Mégis, kinek az érdeke?

A nemzeti érdeket helyezte fókuszába az a konferencia, amelyet a Századvég Alapítvány a Széll Kálmán Alapítvánnyal és a Heti Válasszal közösen rendezett. Orbán Viktor kormányának első két éve után, a ciklus feléhez érkezve a tetteket a nemzeti érdek érvényesülésének szűrőjén keresztül vizsgáltuk. Tettük ezt azért, mert hiszünk a közösség teremtő erejében, a nemzeti érdeket megfogalmazni képes és a szerint cselekvő politika értelmében és hasznosságában.

Dátum: 2012-06-07 10:20:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=181490
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 15:00:17.108042, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Arra a kérdésre, hogy a nemzeti érdek képviselete az Európai Unió keretei között értelmezhető-e, némelyek csak legyintenek, és merő anakronizmusról beszélnek. Unió és nemzeti érdek együttállása szerintük abszurd. Pedig nem az. Szabad elhatározásból egyenként sem lépünk be olyan közösségbe, amelyben odavész teljes autonómiánk, s személyiségünk feloldódik. Amelyben a döntések csak a nevünkben, de nem velünk egyetértésben születnek meg. Miért tennénk ezt államba szerveződve?

Amikor ez a felfogás kormányzati szerephez jut, a közbeszerzési pályázatokon szinte mindent visznek a külföldiek, Magyarország kiszolgáltatottá válik, számára előnytelen nemzetközi szerződések köttetnek. És a hosszú felsorolást mellőzve ezúttal elegendő csak a Malév, a repülőtér, a víziközművek privatizációjára gondolni, az autópálya-építésekre utalni, esetleg a gázárképlet kialakításának abszurditását felemlíteni, melynek nyomán a hazai fogyasztók a németeknél drágábban juthattak gázhoz, ellenben a közvetítők igen jól jártak...

De hogy a nemzeti érdekek képviselete az unióban nem valamiféle magyar, polgári folklór, amit sürgősen el kellene felejteni, arra számtalan példát tudnék említeni az első Orbán-kormány időszakából.

A teljes publicisztikát a Heti Válasz csütörtöki számában olvashatja.