Egymilliárdos uniós forrásból újítanák fel a Református Nagytemplomot
A Tiszántúli Református Egyházkerület 962 millió forint uniós forrásból újítaná meg a debreceni Református Nagytemplomot, amelynek elsősorban külső rekonstrukciója vált szükségessé - mondta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház lelkészi elnöke kedden sajtótájékoztatón.
Dátum: 2012-06-26 16:17:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=182166
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 15:04:35.611251, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A tiszántúli püspök úgy fogalmazott: a Nagytemplom nemcsak Debrecen és a régió legjellegzetesebb épülete és jelképe, hanem a magyar reformátusság központja is. "Olyan szimbólum, amely az összetartozást és a megmaradást jelképezi" - fűzte hozzá.
Bölcskei Gusztáv felidézte, hogy 1567-ben Debrecenben formálódott a hazai reformátusság két irányzata, majd 2009-ben ott volt a Kárpát-medencei magyar református egyházak alkotmányozó zsinata. Jövőre, a heidelbergi káté kiadásának 450. évfordulójára ismét azt tervezik, hogy összehívják az egységes Magyar Református Egyház zsinatát Debrecenben - jelentette be Bölcskei Gusztáv.
Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP) alpolgármester elmondta: még az idén szeretnék megkötni a támogatási szerződést, és a munkálatok reményeik szerint jövő tavasszal elkezdődhetnek. A politikus emlékeztetett arra, hogy az 1500 négyzetméter alapterületű Nagytemplom a legnagyobb református templom az országban, és a Református Kollégiummal egyetemben tavaly nemzeti emlékhellyé nyilvánították. A templom belső tereit, valamint a mögötte lévő emlékkertet és romkertet már korábban felújították, most az épület külső rekonstrukciója következik - tette hozzá.
Vad Zsigmond esperes az elvégzendő munkákról szólva kifejtette: kicserélnék a fém tetőszerkezetet, külső és belső átjárót építenének a két torony közé, a keleti toronyba liftet szerelnének és megnyitnák a látogatók előtt, illetve napelemeket szerelnének fel az épületre. A külső munkálatokon túl költenének még az orgona és a belső padsorok, valamint a belső kiállítóhelyek rendbehozatalára is.
A tiszántúli püspök úgy fogalmazott: a Nagytemplom nemcsak Debrecen és a régió legjellegzetesebb épülete és jelképe, hanem a magyar reformátusság központja is. "Olyan szimbólum, amely az összetartozást és a megmaradást jelképezi" - fűzte hozzá.
Bölcskei Gusztáv felidézte, hogy 1567-ben Debrecenben formálódott a hazai reformátusság két irányzata, majd 2009-ben ott volt a Kárpát-medencei magyar református egyházak alkotmányozó zsinata. Jövőre, a heidelbergi káté kiadásának 450. évfordulójára ismét azt tervezik, hogy összehívják az egységes Magyar Református Egyház zsinatát Debrecenben - jelentette be Bölcskei Gusztáv.
Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP) alpolgármester elmondta: még az idén szeretnék megkötni a támogatási szerződést, és a munkálatok reményeik szerint jövő tavasszal elkezdődhetnek. A politikus emlékeztetett arra, hogy az 1500 négyzetméter alapterületű Nagytemplom a legnagyobb református templom az országban, és a Református Kollégiummal egyetemben tavaly nemzeti emlékhellyé nyilvánították. A templom belső tereit, valamint a mögötte lévő emlékkertet és romkertet már korábban felújították, most az épület külső rekonstrukciója következik - tette hozzá.
Vad Zsigmond esperes az elvégzendő munkákról szólva kifejtette: kicserélnék a fém tetőszerkezetet, külső és belső átjárót építenének a két torony közé, a keleti toronyba liftet szerelnének és megnyitnák a látogatók előtt, illetve napelemeket szerelnének fel az épületre. A külső munkálatokon túl költenének még az orgona és a belső padsorok, valamint a belső kiállítóhelyek rendbehozatalára is.