Tőkés: A Jobbiknak önvizsgálatot kellene tartania

Tőkés László szerint a hagyományos erdélyi toleranciától teljességgel idegen mindenfajta antiszemitizmus. Ezt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke közölte szerdán az MTI-vel.

Dátum: 2012-04-18 17:17:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=179818
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 14:50:05.186413, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Tőkés László közleményében felidézte, hogy a nemrégen megalakult Erdélyi Magyar Néppárt pártpolitikai kapcsolatai kialakítása során a Jobbik képviselőivel is találkozott, ugyanakkor a Magyar Szocialista Párttal - legalábbis egyelőre nem kívánt kapcsolatba lépni. Utóbbi azzal indokolta, hogy "a Gyurcsányék örökségétől szabadulni nem tudó Tabajdi Csaba- és Göncz Kinga-féle európai parlamenti MSZP-küldöttség Magyarország elleni, legutóbbi feljelentő és lejárató cselekménye a vallásügyi törvény tárgyában már önmagában is indokolttá teszi az elhatárolódást.

Nem hagyható figyelmen kívül, hogy miközben a magyarországi utódkommunisták külföldön "saját hazájuk ellen uszítanak" - ezzel egy időben Baráth Zsolt, a Jobbik képviselője idehaza, a Magyar Országgyűlésben követ el aligha leplezhető antiszemita uszítást a "tiszaeszlári vérvád" felmelegítésével - olvasható a Tőkés László budapesti irodája által az MTI-hez eljuttatott közleményben.

A határon túli magyar politikus szerint érdemes elgondolkozni azon, hogy most, amikor Magyarország "elszánt alkotmány- és alkotmányos honvédő harcát vívja nemzetközi téren, vajon kinek állhat érdekében ezzel a szakállas politikai provincializmussal és bornírt képtelenséggel még több sarat hordani Magyarország megtépázott képére". Okkal gondolhatjuk, hogy ilyen esetekben az idegenkezűség és a beépítettség lehetősége sem kizárt - írta az EMNT elnöke, aki megjegyezte: mindezeket figyelembe véve nem csupán a Jobbiknak szükséges önvizsgálatot tartania arról, hogy melyik a nemzetpolitikailag elfogadható "jobbik" arca és oldala, hanem az Erdélyi Magyar Néppártnak is józan értékítélettel kell eldöntenie, kikkel barátkozik.

A jobbikos Baráth Zsolt az Országgyűlésben április 3-án napirend utáni felszólalásában a korabeli vádakat felidézve azt mondta, a tiszaeszlári lányt zsidók ölhették meg 1882-ben, ám ezt szavai szerint az igazságszolgáltatás igyekezett elkendőzni, így az eljáró bíró "külső nyomásra kénytelen volt" felmentő ítélet hozni. A felszólalásra reagálva Fónagy János államtitkár közölte: a tiszaeszlári vérvád felemlegetése évszázados sebeket tép fel, és a képviselőnek, aki ezt elmondta, és azoknak, akik megtapsolták, számolnia kell a magyar társadalom és a világ ítéletével.

A kormány másnap a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumon keresztül ítélte el a felszólalást, azt teljes mértékben elfogadhatatlannak nevezve, mivel "ellenkezik mindennel, amit a magyar Országgyűlés és a kormány alapvető értéknek tekint".

Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága - a Fidesz-KDNP frakciószövetség álláspontjával összhangban - április 11-én nyilatkozatában a leghatározottabban elítélt minden olyan megnyilatkozást, amely - akár nyíltan, akár burkoltan - bármely Magyarországon élő társadalmi csoport vagy kisebbség ellen irányul.