Módosul a költségvetés a szabálysértési törvény miatt
Módosította az Országgyűlés hétfőn az idei költségvetést az új szabálysértési törvény rendelkezései miatt: az egymilliárd forintos átrendezés - amelyet 232 igen, 71 nem és 4 tartózkodás mellett fogadott el a Ház - a büdzsé egyenlegét nem érinti.Módosult a szakképzési törvény. A Ház Határozatot fogadott el a szélsőségesség elleni fellépésről.
Dátum: 2012-06-04 16:57:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=181382
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 14:59:36.032352, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Módosította az Országgyűlés hétfőn az idei költségvetést az új szabálysértési törvény rendelkezései miatt: az egymilliárd forintos átrendezés - amelyet 232 igen, 71 nem és 4 tartózkodás mellett fogadott el a Ház - a büdzsé egyenlegét nem érinti. A parlament korábbi döntése alapján április 15-től az általános szabálysértési hatóság a települési jegyző helyett a kormányhivatal lett, a most elfogadott jogszabály-módosítás pedig a helyi önkormányzatok foglalkoztatásában álló és a kormányhivatalok állományába kerülő köztisztviselők bérének fedezetéhez szükséges nagyjából egymilliárd forintos átrendezést hajtja végre.
A szabálysértési törvény április 10-én elfogadott módosítása az önkormányzatoknak befizetési kötelezettséget írt volna elő a szabálysértési feladatokhoz kötődő bérjellegű és dologi kifizetések forrásának biztosításához. Mivel azonban április közepétől a bírságbevétel a kormányhivatalokon keresztül a központi költségvetésbe folyik be, az önkormányzatok befizetési kötelezettsége kétszeres elvonást jelentene - derült ki annak a módosító indítványnak az indoklásából, amely akkor erre hivatkozva módosította volna a büdzsé főösszegét, növelve a költségvetés bírságbevételeit és a kormányhivatalok támogatását. Ám ezt a változtatást nem tudta elfogadni a parlament, mivel hiányzott a Költségvetési Tanács (KT) hozzájárulása. A szabálysértési törvény új változatát így e korrekció hiányában szavazta meg a Ház. Ezt orvosolta hét fideszes képviselő - köztük Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, Kósa Lajos debreceni és Rogán Antal belvárosi polgármester - javaslata a költségvetés módosításáról, amelyhez a KT megadta előzetes hozzájárulását.
A törvénymódosításhoz egy módosító javaslatot fogadott el a parlament. Ebben a kereszténydemokrata Tarnai Richárd azt írta, hogy a törvényjavaslatban meghatározott forrás alultervezett, mivel kizárólag a kormányhivatalok által átvett szabálysértési ügyintézők munkabérének és a minimális munkavégzéshez szükséges dologi kiadások költségeinek pénzügyi fedezetét tartalmazza. Azzal pedig nem számol - folytatta a KDNP-s politikus -, hogy mivel a szabálysértési hatáskör új feladatot jelent a kormányhivataloknak, ki kell alakítani egy új irányítási és infrastruktúra-rendszert is, amelynek többletköltségei vannak. Ennek megfelelően biztosítani kell többek között a szabálysértési eljárás lefolytatásához szükséges informatikai eszközöket, a szabálysértési bírság megfizetéséhez szükséges csekkeket és a helyszíni eljárás lefolytatásával felmerülő többletköltségeket - indokolta a képviselő, hogy szerinte miért kell a fideszes képviselőtársai által javasoltnál több száz millió forinttal több pénzt juttatni a kormányhivataloknak.
A KT azonban úgy foglalt állást az elfogadott módosító javaslatról, hogy az ugyan formailag megfelel az államadósság-szabálynak, ugyanakkor érdemben nem bírálható el, mivel nem vezeti le az egyéb költségvetési bevételeknél a 288,8 millió forintos többletbevétel jogcímét és forrását. "Komoly aggályt támaszt, hogy a bevételi előirányzat nagyságrendje nem ismert, így előfordulhat a bevételek előirányzattól való elmaradása, amely kedvezőtlenül befolyásolhatja a költségvetési hiány alakulását, amely kihat az államadósság alakulására is" - figyelmeztetett a testület, amely ezért nem adott előzetes hozzájárulást a módosító indítványhoz. Ezért Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek kellett korrigálnia zárószavazás előtti módosító indítvánnyal, amely alapján Tarnai Richárd indítványát kiiktatták a jogszabályból, és azt eredeti formájában fogadták el a képviselők.
['\nMódosult a szakképzési törvény', 'Módosul a szakképzési törvény, az Országgyűlés keddi döntése értelmében már a kilencedik évfolyamtól lehetővé válik tanulószerződés megkötése a gyakorlati képzésekre. A változtatásokat 230 igen, 85 nem és 2 tartózkodó szavazattal hagyták jóvá a képviselők. A Matolcsy György gazdasági miniszter által beterjesztett módosítás célja, hogy a foglalkoztathatóság közép- és hosszú távon javuljon. A képviselők hosszas vita után végül azt a kormány által zárószavazás előtti módosításként benyújtott változatot fogadták el, amely szerint a szakiskolai képzésben valamennyi évfolyamon együttesen rendelkezésre álló időkeret harminchárom százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadására álljon rendelkezésre. Emellett szakképzési kerettantervet a szakiskolai képzésben szakképesítésenként a szakmai elméletre, továbbá az iskolai tanműhelyben folyó vagy a gazdálkodó szervezetnél szervezhető szakmai gyakorlati képzésre adnak ki.\xa0\xa0\xa0\xa0
\xa0\xa0\xa0
A változások értelmében a szakiskolai képzésben a gyakorlati képzésre lehetővé válik már a kilencedik évfolyamtól a tanulószerződés megkötése, amivel a duális képzés további kiterjesztése valósulhat meg. A kilencedik évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést - az összefüggő szakmai gyakorlat kivételével - szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kell megszervezni. A módosítások értelmében a tanulószerződés megkötésének már nem feltétele a szintvizsga letétele. A területileg illetékes gazdasági kamara a szakképző iskolával együttműködve ellátja a szintvizsga szervezését, továbbá a honlapján közzéteszi a szintvizsga feladatbankot.
\xa0\xa0\xa0
A szakképesítésért felelős miniszter az e törvény szerint meghatározott tartalmú szakmai és vizsgakövetelményeket, továbbá a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az e törvény szerint meghatározott szakképzési kerettanterveket legkésőbb 2012.december 31-ig adja ki. A változtatások többsége 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.']
Határozat a szélsőségesség elleni fellépésről
Szocialista kezdeményezésre, de az MSZP javaslata helyett egy kormánypárti módosító indítványnak megfelelő szöveggel fogadta el az Országgyűlés hétfőn a szélsőségesség, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni fellépésről szóló határozatot. Az MSZP végül név szerinti szavazást kért arról a módosító javaslatról, hogy a Ház erkölcsi követelményként a legszigorúbb fellépést tartja szükségesnek az említett képviselői magatartásokkal szemben, ezt azonban a kormánypárti és a jobbikos képviselők nem támogatták. Ennek hiányában a szocialista képviselők tartózkodtak a zárószavazáskor, a határozati javaslatot pedig a Fidesz, a KDNP és az LMP támogatásával fogadta el az Országgyűlés.