Orbán: Magyarország érdeke Koszovó uniós integrációja + képek

Európa ma egy gyengélkedő kontinens, de a keleti, délkeleti peremén óriási növekedési potenciál mutatkozik - jelentette ki Orbán Viktor kormányfő szerdán Budapesten, az Üzlet és befektetés Koszovóban című gazdasági fórumon, amelyen részt vettek a balkáni ország politikai vezetői, köztük Hashim Thaci, a Koszovói Köztársaság miniszterelnöke. Az eseményen készült képek itt megtekinthetők.

Dátum: 2012-06-13 11:23:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=181680
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 15:01:37.074917, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A miniszterelnök rámutatott, a magyarok - a koszovóiakhoz hasonlóan – mindig a történelem sűrűjében élték az életüket, rendszeresen nagy változásokon kellett átmenniük. Ez a történelmi tapasztalat és tudás ma kifizetődik, amikor az európai gazdasági válságról gondolkodunk – tette hozzá.  Hangsúlyozta, hogy azok a népek, amelyek sokszor mentek már át jelentős változáson, megtanulták, hogy a világ, az ő életük, a válság után már sosem lesz ugyanolyan.

Orbán Viktor ezzel kapcsolatban kiemelte, a válságkezelés során a vezetők első reflexe mindig az, hogy az ismert dolgokhoz akarnak ragaszkodni, és védik a korábban kialakult helyzetet, status quo-t, ebből azonban az következik, hogy a vezetők mindig az események után haladnak. A piacok mennek elöl, mi meg állandóan reagálunk azok működésére, ez adja az európai válságkezelés sikertelenségének fő okát. Ha ezen nem tudunk változtatni, akkor sem Magyarországon, sem Európában a válságkezelés nem lehet sikeres – jelentette ki a kormányfő. Úgy fogalmazott, az, hogy Európa gazdasági válságba jutott, „néhány illúziónak, tévedésnek volt köszönhető”. Mint mondta, hazánkat is „elragadta az a hamis illúzió, hogy létezik gazdasági növekedés munka nélkül”, hogy a pénz mindig olcsó lesz, és nem kell tartani az államadósság növelésétől. Tanulni kell ezekből a hibákból, és másképpen kell gondolkodni – hangsúlyozta. Mint mondta, a magyar emberek megértették és belátták, hogy egy új világra készülve nem lehet a régi szabályokat követni.

Erős államokra lesz szükség a válság után

Orbán Viktor felsorolta azokat a tapasztalatokat, amelyeket a magyar kormány az elmúlt időszakban a gazdaságpolitika terén szerzett.

Ezekről szólva arról beszélt: a válság utáni időszakban erős államokra lesz szükség. Az az illúzió, hogy a gyenge állam jótékony hatással van a gazdaságra, az elmúlt nyolc év során szertefoszlott – húzta alá a kormányfő.

Kompromisszumok nélkül kell harcolni az államadósság ellen – hangsúlyozta a miniszterelnök. Az olyan növekedés és jólét, amely hitelre és államadósságra épül, tönkreteszi nemzetünket. Mind az állam, mind a családok, mind a vállalkozások adósságszintjét csökkenteni kell, ez csak akkor lehetséges, ha a költségvetési hiányt is kontroll alatt tartjuk – tette hozzá.

Orbán Viktor felhívta a figyelmet, arra kell törekednünk, hogy a külső pénzügyi függés ne korlátozza az államot abban, hogy sajátos gazdaságpolitikát folytasson. Kifejtette, ez nem azt jelenti, hogy Magyarország külső források nélkül fenn tudná magát tartani, ugyanakkor – mint mondta - nem mindegy, hogyan akarunk külső forrásokhoz jutni. Egy olyan képességet kell tudnunk kifejleszteni, hogy minél több helyről tudjunk diverzifikáltan forrásokat igénybe venni – jelentette ki Orbán Viktor.

Fontosnak tartjuk és örömmel ajánljuk koszovói barátaink figyelmébe, hogy a belső megtakarításokat érdemes növelni. Amennyiben a belső megtakarítások és a külső függés aránya nem optimális, akkor nem lehet szuverén gazdaságpolitikát folytatni – mondta a kormányfő.

Magyarország a következő időszakban termelési központ szeretne lenni, ehhez kíván partnereket keresni az önök térségében is – intézte szavait Hashim Thacihoz Orbán Viktor. Úgy vélekedett, egy ország stabilitását az fogja adni, hogy hányan dolgoznak. Amikor a Magyarországra érkező külföldi befektetőket bátorítjuk, azt azért tesszük, mert a külföldiek munkahelyeket tudnak létrehozni - mondta az előző gondolattal összefüggésben a miniszterelnök, aki a hazánkban működő német nagyvállalatokat hozta fel példaként, amelyek szavai szerint több mint egymillió embernek adnak megélhetési lehetőséget. A nálunk működő osztrák cégekről szólva megemlítette: ezeknél közel 73-74 ezer magyar munkavállaló dolgozik.

Mind az ipartelepítés, mind a foglalkoztatás szempontjából szerintem jó irányt követ Koszovó azzal, hogy termelési központokat szeretne létrehozni – mondta Orbán Viktor.

