Kiemelten kell kezelni a turizmus és a vendéglátás ágazatát
Azért fontos kiemelkedően kezelni a turizmus és vendéglátás ágazatát, mert szerteágazó hatásai a gazdasági élet valamennyi területét érintik - mondta el Bánki Erik az Országgyűlés sport- és turizmusbizottságának elnöke kedden a parlamentben, a turizmus és a vendéglátás törvényi szabályozása keretében tartott nyílt napon. Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára ugyanitt arra hívta fel a figyelmet, a hosszú távú munkahelyteremtés nem képzelhető el a turizmus nélkül. Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke rámutatott, a turisztikai ágazat kiemelt célja, hogy egyszerre növelje az ország vonzerejét hazai és nemzetközi viszonylatban.
Dátum: 2012-04-04 12:59:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=179426
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 14:47:44.507414, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Bánki Erik megnyitóbeszédében a magyar turizmus mérföldkövének nevezte a turizmustörvény tervezetét, illetve annak társadalmi vitáját, amelyek - mint mondta - tíz-tizenöt évre meghatározhatják az ágazat perspektíváit.
Bánki Erik felolvasta Kövér László köszöntőlevelét, amelyben a házelnök arra hívta fel a figyelmet: új kereteket és új megközelítéseket kell találni, új esélyeket szükséges feltárni ahhoz, hogy virágzóvá váljon a magyar vendéglátás, mert megfogalmazása szerint a turisztikai jellegű szolgáltatásokra kiemelkedő szerep vár a kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdításában, versenyképességünk fokozásában.
Folytatni kell az újjáépítést
Az új megközelítés, az új törvény megalkotását indokolja a turizmus és a vendéglátás magyar gazdaságban betöltött jelentős szerepe is, hiszen számos nemzetgazdasági ág teljesítményéhez járul hozzá – mutat rá levelében Kövér László. Mi tudjuk, igazán az jár jól, aki minél nagyobb súlyt mer a vállára venni. Egy ország újjászületése nem pusztán gazdasági kérdés, mert építkezni nemcsak téglával, kővel és malterral kell, hanem lelki értékekkel, tudással és szeretettel is - tolmácsolta a házelnök szavait Bánki Erik. Kövér László szerint az ország újjáépítését tovább kell folytatni szellemi és testi tekintetben egyaránt, mint írja „Magyarország sokkal nagyobb és erősebb a látható földrajzi önmagánál.” „Azt szeretnénk, ha az újjászülető Európa jelképe, védjegye lehetne a mindig elhivatott, értékteremtő és a kultúráért felelősséget érző emberek társulása” – idézte Kövér Lászlót Bánki Erik.
A bizottsági elnök beszélt a turizmus területén elért eredményekről is. Felidézte, átalakították a Magyar Turizmus Zrt.-t, amelynek működése jóval hatékonyabb lett. Hozzátette, a 2011-ben indult Új Széchenyi Terv (ÚSZT) prioritásai között foglal helyet a turizmus, komoly szerepet biztosítva a kis- és közepes vállalkozásoknak, illetve önkormányzatoknak, akik a nehéz gazdasági környezet ellenére is befektetnek az ágazatba. Azért fontos kiemelkedően kezelni a turizmus és vendéglátás ágazatát, mert szerteágazó hatásai a gazdasági élet valamennyi területét érintik – hangsúlyozta Bánki.
Munkahelyteremtés nem képzelhető el a turizmus nélkül
Szatmáry Kristóf felszólalásában kiemelte, a turizmus mint stratégiai ágazat kiemelt szerepet kapott a kormányprogram elmúlt két évében.
Az államtitkár egyúttal arra hívta fel a figyelmet, a hosszú távú munkahelyteremtés nem képzelhető el a turizmus nélkül. A turizmus az egyik olyan ágazat, amely képes ebben a munkában jelentős szerepet vállalni, ezért a turizmus és a vendéglátás továbbra is kiemelkedő fontosságú a kormányzat számára – szögezte le Szatmáry.
