"Már csak a másik félnek kell reagálni" + videó

Giró-Szász András kormányszóvivő az m1 Az Este című műsorban elmondta: az Európai Bizottsággal való tárgyalássorozat kezdetekor a kötelezettségszegési ügyeken volt a fókusz, azon belül is a jegybanktörvényen. Ennek a végére a magyar kormány bizonyos dolgokban kompromisszumot kötött; alapvetően olyan kérdésekben, melyek nem a friss jegybanktörvénybe kerültek bele, hanem már 10 éve benne voltak – emelte ki.

Dátum: 2012-06-21 08:39:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=181962
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 15:03:22.133354, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Azonban - mint fogalmazott - az Európai Bizottság belátta, hogy ezek olyan kérdések, melyeket a két félnek az Európai Bíróságon kell megvitatni; ez egy alapjog, akár egy egyénről, akár egy államról van szó - tette hozzá. Mint mondta, ennek a folyamatnak a végén megindult egy ötoldalú tárgyalássorozat, az Európai központi Bank (EKB), a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a magyar kormány, a magyar jegybank és az Európai Bizottság között, ez vezetett oda, hogy kialakult a kompromisszum.

Az Orbán Viktor miniszterelnök és Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke által megírt hivatalos levelekről Giró-Szász András azt mondta: a levelek azt tartalmazzák, hogy sem a magyar miniszterelnök, sem a parlament gazdasági bizottságának elnöke a jelenlegi jegybankelnök mandátumának lejárta végéig nem bővíti a törvények által biztosított monetáris tanácstagok számát, illetve nem növeli a jegybanki alelnökök számát.

Mint kifejtette, Varga Mihály tárca nélküli miniszter és Simor András jegybankelnök további három levele a tartalmi lépéseket írja le, melyek definiálják a monetáris tanács stratégiai döntéshozói, és a jegybanki menedzsment végrehajtói feladatainak különválasztását, valamint a devizatartalékkal kapcsolatos információkezelést is.

A kérdésre, hogy mikor kezdődnek a tárgyalások, a szóvivő azt monda: a tárca nélküli miniszter nyárra datálta a tárgyalások megkezdésének időpontját, csütörtökön a parlament elé kerül a jegybanktörvény módosítása, és már csak a másik félnek kell reagálni.

Arra a műsorvezetői kérdésre, hogy Matolcsy György miért nem írt levelet, azt mondta: a jegybanktörvény módosítása volt a kulcsa ennek a folyamatnak, ezzel kapcsolatban pedig jogköre a miniszterelnöknek, a parlament gazdasági bizottság vezetőjének, illetve az IMF-fel kapcsolatos tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszternek, és a jegybank elnökének van. „Ez nem gazdaságpolitikai kérdés” – húzta alá.

Arra a műsorvezetői felvetésre, hogy egy KSH-felmérés szerint 3,9 százalékkal növekedtek a bruttó keresetek, de ez az előző évhez képest mindössze 2,5 százalékkal, azt mondta: a közszférában dolgozók kategóriájába bele számítják az összes közmunkában foglalkoztatottat, mely nagymértékben lerontja az átlagszámot, hiszen a START programban foglalkoztatottak 47, 500 forintot kapnak.

"Nem szabad elfelejteni, hogy ők a korábbi 28 ezer forint helyett kapják ezt az összeget" – emelte ki. "Ha külön kezelnénk, mind a közszférában, mind a közfoglalkoztatási szférában, és a versenyszférában is nagy mértékben emelkedtek a bérek" – fejtette ki a kormányszóvivő.