Jelentősen bővül a magyar-szerb agrárkereskedelem

A Szerbiába irányuló magyar agrárexport 2011-ben 38 százalékos növekedést ért el az előző évhez képest, és meghaladta az 50 millió eurót, a déli szomszédunkból érkező import ugyanakkor 50 százalékkal, 70,6 euróra nőtt - mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára szerdán Kalocsán.

Dátum: 2012-03-28 12:43:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=179178
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 14:46:13.554211, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

2011-ben lendületet adott a magyar kivitelnek a húsexport és a gabonaexport több mint kétszeres növekedése - hangsúlyozta Czerván György államtitkár a szerb-magyar gazdasági találkozón tartott előadásában.

Az államtitkár adatai szerint a Szerbiába irányuló magyar agrárkivitel 2007-ről 2008-ra 16 százalékos növekedés mellett már 53 millió euró fölé növekedett, azonban  a pénzügyi-gazdasági válság következtében a 2009-es kivitel 36 millió euróra esett vissza, és 2010-ben is alig növekedett.

A 2009-es és a 2010-es agrárexportunk zömét a feldolgozott termékek kivitele adta, 2011-ben kiugróan megnövekedett az élő állat, a sertés, a feldolgozott sertés- és baromfihús, valamint a gabonafélék közül a búza exportja.

Czerván György hangsúlyozta: a kedvező folyamatot az Európai Unió által 1999-ben elindított stabilizációs és társulási folyamat váltotta ki, amely regionális együttműködést irányoz elő. Ennek a folyamatnak meghatározó állomását a megállapodások képezik, amelyek kereskedelempolitikai része 2010 óta ideiglenesen alkalmazható, és ennek következtében a magyar húskészítményeket is sújtó vámok jelentősen csökkentek.

Az államtitkár kiemelte: Szerbia Magyarország kiemelt jelentőségű partnere, a földrajzi szomszédság, jövőbeni EU-tagsága és a helyi magyar kisebbség okán egyaránt.

Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának fideszes elnöke előadásában hangsúlyozta: a jelenlegi magyar kormány az első, amely kimondta: a mezőgazdaság stratégiai fontosságú. Az országgyűlési képviselő szerint ezt alátámasztják az ágazat 2011-ben elért eredményei.

Font Sándor szerint hasonló gondok nehezítik a vajdasági és a Duna-Tisza közi mezőgazdasági termelőket is.

Magyarország európai uniós tagságáról úgy fogalmazott: közelebbről nem olyan szép az a menyasszony, mint amilyennek messziről látszódik.

Ért bennünket egy-két kellemetlen esemény, miután beléptünk az Európai Unióba - mondta, utalva a komoly piaci veszteségekre, a tejtermelés és a cukorrépa-termelés válságos helyzetbe kerülésére.

Felhívta a figyelmet cukorkvóta megkötésére, amelyet "élet-halál" kérdésének nevezett a vajdasági gazdák számára.

Font Sándor kiemelte: készen állunk arra, hogy a keserű tapasztalatainkat is átadjuk, hogy a csatlakozás nehézségeit elkerüljék.

Majláth Béla, a Topolyai Fejlesztési Alap igazgatója köszönetet mondott az Orbán-kormánynak, mert véleménye szerint nagy szerepe volt abban, hogy 2012. március 2-án Szerbia hivatalosan is az Európai Unió tagjelölt országa lett.

Hangsúlyozta: nagy lehetőséget jelenthet a vajdasági magyarságnak a most induló restitúció, vagyis a vagyon visszaszármaztatás, mert Szerbia most fogja elbírálni azt a 150 ezer kérelmet, amely visszaköveteli a II. világháborút követően elvett javakat.

Reményeik szerint a vajdasági magyarok igen nagy területeket fognak visszakapni, hiszen leginkább őket érintette a különböző jogcímeken történt vagyonelkobzás - fűzte hozzá.

Majláth Béla létkérdésnek nevezte, hogy Szerbia mikor tud olyan támogatáshoz jutni, amely a kedvezőtlen gazdasági folyamatokat vissza tudja fordítani.