Határozottan valljuk, hogy bizonyos területeken az államnak van szerepe a gazdaságban. Jól határoljuk körül, mely pontokon és milyen súllyal kell jelen lennie az államnak a gazdaságban, úgy, hogy ne vegye el a magánkezdeményezések elől a levegőt, de egyúttal stabilitást tudjon nyújtani bizonyos gazdasági kultúrákban – fogalmazott a miniszterelnök.

Két évvel ezelőtt nem egyszerűen kormányt váltottunk

Orbán Viktor aláhúzta, gazdasági közösség nélkül nem lehet sikeres gazdaságpolitikát folytatni. Ha egy kormány nem tud megállapodni a kamarákkal, a gazdasági érdekképviseletekkel, akkor a legjobb ötletekből sem lesz sikeres gazdaságpolitika – fűzte hozzá. Leszögezte: Magyarország törekszik arra, hogy minél több kamarát, érdekképviseletet vonjon be a gazdaságpolitika kialakításába. Örülnénk annak, ha a koszovói-magyar üzleti fórum is folyamatosan impulzust keltene a magyar gazdaságpolitika számára. A déli irányba történő gazdasági aktivitás növelése szempontjából a Koszovóval folytatott együttműködés tapasztalatai rendkívül fontosak lehetnek – fogalmazott a kormányfő.

A miniszterelnök emlékeztetett: két évvel ezelőtt nem egyszerűen kormányt váltottunk, hanem gondolkodásmódot, hozzáállást, talán mentalitást is. A magyarok belátták: nem élhetünk többé úgy, ahogy eddig éltünk, és nem akarunk tovább szenvedni csak azért, mert az európai gazdaság rossz vágányra tévedt – tette hozzá. Orbán Viktor nagy kérdésnek nevezte, hogy ismét betölthetjük-e a 2002-es éllovas szerepünket a régióban.

Magyarország integrálódott a legerősebben az unió gazdaságába

Felhívta a figyelmet arra, hogy a 28 EU-s tagállam közül Magyarország integrálódott a legerősebben az unió gazdaságába. Orbán Viktor szerint Koszovó helyzete hasonló a több mint tíz évvel ezelőtti Magyarországéhoz: tőkére, befektetésre, piacokra van szükség. Koszovó esetében is könnyen előállhat, hogy olyan mértékig integrálódik az unió gazdaságába, mint Magyarország. A kormányfő szerint ennek számos előnye és néhány hátránya is van, melyeket érdemes számba venni. Készen állunk arra, hogy Magyarország európai gazdaságba történő integrálódásának a tapasztalatait megosszuk koszovói barátainkkal – jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint Európa ma egy gyengélkedő kontinens, de a keleti és a délkeleti peremén óriási gazdasági növekedési potenciál mutatkozik, és ennek a térségnek a része Koszovó is. Amikor az unió keleti és a délkeleti pereméről beszélünk, akkor az EU jövőbeli gazdasági növekedési motorjáról is beszélünk. A következő években a legmagasabb gazdasági növekedést ezekben a térségekben fogják mérni – fejtette ki. A kormányfő pozitív példaként említette Lengyelországot és Szlovákiát, mert gazdasági növekedési ütemük jelentősen az európai átlag felett jár.

A jövő egyik legizgalmasabb és legfontosabb kérdése

A Nyugat-Balkán kapcsolódása Közép-Európán keresztül az Európai Unióhoz a jövő egyik legizgalmasabb és legfontosabb kérdése – fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: Koszovó ennek a nagy európai folyamatnak lehet a része. Magyarország mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a Nyugat-Balkán minél gyorsabban és erőteljesebben tudjon integrálódni az unióba – szögezte le. Az az érdeke az EU-nak, hogy Koszovó legalább olyan ütemben tudjon közeledni az unióhoz, mint ahogy a volt Jugoszlávia területén kialakult új államok – emelte ki Orbán Viktor. A kétoldalú kapcsolatokról szólva a miniszterelnök örömmel állapította meg, hogy hazánk kapcsolata a balkáni népekkel több száz éves múltra tekinthet vissza, ezért gondolkodásmódjukat jól ismerjük.

Biztos kormányzati háttér a gazdasági kapcsolatok kiépítéséhez

Magyarország gazdasági fellendülésének a Nyugat-Balkánnal kialakított jó és józan ész által vezérelt gazdasági kapcsolatok mindig fontos forrásai voltak – hangsúlyozta a kormányfő. Ezzel összefüggésben reményét fejezte ki, hogy nem lesz ez másképp a jövőben sem. A miniszterelnök bizakodásának adott hangot a tekintetben is, hogy Koszovó minél hamarabb hozzáfér azokhoz a fejlesztési forrásokhoz, amelyeket a tagállamok uniós csatlakozásuk előtt vehetnek igénybe, illetve azzal összefüggésben is reményét fejezte ki Orbán Viktor, hogy a vízumliberalizációs programot is kiterjeszti az EU a nyugat-balkáni országra.

Az üzleti közösség tagjaihoz fordulva a kormányfő garantálta, hogy a Koszovóban kifejtett gazdasági tevékenységük mögött ott érezhetik a magyar államot, amely érdekelt abban, hogy biztos kormányzati háttere legyen a két ország együttműködésének. Továbbá biztosította arról is az üzleti élet megjelent képviselőit, hogy a magyar apparátus a gazdasági kapcsolatok kiépítésében rendelkezésükre fog állni.