Megváltoznak a távközlési adó szabályai
Támogatta a parlament a távközlési adó szabályainak megváltoztatását kedden. A Ház május 18-án döntött a hívásonként és megkezdett percenként kétforintos telefonadó bevezetéséről; a július 1-jétől hatályos törvény alapján két forintot kell fizetni a szolgáltatóknak minden elküldött üzenet után is.
Dátum: 2012-05-29 18:55:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=181153
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 14:58:13.056974, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az akkor elfogadott szabályokat a parlament most, kevesebb mint két hét elteltével a gazdasági bizottság javaslatára úgy változtatta meg, hogy idén az adó összege havonta magánszemélyek után legfeljebb négyszáz, a cégeknél ezernégyszáz forint lehet. Az eredeti kormányjavaslat hétszáz, illetve kétezer-ötszáz forintos maximumot írt elő, ezeket azonban a változtatás eredményeként csak a jövő évtől, az ágazati különadó megszűnése után alkalmazzák majd. Magánszemélyeknél havonta az első tíz perc beszélgetés változatlanul adómentes lesz.
A bizottság a változtatásokat a távközlési szolgáltatók javaslatainak figyelembe vételével indokolta.
A Ház más, az adózást érintő törvénymódosításokhoz benyújtott indítványokról is döntött, jóváhagyva, hogy már júliustól kedvezőbb, 18 százalékos áfakulcs alá sorolják a nemzetközi jelentőségű szabadtéri zenei fesztiválok belépőjegyeit.
Az adótörvény-változásokról jövő héten tart zárószavazást az Országgyűlés.
['\nMódosul a kisajátításról szóló törvény', 'Módosul a kisajátításról szóló törvény, az Országgyűlés a jogszabály változtatást kedden 291 igen 53 nem és tartózkodó szavazat nélkül hagyta jóvá. A Tarnai Richárd kereszténydemokrata képviselő javaslatára jóváhagyott módosítás értelmében a bíróságnak lehetősége nyílik a vonatkozó közigazgatási határozat megváltoztatására. Kivételt az jelent, ha a kisajátítási hatóság a kérelmet arra hivatkozva utasította el, hogy nincs helye kisajátításnak, és a közigazgatási határozat ezen rendelkezése jogszabálysértő. Ebben az esetben a bíróság a közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és a kisajátítási hatóságot új eljárásra kötelezi. A javaslat indoklása szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy az esetek döntő többségében a közigazgatási szakban megállapított kártalanítás összegét a kisajátítást kérő túlzottan magasnak, míg a tulajdonos alacsonynak tartja. Az ilyen ügyekben a határozatok mintegy 90 százaléka az összegszerűség miatt peresül, csak elvétve fordulnak elő a kisajátítás jogalapját vitató bírósági felülvizsgálatok.
\xa0\xa0\xa0
A hatályos jogszabályi környezetben a bíróság a kisajátítási határozatot vagy helybenhagyja, vagy megsemmisíti, esetleg megsemmisíti és új eljárás lefolytatására kötelezi a közigazgatási szervet. A határozat megváltoztatását jogszabály jelenleg nem teszi lehetővé, így hiába rendelnek ki bírósági szakban igazságügyi szakértőt, megállapításai csupán egy megismételt közigazgatási eljárásban vehetők figyelembe, holott a kisajátítás jogalapja a bíróságon még csak nem is volt vitatott. Ennek következtében a kisajátítási ügyek lezárhatatlanná és évekig elhúzódóvá válnak, mely többszöri határozathozatalt, és bírósági eljárásokat generál.
\xa0\xa0\xa0
A vonatkozó jogkört minden olyan kérdésben is indokolt visszaállítani, melyben a bíróság érdemi döntési helyzetben van például a birtokbaadás időpontja, értékkülönbözet megfizetése esetén részletfizetés engedélyezése - olvasható az indoklásban, amely szerint ezen kérdésekben is elkerülhetővé válna egy újabb kisajátítási eljárás felesleges lefolytatása.']