Kormánypárti sikerek a választásokon

A legtöbb nyugat-európai országban egymás után buknak bele a válság kezelésébe a kormányok. Az európai politika egyik fenegyereke, Berlusconi lemondásra kényszerült, a görögök, a spanyolok és a románok után a hollandoknál következett be demokratikus népakaratból vezetőváltás. Most éppen a franciáknál készül az ellenzék átvenni a hatalmat, sőt maga Merkel kancellár asszony is egyre bizonytalanabb kormányzati helyzetbe került.

Dátum: 2012-04-27 11:38:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=180144
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 14:52:06.980534, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Magyarországon a 2010-es parlamenti választások után sokan hüledeztek, hogy túlságosan nagy hegy épült a Fidesz-KDNP-s hívek szavazataiból, s az erózió már az önkormányzati választásokon látszódni fog. Ez a hegy egy válságban gyorsabban összeomlik, mint normál korszakokban, s így lesz ez szép hazánkban is. A választások óta már két év eltelt, mégis azt látjuk, hogy nemhogy a hegyomlás nem következett be, de talán a hegy még magasodott is. Mint egy erődítmény, a korábbiaknál is magabiztosabban feszül a vele szemben lévő erőknek. Elmaradt a hegyomlás, de még a kisebb löszfalak sem dőltek le. Az időközi választásokon a városokban a kormányzati erők taroltak, az időlegesen összetákolt MSZP-LMP-DK-s balliberális választási szövetség képtelen volt komolyabb alternatívát állítani a kormánykoalícióval szemben. Mondhatnánk nemes egyszerűséggel, hogy azokban a városokban, ahol választásokat írtak ki, mindenhol tarolt a Fidesz-KDNP., Budapesttől Miskolcig. A kisebb településeken, falvak önkormányzataiban is az emberek inkább szavaztak bizalmat a függetleneknek, mint a pártszínekben indult, levitézlett szocialistáknak és alteregóiknak.

Mentegetőzhetnek az ellenzéki politikusok azzal, hogy nem volt igazi tét, messze van még a valódi megmérettetés, meg hogy csak nagyon kevesen mentek el szavazni, sőt több helyen a Fideszesek is kevesebbet kaptak, mint korábban. Sőt sokak szerint azzal, hogy kevesen mentek el szavazni, az egész választási processzus legitimitása, társadalmi elfogadottsága is megkérdőjeleződik. Természetesen szavakban relativizálható a jobbközép erők évek óta tartó győzelmi sorozata, de az ellenzék számára is önámítás lenne, ha nem venné észre, hogy ma hol tart. A tény ugyanis tény marad, hogy az elmúlt húsz év történéseitől eltérően más trendek érvényesülnek. Nem kezdett el látványosan olvadni a kormánypártok szavazóbázisa, vagy azt is mondhatnánk, hogy nem kezdett el láthatóan növekedni az ellenzek támogatottsága. Ez pedig nagyon is beszédes tény, amely mindenkeppen magyarázatra vár.

A teljes elemzést a Magyar Nemzet pénteki számában olvashatja.