kivételtől eltekintve, így például attól, hogy május 1-jén jön létre az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.']