Jelentős eredmények
A turizmus és a vendéglátás abból a szempontból egy horizontális nemzetgazdasági szektor, hogy az egész gazdaság dinamizmusát és megújuló képességét hordozza magában. Mi úgy tekintünk a turizmusra és a vendéglátásra, mint a nemzetgazdaság szívére és lelkére – húzta alá Szatmáry Kristóf. Az eredményekről szólva elmondta, az elmúlt években megkezdték a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia felülvizsgálatát, és megalkották az ÚSZT-ben foglalt céloknak és prioritásoknak megfelelő új fejlesztési koncepciót, illetve megkezdték a regionális operatív programok keretében meghirdetett pályázatok szakmai előkészítését.
A következő két év kiemelt céljai között Szatmáry Kristóf több területet jelölt meg: a Balaton térségének turisztikai fejlesztését, a belföldi turizmuson túlmutató nemzeti szállodaipar megteremtését, a magyar gasztronómia és vendéglátás eddigi eredményeinek ingerálását az országmarketingbe, illetve fesztiválok rendszerének áttekintését és fejlesztését.
Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke, Belváros-Lipótváros fideszes polgármestere beszédében hangsúlyozta, a turisztikai ágazatnak kiemelkedő jelentősége van a magyar gazdaság fejlődésében és a bruttó hazai termék (GDP) előállításában. A magyar turizmus nem valamilyen idegen test, amelynek az a célja, hogy minél több külföldit hazánkba csábítson, hanem az, hogy egyszerre növelje az ország vonzerejét külföldön és belföldön, és jelentős szerepet játszik abban is, milyen az ország nemzetközi megítélése - jelentette ki fideszes politikus.
Rogán szerint Magyarország 2002 és 2010 között nem élt a turizmus területén kínálkozó lehetőségekkel, és elmaradtak azok a fejlesztések is, amelyek az ágazat növekedését szolgálták volna. A kormánypárti honatya kifejtette, 2006-ig még részben a Széchenyi Terv, részben az első megjelenő uniós fejlesztések hatásaként megvalósultak turisztikai szempontból is fontos beruházások, de 2007-ben, a gazdasági válság előtti évben a magyar gazdaság teljesítménye az előző tizenegy évhez képest egy mélypontot ért el, amely a turizmusra is hatással volt.
A főváros a legkeresettebb
Meggyőződésem szerint a következő uniós költségvetési időszakban újra kell gondolni turisztikai szempontból is a programok arányát és szerepét – jelentette ki az előző gondolat kapcsán Rogán Antal. Emlékeztetett, a jelenlegi kormányzat megalkotta és elindította a Budai Vár fejlesztési programját, elkészítette Budapest környékének kerékpáros infrastruktúráját, és közlekedését átalakító koncepcióját.
Rogán Antal ismertette, a devizaköltések több mint kétharmada, közel 70 százaléka Budapesten történik meg. Ennek – mint mondta – vannak előnyei és hátrányai. Hátrányos, mivel nem tudják elérni, hogy az ideérkező turisták tovább mozduljanak a fővárosból, és az ország más vidékeire is ellátogassanak – fejtette ki Rogán Antal, hozzátéve: pedig „ez fontos cél lenne”. Előnynek nevezte, hogy ezek szerint Budapestnek még mindig van turistavonzó képessége és ereje. Mint mondta, erre energiát kell fordítani.
Az egységes arculat jó vonzerő lehet
Rogán Antal szerint az önkormányzatoknak az idegenforgalmi adóval beszedett minden négy forintból legalább egyet egy egységes, a fővárost és az országot is népszerűsítő propagandakampányra kellene fordítaniuk. A polgármester meggyőződése szerint a Magyar Turizmus Zrt.-nek kellene meghatároznia azt a stratégiát, amely mellett ezeket a forrásokat fel lehet használni.
A gazdasági bizottság elnöke szerint az ország szempontjából egységes arculattal lehet idevonzani a turistákat, amely akkor lesz eredményes, ha perszonális szintű kapcsolatot tudnak kialakítani az emberekkel. Rámutatott, az internetes közösségi oldalakon szerveződő hálózatokat jobban ki kellene használni az ország népszerűsítésére. Ez a legolcsóbb országpropaganda, ez a legolcsóbb olyan forma, amelyen keresztül széles körben el lehet érni az embereket – jelentette ki Rogán. Példaként egy "Magyarország barátai", "Budapest barátai" közösség létrehozását említette. Hozzátette ez a fajta kommunikáció hosszú távon hatékonyabb lehet, mint bármely más hirdetési kampány.