Konferencia a felnőttképzésről

Az elkövetkező hetekben megkezdheti működését a Nemzeti Felnőttképzési Intézet, amelynek alapító okiratát Pálinkás József oktatási miniszter már jóváhagyta - közölte a szaktárca közigazgatási államtitkára a felnőttképzési törvényről rendezett konferencián kedden, Budapesten.

Dátum: 2002-03-19 13:40:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=1033
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:22:00.854619, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az intézmény statisztikai adatgyűjtéssel, kutatással, a fejlesztések koordinálásával foglalkozik majd, illetve az Európai Unió hasonló intézményeivel tartja a kapcsolatot.

Gál András Levente elmondta: a felnőttképzési törvény szellemében április végéig megalakul a 13 tagú Országos Felnőttképzési Tanács, amely a miniszter tanácsadó testületeként működik, illetve a Felnőttképzési Akkreditációs Testület, amely a szakképzéssel foglalkozó intézményeket minősíti majd. Az akkreditáció július 1-én indulhat.

A jogszabály szerint a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények nyilvántartását az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont vezeti. A köz-, felsőoktatási szakképző intézmények, alapítványok, egyesületek akkor végezhetnek felnőttképzési tevékenységet, ha szerepelnek a nyilvántartásban. A törvény három képzési csoportot - általános, nyelvi és szakmai - nevez meg.

Gál András Levente szólt arról is, hogy a törvényhez kapcsolódó támogatási rendszer 2003. január 1-től lép hatályba. Kiemelte a fogyatékkal élők normatív támogatását, a foglalkoztatást elősegítő képzések, illetve a saját munkavállalók képzésének, valamint a felnőttképzés technikai feltételeinek segítését.

A közigazgatási államtitkár kikért az e-learning kérdésére is. Mint mondta: ezen a téren paradigmaváltásra van szükség. Kifejtette: nem költséghatékony ugyanis, hogy az egyes intézmények saját maguk kezdjék kifejleszteni a különböző távoktatási formákat. Ezért az Oktatási Minisztérium tervei szerint 2002-2003-tól a tananyag, illetve a módszertan kifejlesztése koordináltan, néhány kifejezetten ilyen céllal létesült központban történne. Így olyan magas színvonalú oktatási anyagok születhetnek, amelyeket később akár külföldön is lehet értékesíteni.

Benedek András szakképzési ügyekért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy egyes európai országokban a teljes lakosság mintegy 40 százaléka vesz részt a felnőttképzés valamilyen formájában. - Magyarországon messze nem állunk ilyen jól, noha az a piacgazdaság, amelynek megvalósítása elindult, igényli a folyamatos tanulást - fogalmazott.

Külön megemlítette a fogyatékkal élőket, akik - mint mondta - meglehetősen alulreprezentáltak a képzésekben. Magyarországon ugyanis a fogyatékkal élők egy százaléka kapcsolódik be a különböző képzésekbe, holott ennek legalább hat százaléknak kellene lennie.

Benedek András egy 2000-ben készült 130 ezer dolgozó munkaerőpiaci ki- és belépését vizsgáló felmérést idézve rámutatott: a felnőttképzésbe belépők fele harminc év alatti, 60 százaléka 35 évesnél fiatalabb. A képzésbe bekapcsolódók mindössze egy százaléka 55 évesnél idősebb.