"A magánnyugdíjpénztári rendszer maga vált problémává"
A kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer nemhogy megoldotta volna a problémát, hanem maga vált problémává. Azok a szocialisták, akik rendszeresen a nyugdíjasok védelmezőinek szeretik feltüntetni magukat, a folyamat minden lépésénél a pénzintézet érdekeit képviselték – jelentette ki Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott pénteki sajtótájékoztatóján. Ugyanitt Gaál Szabolcs Barna, a KEHI elnöke bejelentette: három magánnyugdíjpénztár működtetése kapcsán büntetőfeljelentést tettek ismeretlen tettes ellen.
Dátum: 2012-05-04 15:28:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=180333
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 14:53:16.044415, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
['\n\t\t\n\t\tA sajtótájékoztatón Selmeczi Gabriella bejelentette: nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízatása lejárt. Emlékeztetett arra, hogy 2010. október 16-án kapott felkérést a feladat ellátására; a megbízatás 2011. december 31-éig szólt, majd 2012. április 30-áig meghosszabbította azt a kormányfő.', 'A jogszabályok változásának következtében a három pillérű nyugdíjrendszer megszűnt, a magánnyugdíjpénztárakba befizetett forintok biztonságba kerültek, ezáltal több mint 3 millió tag nyugdíjjogosultsága helyreállt – szögezte le. Felhívta a figyelmet arra, hogy a biztonságos nyugdíjrendszer kialakítása érdekében az elkövetkező időben szükséges lesz szabályozni a megmaradt magánpénztárak hosszú távú működését.
\n']
['\n\t\t\n\t\tSelmeczi Gabriella emlékeztetett arra, hogy 1995-ben az akkori kormány „egy olyan megoldást választott, ami drága, átláthatatlan, és nem nyújtott garanciát az értékálló nyugdíjakra”. Mint mondta, a rendszert úgy építették fel, hogy a kockázatokat az állam és az adófizetők viseljék. A pénztárak garanciaalapjába csak a kezelt vagyon 0,3 – 0,4 százaléka került, ami a több mint 3 millió tagból csupán 12 ezer tag befizetéseit fedezte volna – fűzte hozzá. Hangsúlyozta, hogy az egyoldalú kommunikáció hatására sok olyan ember is magánnyugdíjpénztári tag lett, akinek ez nem érte meg. Rámutatott arra, hogy a rendszer kockázatos volta miatt az első polgári kormány szabaddá tette a választást: lehetővé vált a visszalépés, és nem volt kötelező a pályakezdők számára a magánnyugdíjpénztári tagság. A szocialista kormány ezt az intézkedést eltörölte – tette hozzá.', 'A magánnyugdíjpénztárak a papírforma szerint a tagok tulajdonában voltak, ténylegesen azonban javarészt multinacionális bankok és biztosítók üzemeltették őket, közvetlen profitszerzés céljából – emelte ki a politikus. Hozzátette: az állami szabályozás nem tette lehetővé, hogy a tagok átláthassák és összehasonlíthassák a pénztárak működését.
\n']
['\n\t\t\n\t\t2005-től a pénztárak kötelező részvényhányadot írtak elő, a magas kamatozású és kockázatmentes állampapírokat le kellett cserélniük a kockázatos és drága részvényekre – jelentette ki, hozzátéve: a válság mélypontján lehetőséget adtak a pénztáraknak az ekkor már nyomott árú részvények eladására. Javarészt ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően a pénztártagok elvesztették megtakarításuknak átlagosan egyötödét – szögezte le Selmeczi. Úgy fogalmazott: egy roppant kudarcos rendszert szüntettek meg.', 'Rendkívül drága és felesleges kísérlet volt a magánnyugdíjpénztári rendszer bevezetése, a felesleges működési kiadások és az elmaradt haszon együttes összege 850 milliárd forintot tesz ki – emelte ki. Hozzáfűzte: ebből 150 milliárdot tesz ki a magánnyugdíjpénztárak működése, és 700 milliárdot az elmaradt haszon. Selmeczi Gabriella példaként megjegyezte: ez az összeg körülbelül akkora, amiből az elmúlt tíz évben 50 százalékkal magasabb gyest, illetve gyedet lehetett volna kifizetni.', 'Az irreálisan magas működési költségek miatt a jövendő nyugdíjasok elestek volna az elérhető megtakarításuk egyharmadától.\xa0A kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer nemhogy megoldotta volna a problémát, hanem maga vált problémává – jelentette ki. Azok a szocialisták, akik rendszeresen a nyugdíjasok védelmezőinek szeretik feltüntetni magukat, a folyamat minden lépésénél a pénzintézet érdekeit képviselték – húzta alá.
