ENSZ: válságban a harmadik világ

Az ENSZ Fejlesztési Programjának 2003-as jelentése szerint komoly válságba került a fejlődés a harmadik világban: a 25 éves fejlesztési időszak derekán nemcsak annak kitűzött céljai nem látszanak teljesülni, hanem 54 országban csökkent a jövedelem, 21-ben pedig általános visszaesés mutatkozott az elmúlt tíz év alatt.

Dátum: 2003-07-08 14:36:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=12460
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:30:53.737757, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A kedden Brüsszelben és New York-ban nyilvánosságra hozott jelentés szerint a világ 175 országának sorrendje a fejlettség összetett mutatója szerint szinte változatlan tavaly óta: az első három helyen skandináv országok állnak - Norvégia, Izland, Svédország. Őket Ausztrália, Hollandia, Belgium, Egyesült Államok, Kanada, Japán és Svájc követi. A közép-kelet-európai országok közül Szlovénia a 29., Csehország a 32., Lengyelország a 35. helyen áll, Magyarország a 38. helyre került, az utolsó helyre pedig az afrikai Sierra Leone. A fejlettség indexében a legfőbb tényezők az egy főre eső jövedelem, a születéskor várható élettartam és az iskolázottság szintje.

Mint Jan Vandemoortele, az ENSZ Fejlődési Programjának főtanácsadója brüsszeli sajtóértekezletén elmondta, az első 17 ország között tulajdonképpen elenyésző különbségek vannak. Annál súlyosabb a legtöbb harmadik világbeli ország helyzete. A fejlődés ugyanis nagyon egyenetlen. Míg Kína, India, Banglades, Nepál előrelépett, Fekete-Afrika legtöbb országában csökkent az egy főre eső nemzeti jövedelem. A helyzet jellemzője, hogy az utóbbi években mutatkozó haladás elkerülte a legszegényebb országokat és rétegeket, inkább a jobban állók haladtak. A kutatók különösen furcsának találták, hogy a csecsemőhalandóságban, az anyák szüléskori elhalálozásában kevesebb haladás mérhető a 90-es években, mint az előző évtizedben, holott a 90-es években világszerte gazdasági fellendülés volt.

Az ENSZ Fejlődési Programja ezért új akciótervet javasol a jobb módú és a szegényebb országoknak Ezredévi Paktum néven a fejlesztési célok megvalósítására. Ez 59 olyan országot sorol fel, amelyek különös erőfeszítést igényelnek belső átalakításukban és külső segítségben, mert ezekben vagy szerkezeti gátjai vannak a fejlődésnek, vagy gyéren lakottak, rossz természeti adottságaik, hátrányos fekvésük akadályozza kibontakozásukat a szegénységből. Az Ezredévi Paktum négy irányban sürgeti a jómódú országok cselekvését: több és hatékonyabb segélyezésre buzdítja őket - a segélyt megkétszerezve évi 100 milliárd dollárra kellene emelni ahhoz, hogy a célok teljesüljenek, enyhíteni kellene a szegények adósságszolgálati terheit, végre megnyitni a fejlett országok piacát a fejlődők mezőgazdasági és textilipari termékei előtt és új eszközöket, gyógyszereket adni nekik legsúlyosabb egészségi ártalmaik, főleg az AIDS leküzdésére.

MTI - fidesz.hu