1,5 százalékos bevételt jelent a nyugdíjjárulékok befizetése

A GDP másfél százalékának megfelelő összegű strukturális bevételt jelent az, hogy 2012. január 1-jétől minden biztosított a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe fizeti a nyugdíjjárulékát - derül ki a hétfőn közzétett Széll Kálmán Terv 2.0 dokumentumból.

Dátum: 2012-04-23 18:06:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=179977
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 14:51:07.037417, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A kormányzati anyag sorra veszi, hogy 2011-ben milyen "jelentős és sikeres" erőfeszítéseket tettek a nyugdíjrendszer átalakításánál. Mint írták, a változtatások során a kormányzat alapvető célnak tekintette a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának és biztonságos finanszírozásának megteremtését. A dokumentum szerint követelmény volt: úgy kell átalakítani a rendszer finanszírozását, hogy az önfenntartó legyen és biztosítsa a Nyugdíjbiztosítási Alap mindenkori egyensúlyát.

Emlékeztettek arra, hogy az első jelentős lépés "a rendszerszerűség biztosítása volt" azáltal, hogy a magánnyugdíjpénztárak kötelező jellegének megszüntetése után annak tagjai - csaknem 100 százalékban - visszaléptek a társadalombiztosítási nyugellátás keretei közé. A második fontos lépés a társadalombiztosítási nyugellátáson belül az egyes ellátási formák rendszerezése, átalakítása volt.

A dokumentum ezzel összefüggésben felidézi: a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben jelentős változást hozott 2012. január 1-jével, hogy "fő szabályként" az minősül nyugdíjasnak, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy aki a "nők 40 év" jogosultsági idő alapján megszerzett nyugdíjban részesül.

A nyugdíjkorhatár előtti nyugellátásokat és a rokkantsági nyugdíjakat a továbbiakban nem nyugellátásként, hanem egyéb ellátásként, és nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozzák. Változást jelent a korábbi szemlélethez képest, hogy a megváltozott munkaképességű embereknek az eddigi passzív ellátás helyett munkavállalóként aktív életet, azaz állapotuknak megfelelő munkát kívánnak biztosítani az új rendszerben.

Mint írták, a hangsúly az egészségkárosodott ember megmaradt képességeire építő rehabilitációra helyeződik át. A dokumentum szerint a nyugdíjrendszerben bekövetkező változások lehetővé teszik, hogy a nyugdíjak finanszírozása a munkáltatói és munkavállalói befizetésekből történjen. A változtatások nyomán a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése már úgynevezett "profiltisztított" költségvetéssé vált, az innen kikerülő ellátások pedig másik két alapba, a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Alapba és Egészségbiztosítási Alapba kerültek át.

A kormányzati anyag sorra veszi, hogy 2011-ben milyen "jelentős és sikeres" erőfeszítéseket tettek a nyugdíjrendszer átalakításánál. Mint írták, a változtatások során a kormányzat alapvető célnak tekintette a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának és biztonságos finanszírozásának megteremtését. A dokumentum szerint követelmény volt: úgy kell átalakítani a rendszer finanszírozását, hogy az önfenntartó legyen és biztosítsa a Nyugdíjbiztosítási Alap mindenkori egyensúlyát.

Emlékeztettek arra, hogy az első jelentős lépés "a rendszerszerűség biztosítása volt" azáltal, hogy a magánnyugdíjpénztárak kötelező jellegének megszüntetése után annak tagjai - csaknem 100 százalékban - visszaléptek a társadalombiztosítási nyugellátás keretei közé. A második fontos lépés a társadalombiztosítási nyugellátáson belül az egyes ellátási formák rendszerezése, átalakítása volt.

A dokumentum ezzel összefüggésben felidézi: a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben jelentős változást hozott 2012. január 1-jével, hogy "fő szabályként" az minősül nyugdíjasnak, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy aki a "nők 40 év" jogosultsági idő alapján megszerzett nyugdíjban részesül.

A nyugdíjkorhatár előtti nyugellátásokat és a rokkantsági nyugdíjakat a továbbiakban nem nyugellátásként, hanem egyéb ellátásként, és nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozzák. Változást jelent a korábbi szemlélethez képest, hogy a megváltozott munkaképességű embereknek az eddigi passzív ellátás helyett munkavállalóként aktív életet, azaz állapotuknak megfelelő munkát kívánnak biztosítani az új rendszerben.

Mint írták, a hangsúly az egészségkárosodott ember megmaradt képességeire építő rehabilitációra helyeződik át. A dokumentum szerint a nyugdíjrendszerben bekövetkező változások lehetővé teszik, hogy a nyugdíjak finanszírozása a munkáltatói és munkavállalói befizetésekből történjen. A változtatások nyomán a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése már úgynevezett "profiltisztított" költségvetéssé vált, az innen kikerülő ellátások pedig másik két alapba, a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Alapba és Egészségbiztosítási Alapba kerültek át.