\n']
"Számos szabálysértést tártunk fel"
Gaál Szabolcs Barna hangsúlyozta, hogy az ellenőrzött magánnyugdíjpénztárak a rájuk bízott vagyont, törvényi kötelezettségüket számos esetben megsértve, nem a jó gazda gondosságával kezelték. A KEHI elnöke úgy fogalmazott, a pénztárak a nyilvántartásaikat az alapvető számviteli szabályokat megsértve vezették, a tagok befizetéseiből finanszírozott működési költség elszámolása pedig nem volt átlátható. A KEHI ezért a tegnapi napon három pénztár működése kapcsán ismeretlen tettes ellen bűntető feljelentést tett, összesen kilenc tényállás alapján, hűtlen kezelés és sikkasztás miatt – jelentette ki.
A KEHI vizsgálatáról szólva elmondta, egy évvel ezelőtt 18 hazai pénztártól kértek adatokat, majd ezt követően a legkockázatosabb öt pénztárat elemezték részletesebben is. Az ellenőrzés elsősorban a működési költségekre és a befektetési tevékenységekre fókuszált. Számos szabálysértést tártunk fel – szögezte le. A vizsgált öt pénztár esetében 430 ezer ember nem részesült a reálhozamok kifizetéséből – jelentette ki.
Úgy fogalmazott, jó példa a pazarló gazdálkodásra, hogy az egyik pénztárnál a válság idején, veszteséges működés mellett béreket fejlesztettek, a nemzetgazdasági átlag felett. Arra is találunk példát, hogy jogosulatlanul, szabálytalanul fizettek ki bónuszokat. Volt olyan eset is, hogy fiktív tagok után fizettek jutalékot az ügynökeiknek a pénztárak – sorolta. Gaál Szabolcs Barna hozzáfűzte: olyan informatikai fejlesztéseket is elvégeztek, amelyekre semmi szükségük nem volt. Látszólag a magánnyugdíjpénztárak a pénztárszolgáltatók felé a törvényben rögzített 4,5 -5,5 százalékot fordíthatták a működésükre; azonban az már nem nagyon zavarta őket, hogy valóban indokoltak voltak-e ezek a költségek – emelte ki.
['\n\t\t\n\t\tSzólt arról is, hogy a pénztárak előnyben részesítették a saját cégcsoporton belüli befektetési jegyek vásárlását, alacsony hozam mellett. Az egyik pénztárnál ilyen módon, egy év alatt közel kétmilliárd forintos veszteséget okoztak a tagoknak – mutatott rá.', 'Mint mondta, a vizsgálat során különösen kockázatosnak találtak néhány ingatlanbefektetési alapokra vásárolt befektetési jegyet. Itt se nagyon számoltak azzal, hogy valaki egyszer meg fogja nézni, az ingatlanbefektetési alap mögött milyen ingatlanok vannak, illetve milyen értékben kerültek be az alapkezelőhöz – fűzte hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2006-ban több önkormányzat adott el ingatlant nyomott áron, majd ezeket egy offshore hátterű cég megvásárolta. Ennek a cégnek a vezető tisztségviselői és a székhelye nagyjából megegyezett az ingatlanbefektetési alap kezelőjének székhelyével és vezető tisztségviselőivel.', 'Az ingatlanokat bankhitellel is megterhelték, ezeket az alapkezelő nem tudta visszafizetni – szögezte le, hozzátéve: egy év alatt közel felére esett azoknak a befektetési jegyeknek az értéke, amelyek mögött ezek az ingatlanok voltak. A KEHI elnöke ezzel összefüggésben hangsúlyozta, a vizsgálatnak ezt a részét még nem zárták le.
']