Júniusban tárgyalhat a Ház az ügynökkérdésről
Gulyás Gergely információi szerint várhatóan még e hónapban az Országgyűlés elé kerül az ügynökkérdést rendező törvényjavaslat; a parlament emberi jogi bizottságának fideszes alelnöke erről vasárnap, a témában Budapesten rendezett konferencia helyszínén nyilatkozott az MTI-nek.
Dátum: 2012-06-03 14:34:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=181333
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 14:59:18.811197, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
['\n\t\t\n\t\t\xa0Az országgyűlési képviselő az Ügynökkérdés vagy múltfeldolgozás? című Németh Géza-emlékkonferencián tartott előadásában kiemelte: véleménye szerint az ügynökkérdés rendezésének főszabályaként lehetővé kell tenni az iratok nagyobb nyilvánosságát. Ez alól csak a személyes, illetve a különleges személyes adatok élvezhetnek kivételt.
\xa0\xa0\xa0\xa0
Gulyás Gergely kiemelte, hogy a jelenlegi "köznyelvi" ügynökfogalom szerint bárkit meg lehet bélyegezni. Az ügynökfogalom jogi meghatározásában a képviselő szerint több világos kategóriát kellene elkülöníteni, és ehhez mérten kellene nyilvánosságra hozni a történelmi dokumentumokat.
\xa0\xa0\xa0\xa0
Véleménye szerint külön kellene kezelni azt, aki saját akaratából működött együtt, illetve írt jelentéseket, és azokat, akiket valamilyen módon - például családjuk zsarolásával - kényszerítették az állambiztonsági szolgálatokkal való együttműködésre.
\xa0\xa0\xa0\xa0
A fideszes képviselő a társadalom igazságérzetének helyreállításához a közszereplők esetében magasabb mércét alkalmazna. Úgy véli ugyanis, azok esetében, akik hivatásukból adódóan szolgálták ki a rendszert - mint a politikusok, illetve\xa0\xa0az újságírók - a személyes adatokra való tekintet nélkül minden dokumentumot nyilvánosságra kell hozni.
\xa0\xa0\xa0\xa0
Gulyás Gergely leszögezte: az ügynökkérdés rendezése komoly adóssága a rendszerváltozásnak, azóta "részsikerek" történtek, de összességében még mindig nincs megnyugtató szabályozás. Hozzátette: az elmúlt két évben is igyekeztek ez ügyben előrelépni, így sikerült olyan szabályozást alkotni, amely legalább a legsúlyosabb, kiemelkedő esetekben lehetővé teszi, hogy "akinek vér tapad a kezéhez", az felelősségre vonható legyen, de azt is lehetővé tették, hogy a kommunista diktatúra áldozatai a rájuk vonatkozó adatokat kikérhessék. A legnagyobb előrelépésnek viszont az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek szabályozását nevezte, amely kimondja: a kommunista hatalom birtokosai csak nyilvánvalóan valótlan állítások esetén kérhetnek személyiségi jogi védelmet. Mint hangsúlyozta: az ügynökkérdésben olyan megoldást kell találni, amely a társadalom többségének támogatását élvezi.
\xa0\xa0\xa0\xa0
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára - édesapja, az Erdélyi Gyülekezet alapítója emlékére rendezett konferencián - előadásában kiemelte: a Nemzeti Emlékezet Bizottság felállításáról szóló javaslatban a múlt feldolgozását két szempont - "az igazság szenvedélyes keresése és a megbékélés küldetése" - vezérli majd.
\xa0\xa0\xa0\xa0
Az államtitkár úgy vélte, az egyházaknak kulcsszerepet kellene játszaniuk a múlt feldolgozásának kérdésében. Mint kiemelte: az ügynökkérdésben személyes élettörténetekről, emberi sorsokról van szó, emberi gyengeségekről, néhol az "emberi aljasság megdöbbentő eseteivel" is találkozhatunk.
\xa0\xa0\xa0\xa0
Németh Zsolt hangsúlyozta: az ügynökakták teljes, korlátlan és azonnali nyilvánosságra hozása nemzeti érdekeket sérthet, nemzetbiztonsági kockázatokat hordozhat magában. Az államtitkár kiemelte: az ügy természetéből fakadóan keletkeztek hamis adatok, fiktív dokumentumok, míg egyes iratok eltűntek. Ezért nem szabad megengedni hogy féligazságok, félinformációk ellenőrizetlenül kerüljenek nyilvánosságra, s így akár emberi tragédiákat okozzanak, vagy akár a társadalom stabilitását veszélyeztessék.
\xa0\xa0\xa0\xa0
Németh Géza 1990-ben alapította meg Budapesten az Erdélyi Gyülekezetet, amely - a református lelkészt ért támadásokra reagálva - idén áprilisban kiadott közleményében Németh Gézát a kommunista diktatúrával szembeni ellenállás "legkarakteresebb" református lelkész személyiségének nevezte, aki 1956 után internáló táborba került, és 1971-ben megfosztották palástjától.', '']