Új törvény a szakmaközi szervezetek működéséről
A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló törvény módosításával a mezőgazdaságban működő termelői szervezetek, termelői csoportok valamint szakmaközi szervezetek működését kívánja szabályozni a jogalkotó.
Dátum: 2012-07-09 15:55:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=182607
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 15:07:15.584073, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az új jogszabály az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény helyébe lép, a változtatást a Ház 283 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, a szocialisták 38 nem voksa ellenében és 22 tartózkodás mellett fogadta el.
Az Európai Unió agrárpiaci rendtarásának intézményrendszerében, az ágazatok piacszabályozásában egyre fontosabb szerepet töltenek be az egyes termékpályákon szerveződő mezőgazdasági szakmaközi szervezetek. Ezek az Európai Bizottság és az egyes államok által is elismert szervezetek egy-egy termékpálya adott országban vagy régióban működő különböző vertikális szinten lévő szereplőit (termelőket, kereskedőket illetve feldolgozókat) fogja össze.
Magyarországon a mezőgazdasági piac szabályozása korábban kizárólag az állam joga volt. Az uniós csatlakozást követően Magyarország ezt a jogot - főszabályként - átadta az Európai Uniónak. Ez azt jelentette, hogy a mezőgazdasági piacszabályozási eszközöket az uniós rendelkezések figyelembe vételével és a közösségi jogszabályok által megengedett területeken alkalmazhatta az ország nemzeti hatáskörben.
Az egyes mezőgazdasági ágazatok liberalizációs folyamatai miatt azonban csökkent a tagállami és a piacszabályozási eszköztár ezeken a területeken. A Közös Agrárpolitika (KAP) azonban egyre nagyobb szerepet szán az alulról szerveződő, a nyitott tagság elvén működő ágazati szakmaközi önszabályozásnak. Ezt az önszabályozást valósítják meg a szakmaközi szervezetek. A törvény a vonatkozó uniós tanácsi rendelet végrehajtási szabályait tartalmazza.
Ezzel Magyarországon is nagyobb hangsúlyt kap az alulról szerveződő, nyitott tagság elvén működő ágazati önszabályozás a mezőgazdaságban, amelyet a szakmaközi szervezetek valósítanak meg. A szakmaközi szervezetek létrejöttével a kialakuló önszabályozó tevékenység megkönnyíti az ágazati érdekegyeztetéseket, és elősegíti a kormányzat szakmai és jogalkotási munkáját is. Magyarországon jelenleg mindössze egyetlen - hivatalosan elismert - szakmaközi szervezet működik, a zöldség-gyümölcs ágazatban.
A Vidékfejlesztési Minisztérium célja, hogy a közeljövőben minél több ágazatban jöhessen létre és kezdhesse meg munkáját a szakmaközi szervezet az agráriumban. Az új törvényjavaslat éppen ezért helyezi hatályon kívül a ma már elavult agrárpiaci rendtartásról szóló törvényt és egyszerűsíti a szakmaközi szervezetek működésének hazai feltételeit.
['\nAlelnöke is lesz a Nemzeti Kulturális Alapnak', 'Négyéves időtartamra alelnök is kinevezhető a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) élére, aki a jövőben az elnök általános helyettese lesz, de önálló feladatköröket is kap. Az erről rendelkező törvénymódosítást hétfőn 245 kormánypárti igen szavazattal és 91 ellenzéki nem ellenében fogadta el az Országgyűlés. A változtatásokra azért volt szükség, mert L. Simon László - aki 2011 őszétől töltötte be az NKA elnöki posztját -, június 18-ától az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára lett. A változtatások lehetővé teszik, hogy széles jogkörrel, alelnöki pozícióban irányítsa a szervezetet.
\t\xa0\xa0\xa0\xa0
\tA NKA elnöki tisztét betöltő ágazati miniszter eddig a feladatot delegálhatta, a jövőben azonban ezt nem teheti meg, vagyis az alap elnöke a mindenkori kulturális miniszter lesz. Változás még, hogy az NKA irányító szervének, azaz a bizottságának az alap elnöke és alelnöke is tagja lesz.
\t\xa0\xa0\xa0\xa0
\tAz elnök és az alelnök feladatait végrehajtási rendelet határozza majd meg, valamint a pályázatokat elbíráló szakmai kollégiumok létrehozásának szabályait is rendeletben alkothatja meg a miniszternek.
\t\xa0\xa0\xa0\xa0
\tA változtatások értelmében az alap elnöke és alelnöke megsemmisítheti vagy megfontolásra visszaküldheti a kollégiumok pályázatokkal kapcsolatos döntéseit.
\t\xa0\xa0\xa0\xa0
\tA jogszabály egyes részei jövő évtől, míg más részei a kihirdetés napjától lépnek hatályba.
']Az erről rendelkező törvénymódosítást hétfőn 245 kormánypárti igen szavazattal és 91 ellenzéki nem ellenében fogadta el az Országgyűlés. A változtatásokra azért volt szükség, mert L. Simon László - aki 2011 őszétől töltötte be az NKA elnöki posztját -, június 18-ától az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára lett. A változtatások lehetővé teszik, hogy széles jogkörrel, alelnöki pozícióban irányítsa a szervezetet.
