A többség nem tartja jogosnak a Bizottság határozatát

A magyarok többsége nem tartja jogosnak az EU döntését az országot megillető kohéziós források felfüggesztéséről, az események hatására tovább romlott az unió általános megítélése - derült ki a Századvég Alapítvány április elején készített közvélemény-kutatásából, amelyről pénteken számolt be az MTI-nek.

Dátum: 2012-04-13 14:14:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=179668
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 14:49:11.034874, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Mint emlékeztettek, az elmúlt hónap egyik legjelentősebb politikai fejleménye az volt, hogy az uniós tagállamok pénzügyminiszterei jóváhagyták a Magyarországot megillető kohéziós források részleges felfüggesztését 2013. január 1-től, egyúttal úgy határoztak, hogy ha az ország megteszi a szükséges kiigazításokat, az intézkedést már júniusban hatályon kívül helyezik.

A Századvég felmérése szerint a magyar lakosság csaknem négyötöde (79 százalék) hallott a döntésről. A határozatot azoknak a választópolgároknak az abszolút többsége, 65 százaléka, akiknek van véleményük, nem tartja jogosnak, mert megítélésük szerint Magyarország a jelenlegi gazdasági körülmények között mindent megtett, hogy csökkentse az államadósságot és a költségvetési hiányt - fejtették ki. Hozzátették: mindössze a megkérdezettek 35 százaléka véli igazságosnak az EU lépését, szerintük ugyanis az ország nem tette meg a megfelelő intézkedéseket az adósság és a hiány megfékezésére.

Úgy fogalmaztak, a kérdést politikai önbesorolás és pártpreferencia szerint vizsgálva megfigyelhető, hogy a magukat jobboldalinak vallók (83 százalék) és a középen állók (65 százalék) többsége nem tartja jogosnak, míg a baloldaliak többsége (60 százalék) inkább jogosnak tartja a kohéziós források megvonását. Legmagasabb arányban a kormánypártok szavazói tartják jogtalannak (Fidesz 90 százalék, KDNP 84 százalék) az unió döntését - írták.

Mint rámutattak, nemcsak a Jobbik (52 százalék), de az LMP szimpatizánsainak többsége (53 százalék) szerint is jogtalan a források felfüggesztése. Az MSZP (63 százalék) és a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (64 százalék) szavazói inkább jogosnak vélik a határozatot - közölték.

A Századvég szerint jelentősen romlott az EU megítélése a magyar lakosság körében, több mint nyolcszor annyi választópolgárnak romlott a véleménye (42 százalék), mint amennyinek javult (5 százalék). Ebben a kérdésben jelentős különbségek tapasztalhatók a politikai "önbesorolást" vizsgálva, viszont minden oldalon sokkal magasabb lett a kedvezőtlen megítélés aránya - írták.

Kifejtették: a jobboldaliak 59 százalékának romlott, és csak 3 százalékának javult a véleménye az unióról. A középen állóknál ez az aránypár 40 és 4 százalék, a baloldali szavazók esetében pedig 23 és 9 százalék - fűzték hozzá. A kutatók megállapították: a jövővel kapcsolatos általános várakozások alapján a válaszadók többsége (54 százalék) hisz abban, hogy Magyarország képes lesz kilábalni a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetből.

Mind a jobboldaliaknak (75 százalék), mind a középen állóknak (51 százalék) inkább kedvezőek a jövővel kapcsolatos várakozásai, míg a magukat baloldalinak vallók jellemzően (67 százalék) úgy gondolják, hogy az ország nem lesz képes a fejlődés útjára lépni - foglalta össze a Századvég.

A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett április 2-5. között, és 1.000 véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdezett meg. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amelyet az ország valamennyi felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.

Mint emlékeztettek, az elmúlt hónap egyik legjelentősebb politikai fejleménye az volt, hogy az uniós tagállamok pénzügyminiszterei jóváhagyták a Magyarországot megillető kohéziós források részleges felfüggesztését 2013. január 1-től, egyúttal úgy határoztak, hogy ha az ország megteszi a szükséges kiigazításokat, az intézkedést már júniusban hatályon kívül helyezik.

A Századvég felmérése szerint a magyar lakosság csaknem négyötöde (79 százalék) hallott a döntésről. A határozatot azoknak a választópolgároknak az abszolút többsége, 65 százaléka, akiknek van véleményük, nem tartja jogosnak, mert megítélésük szerint Magyarország a jelenlegi gazdasági körülmények között mindent megtett, hogy csökkentse az államadósságot és a költségvetési hiányt - fejtették ki. Hozzátették: mindössze a megkérdezettek 35 százaléka véli igazságosnak az EU lépését, szerintük ugyanis az ország nem tette meg a megfelelő intézkedéseket az adósság és a hiány megfékezésére.

Úgy fogalmaztak, a kérdést politikai önbesorolás és pártpreferencia szerint vizsgálva megfigyelhető, hogy a magukat jobboldalinak vallók (83 százalék) és a középen állók (65 százalék) többsége nem tartja jogosnak, míg a baloldaliak többsége (60 százalék) inkább jogosnak tartja a kohéziós források megvonását. Legmagasabb arányban a kormánypártok szavazói tartják jogtalannak (Fidesz 90 százalék, KDNP 84 százalék) az unió döntését - írták.

Mint rámutattak, nemcsak a Jobbik (52 százalék), de az LMP szimpatizánsainak többsége (53 százalék) szerint is jogtalan a források felfüggesztése. Az MSZP (63 százalék) és a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (64 százalék) szavazói inkább jogosnak vélik a határozatot - közölték.

A Századvég szerint jelentősen romlott az EU megítélése a magyar lakosság körében, több mint nyolcszor annyi választópolgárnak romlott a véleménye (42 százalék), mint amennyinek javult (5 százalék). Ebben a kérdésben jelentős különbségek tapasztalhatók a politikai "önbesorolást" vizsgálva, viszont minden oldalon sokkal magasabb lett a kedvezőtlen megítélés aránya - írták.

Kifejtették: a jobboldaliak 59 százalékának romlott, és csak 3 százalékának javult a véleménye az unióról. A középen állóknál ez az aránypár 40 és 4 százalék, a baloldali szavazók esetében pedig 23 és 9 százalék - fűzték hozzá. A kutatók megállapították: a jövővel kapcsolatos általános várakozások alapján a válaszadók többsége (54 százalék) hisz abban, hogy Magyarország képes lesz kilábalni a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetből.

Mind a jobboldaliaknak (75 százalék), mind a középen állóknak (51 százalék) inkább kedvezőek a jövővel kapcsolatos várakozásai, míg a magukat baloldalinak vallók jellemzően (67 százalék) úgy gondolják, hogy az ország nem lesz képes a fejlődés útjára lépni - foglalta össze a Századvég.

A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett április 2-5. között, és 1.000 véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdezett meg. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amelyet az ország valamennyi felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.