Benyújtotta az NGM az új adótörvényeket
A Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken késő délután nyújtotta be az Országgyűlésnek az új adótörvényeket.
Dátum: 2012-05-11 18:15:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=180589
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 14:54:47.425865, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A kormány szerdai ülésén fogadta el a Széll Kálmán Terv 2.0-ban szereplő új adóintézkedéseket, így a távközlési adót, a pénzügyi tranzakciós illetéket és az egységes biztosítási adót, illetve az energiaellátók jövedelemadójának 11 százalékra emelését, és az adó fizetésére kötelezettek körének bővítését. A tervek szerint az elfogadott intézkedésekkel az államháztartás hiánya a következő években 3 százalék alatt marad.
"Most ... olyan helyzetben vagyunk, hogy befejezhetjük az államháztartás konszolidációját és stabillá alakíthatjuk a bevételi és kiadási szerkezetet" - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az intézkedésekről tartott kormányszóvivői tájékoztatón. Ennek fontos része az adómértékek csökkentése, egyes adótételek kivezetése is. Elmondta: 2010 júniusában még 58 féle adónem volt, amit 48-ra csökkentettek, majd a múlt év őszi törvénykezési hajrájában 54-re nőtt az adónemek száma. A mostani döntések nyomán jövő év elejére 51-re csökken az adónemek száma. Kiemelte, hogy további emelés a jövedelem típusú adóknál nem várható, mert "elértük azt a szintet, ahonnan csak csökkennek az adók".
Matolcsy György tájékoztatása szerint 2012-2013-ban évente 500-600 milliárd forinttal nő a költségvetés adóbevétele. Elmondta, hogy a tranzakciós illeték bevezetéséből a kormányzat 130 milliárd forint bevételre számít jövőre, a távközlési adó az idén várhatóan 30 milliárd forint bevételt jelent a költségvetésnek, jövőre pedig 52 milliárd forintot. A biztosítási szférában jelenleg érvényes szektorális, baleseti és tűzvédelmi adót kiváltó biztosítási adóból a várakozások szerint plusz 15 milliárd forint éves bevétel lesz.
['\nBenyújtotta a kormány a tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslatot', 'Illetékfizetési kötelezettség terheli egyebek mellett az átutalást, beszedést, készpénz be-, és kifizetést, a készpénzátutalást, okmányos meghitelezést (akkreditív) és a készpénzfizetésre szóló csekk beváltását. Nem kell illetéket fizetni az állampolgár egy bankban vezetett saját, eltérő számlák közötti pénzmozgása, az értékpapírszámlával kapcsolatos fizetési számlán végrehajtott fizetési művelet, és a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény hatálya alá tartozó fizetési műveletek után. A törvény hatálya a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra terjed ki. A törvényjavaslat értelmében az illeték hatálya nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, továbbá a kincstári körben végzett pénzforgalmi szolgáltatásokra, illetve a bankközi műveletekre.
\xa0\xa0\xa0
Az illetékfizetési kötelezettséget a pénzforgalmi szolgáltató állapítja és fizeti meg havonta, azt állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vallja be, fizeti meg az állami adóhatóság számlájára, legkésőbb a teljesítés napját követő hónap 20. napjáig. A törvény 2013. január 1-jén lép hatályba. A pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el. A pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi.
\xa0\xa0\xa0
A törvényjavaslat általános indoklása szerint a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése szorosan illeszkedik ahhoz az adópolitikai célkitűzéshez, miszerint az adóstruktúra úgy alakuljon át, hogy abban a munkát terhelő közterhek aránya csökkenjen, a forgalmi-fogyasztási adók szerepe növekedjen, elősegítve a munkavállalási hajlandóság és a foglalkoztatás növelését, de nem veszélyeztetve a költségvetési célok megvalósítását. A forgalmi-fogyasztási adóztatás alá eső termékkör, szolgáltatás-csoport meghatározása során az is nagy súllyal esik latba, hogy az adóelkerülés lehetősége minél kisebb legyen. További előnye a pénzügyi tranzakciós illetéknek, hogy rendkívül széles adóalapot terhel, így igen alacsony mérték mellett is jelentős költségvetési bevételt eredményez.', '']
Benyújtotta a kormány a távközlési adóról szóló törvényjavaslatot
A kormány pénteken késő délután benyújtotta a távközlési adóról szóló törvényjavaslatot. A parlament honlapján olvasható dokumentumban az áll: a 2012 július 1-jétől hatályos törvény szerint az indított hívások havonta 10 perc adómentességet élveznek. Az ezen felüli időtartamra hívásonként és megkezdett percenként 2 forintot, illetve minden küldött üzenet után is 2 forintot kell fizetnie a szolgáltatónak. Az adó összege havonta a magánszemélyek hívószámáról indított hívások, küldött üzenetek után legfeljebb 700 forint lehet, a nem magánszemély előfizetőhöz, és a szolgáltatóhoz tartozó hívószám esetén pedig maximum 2.500 forint. Mentes az adó alól a segélyhívás, az adománygyűjtő szám hívása, üzenetküldés adománygyűjtő számra, és a teszthívás. A szolgáltató az adót havonta a hívást, üzenetküldést követő hónap 20. napjáig állapítja meg, az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallja és megfizeti. A szolgáltató a 2012 júliusában indított hívások, küldött üzenetek tekintetében adókötelezettségét 2012. szeptember 20-ig teljesítheti.
['\nBenyújtotta a kormány a biztosítási adóról szóló törvényjavaslatot', 'A kormány pénteken késő délután nyújtotta be az Országgyűlésnek a biztosítási adóról\xa0 szóló törvényjavaslatot. A parlament honlapján olvasható javaslat rögzíti, hogy az adó mértéke a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtásánál a biztosítási díj 30 százaléka, cascónál 15 százaléka, vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatás nyújtásánál 10 százaléka. A biztosítási adó három közterhet vált ki: a biztosítókat terhelő pénzügyi intézmények különadóját, a baleseti adót és a tűzvédelmi hozzájárulást. Az adó nem terheli az életbiztosításokat, továbbá a betegségbiztosítást. Adóköteles a biztosítási szolgáltatás nyújtása, ha a kockázat felmerülésének helye Magyarország. Az adó alanya a biztosító. Adóalany az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel rendelkező, vagy a harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe, továbbá a határon átnyúló biztosítási szolgáltatást nyújtó is.
\xa0\xa0\xa0
A biztosító az adót a biztosítási díj, díjrészlet elszámolása hónapját követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon és fizeti meg. Az adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el. A biztosítási adóból származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi. A törvény 2013. január 1-jén lép hatályba. A 2013. január 1-jét megelőzően a 2012. december 31-ét követő időszakra megfizetett baleseti adót, a biztosító 2013. január 31-ig az adóalanynak visszafizeti. A biztosító az így megfizetett adót – ha azt az állami adóhatóság számára megfizette – az adózás rendjéről szóló törvény adóvisszatérítésre vonatkozó szabályai szerint 2013. január 31-ét követően visszaigényelheti.']