Megtartotta alakuló ülését az autonómia albizottság
Megtartotta alakuló ülését az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának autonómia albizottsága kedden; a testület a jövőben a tervek szerint áttekinti a különböző autonómia törekvéseket, beleértve az európai modelleket is.
Dátum: 2012-05-08 15:57:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=180439
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 14:53:53.083169, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Szili Katalin az albizottság független elnöke az ülés után az MTI-nek elmondta: a testület létrehozásának apropóját a székelyföldi autonómiatörekvések adták. Utalva a különböző autonómia formákra kiemelte: egy nemzet akkor jár el helyesen, ha minden ilyen törekvést felvállal. Ebben szeretnének közös hangot találni - fejtette ki, hozzátéve: akkor lehetnek sikeresek, ha a törekvések megfogalmazása nem pártpolitikai érdekek mentén történik, illetve ha nincsenek töréspontok.
Szili Katalin azt mondta: a Kárpát-medencei Autonómia Tanácstól kezdődően valamennyi a téma iránt elkötelezett szervezetet szeretnének meghívni, és áttekinteni az egyes autonómiatörekvéseket, beleértve az európai modelleket is. Úgy fogalmazott: az autonómia kérdéséről nem lehet szemlesütve beszélni, tudni kell azt, hogy milyen törekvések mentén lehet közös eredőben megállapodni, és fellépni.
Csóti György (Fidesz) alelnök - aki szövetségesek márpedig kellenek mottóval fogalmazta meg a bizottság küldetését - hozzátette: elvileg egyedül is megvívhatnák a harcot, de sokkal kisebb az esélye, hogy sikeresek legyenek. Nincs túl nagy fogadókészség Európában a kérdés iránt - állapította meg.
Kiemelte: az elmúlt 92 év egyértelműen bizonyította, hogy a magyarság hihetetlen mértékű asszimilációnak indult. Az az illúzió, hogy az európai, illetve euroatlanti integráció ezt a kérdést megoldja, szertefoszlott mára - mondta, hozzátéve: 1991 és 2001 között háromszázezerrel csökkent "a magyarság száma az elcsatolt területeken", csak Erdélyben 190 ezerrel.
Autonómia nélkül a jelenlegi feltételek mellett a magyarság el fog tűnni a szomszédos országokból - mondta a kormánypárti politikus, aki kiemelte: a szomszédos területeken az autonómiára nagyfokú politikai akarat mutatkozik. A testület paritásos bizottság, és nyolc tagból áll, rendszeresen beszámol majd a főbizottságnak és a remények szerint az Országgyűlés elé is terjeszt javaslatokat.
Szili Katalin az albizottság független elnöke az ülés után az MTI-nek elmondta: a testület létrehozásának apropóját a székelyföldi autonómiatörekvések adták. Utalva a különböző autonómia formákra kiemelte: egy nemzet akkor jár el helyesen, ha minden ilyen törekvést felvállal. Ebben szeretnének közös hangot találni - fejtette ki, hozzátéve: akkor lehetnek sikeresek, ha a törekvések megfogalmazása nem pártpolitikai érdekek mentén történik, illetve ha nincsenek töréspontok.
Szili Katalin azt mondta: a Kárpát-medencei Autonómia Tanácstól kezdődően valamennyi a téma iránt elkötelezett szervezetet szeretnének meghívni, és áttekinteni az egyes autonómiatörekvéseket, beleértve az európai modelleket is. Úgy fogalmazott: az autonómia kérdéséről nem lehet szemlesütve beszélni, tudni kell azt, hogy milyen törekvések mentén lehet közös eredőben megállapodni, és fellépni.
Csóti György (Fidesz) alelnök - aki szövetségesek márpedig kellenek mottóval fogalmazta meg a bizottság küldetését - hozzátette: elvileg egyedül is megvívhatnák a harcot, de sokkal kisebb az esélye, hogy sikeresek legyenek. Nincs túl nagy fogadókészség Európában a kérdés iránt - állapította meg.
Kiemelte: az elmúlt 92 év egyértelműen bizonyította, hogy a magyarság hihetetlen mértékű asszimilációnak indult. Az az illúzió, hogy az európai, illetve euroatlanti integráció ezt a kérdést megoldja, szertefoszlott mára - mondta, hozzátéve: 1991 és 2001 között háromszázezerrel csökkent "a magyarság száma az elcsatolt területeken", csak Erdélyben 190 ezerrel.
Autonómia nélkül a jelenlegi feltételek mellett a magyarság el fog tűnni a szomszédos országokból - mondta a kormánypárti politikus, aki kiemelte: a szomszédos területeken az autonómiára nagyfokú politikai akarat mutatkozik. A testület paritásos bizottság, és nyolc tagból áll, rendszeresen beszámol majd a főbizottságnak és a remények szerint az Országgyűlés elé is terjeszt javaslatokat.