Hamarosan kormány elé kerül a Wekerle-terv
A Nemzetgazdasági Minisztérium koordinációja mellett, széleskörű társadalmi, szakmai egyeztetéseket követően hamarosan elkészül a Wekerle-terv, a Kárpát-medencei gazdasági övezet stratégiai programja; megvalósítását miniszteri biztos irányítja majd - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezéskoordinációért felelős államtitkára szerdán Székesfehérváron, a Gazdaság Házában tartott konzultáción.
Dátum: 2012-05-23 18:02:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=180982
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 14:57:12.079850, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Csizmadia Norbert a térség mintegy 100-120 vállalkozójának részvételével tartott rendezvényen az egy éve, Móron útjára indított stratégiáról elmondta: a terv célja a gazdasági növekedés segítése, a hazai kis- és középvállalkozások stratégiai, exportpiaci pozícióinak kialakítása, illetve erősítése, a térségen belüli együttműködési lehetőségek kiaknázása, s hosszú távon a Kárpát-medencei gazdasági övezet létrehozása. Az államtitkár a terv kitörési pontjaiként az Új Széchenyi Tervben is megfogalmazott célokat, a turizmus, az egészségipar, a mezőgazdaság és élelmiszeripar, a zöldgazdaság fejlesztését, a logisztikai lehetőségek kihasználását, a jármű- és gépipari hálózatok kialakítását, s az azokban való együttműködést nevezte meg..
Radetzky Jenő, a konzultációt szervező Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (FMKIK) elnöke arra hívta fel a vállalkozók figyelmét, hogy a Wekerle-terv nem pénzosztó, hanem szervező, az együttműködési lehetőségeket feltáró, a regionális kapcsolatok kialakítását, a Kárpát-medencei vállalkozások "hálózatosodását" elősegítő terv. A kamara felvállalta, hogy a tervet, s annak céljait már "munkakész" állapotban megismerteti a vállalkozásokkal. A növekedést célzó kormányzati szándék erősítésére a Kárpát-medencei térséget érintő gazdaságfejlesztési lehetőségek feltárására az FMKIK az Echo Innovációs Műhellyel közösen, on-line kérdőíves és fókuszcsoportos kutatást végzett. A megkérdezettektől egyebek között arra vártak választ, hogy milyen gazdasági területen tudnák elképzelni az üzleti kapcsolatok fejlesztését a Kárpát-medencében működő vállalkozásokkal. A felmérés eredményéről a szerdai konzultáción számoltak be Ruff Tamás és Domokos Tamás szociológusok.
Mint kiderült, a vállalkozások 22 százaléka beszállítói területen létesítene üzleti kapcsolatot a szomszédos országokbeli cégekkel, 17 százalékuk az élelmiszergazdaságban, 9-9 százalékuk a jármű-és gépiparban, illetve a turizmusban és az egészségiparban tartaná lehetségesnek az együttműködést. Leginkább Románia, Szlovákia és Horvátország üzleti körei iránt érdeklődnek, s a megkérdezettek 25-27 százaléka tervezi, hogy ezekben az országokban üzleti kapcsolatot létesít.