A NKA elnöki tisztét betöltő ágazati miniszter eddig a feladatot delegálhatta, a jövőben azonban ezt nem teheti meg, vagyis az alap elnöke a mindenkori kulturális miniszter lesz. Változás még, hogy az NKA irányító szervének, azaz a bizottságának az alap elnöke és alelnöke is tagja lesz.
Az elnök és az alelnök feladatait végrehajtási rendelet határozza majd meg, valamint a pályázatokat elbíráló szakmai kollégiumok létrehozásának szabályait is rendeletben alkothatja meg a miniszternek.
A változtatások értelmében az alap elnöke és alelnöke megsemmisítheti vagy megfontolásra visszaküldheti a kollégiumok pályázatokkal kapcsolatos döntéseit.
A jogszabály egyes részei jövő évtől, míg más részei a kihirdetés napjától lépnek hatályba.
['\nSzűkítette a Kúria előtti felülvizsgálati jogot a parlament', 'Az Országgyűlés hétfőn igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításával szűkítette a Kúria előtti felülvizsgálati jogot azzal a céllal, hogy a legfőbb bírói testület valóban rendkívüli jogorvoslati fórumként működhessen. A képviselők 251 igen szavazattal, 49 nem ellenében és 28 tartózkodás mellett fogadták el Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter indítványának kétharmados többséget igénylő rendelkezéseit.
\xa0\xa0\xa0\xa0
A miniszter azzal indokolta a Kúria előtti felülvizsgálati jog szűkítését, hogy a polgári perrendtartás értelmében az jelenleg nagyon széles körben igényelhető, így a jogalkotó eredeti szándékával szemben nem rendkívüli, hanem rendes jogorvoslati lehetőségként szolgál.
\xa0\xa0\xa0\xa0
A törvénymódosítás több esetben az értékhatár felemelésével szűkíti a felülvizsgálat lehetőségét, és nem lehet majd a Kúriához fordulni a jogerős határozat csupán kamatfizetésre, perköltségre, teljesítési határidőre vagy részletfizetésre vonatkozó rendelkezései miatt sem.
\xa0\xa0\xa0\xa0
A jövőben a vagyoni jogi perekben csak a hárommillió forint feletti perekben lehet a Kúriához fordulni, a közigazgatási ügyekben ez az értékhatár egymillió forint lesz, a munkaügyi perek egy részében pedig akkor nem lesz helye felülvizsgálatnak, ha a vitatott érték nem haladja meg a teljes munkaidőre megállapított kötelező havi minimálbér ötszörösét.
\xa0\xa0\xa0\xa0
A Ház az alkotmányügyi bizottság indítványára a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokat érintő változtatásokat is elfogadott. Ezek értelmében kormányhivatalt vezető kormánymegbízott felel majd a kiemelt ügyekért, akinek személyéről, illetve adott ügyben meglévő feladat- és hatásköréről kormányrendelet határoz majd.
\xa0\xa0\xa0\xa0
Az Országgyűlés Navracsics Tibor zárószavazás előtti módosító javaslatának elfogadásával döntött arról is, hogy a Kúria helyett az Országos Bírósági Hivatalba (OBH) beosztott bírók legyenek jogosultak az illetményalap összegének 30 százalékára a beosztási pótlékon felül, míg a minisztériumban és a Kúrián dolgozó bírók az illetményalap összegének 10 százalékát kaphassák meg a pótlékon túl.\t\xa0
']['\nAz egyszerűsítés jegyében módosították a bortörvényt', 'Módosította a parlament a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényt, hogy a gazdálkodók a jövőben egyszerűbb adminisztrációval dolgozhassanak. A törvénymódosításnak - amelyet egyhangúlag szavazott meg a Ház - fontos eleme, hogy 2013. augusztus 1-jétől az ültetvénytelepítési és -kivágási jogok is átkerülnek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH) a hegyközségekhez. Így a szakemberek szerint felgyorsulhat az adminisztráció - hatékonyabbá téve mind a telepítési, mind a kivágási jogok alkalmazását -, helyben hozhatják meg a szükséges döntéseket, és jelentősen növekszik a helyi hegybíró szerepe is.
\t\xa0\xa0\xa0\xa0
\tA jogszabály szerint, ha az ültetvény használója az ültetvényét egy éven keresztül nem műveli, akkor a hegybíró felszólítja őt a rendeltetésszerű művelésre. Ha az ültetvényt két éven keresztül nem műveli, a hegybíró felszólítja a használót, hogy hatvan napon belül gondoskodjon az ültetvény műveléséről. Ha ez a felszólítás sem eredményes, a hegybíró meghirdeti művelésre az ültetvényt.
\t\xa0\xa0\xa0\xa0
\tA hegybíró elrendelheti az ültetvény kivágását, ha az növény-egészségügyi kockázatot jelent a szomszédos ültetvényre, vagy ha az más ültetvény megközelítését akadályozza abban az esetben, ha azt három éven át nem művelik minden felszólítás ellenére sem.
\t\xa0\xa0\xa0\xa0
\tHorváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára korábban az MTI-nek jelentős változásnak ítélte, hogy ismét a hegybíró lesz az ültetvénykivágás és -újratelepítés intézője, mivel így helyben lehet majd intézni ezeket az ügyeket. Mindez pedig a termelők számára kisebb költséggel és fáradsággal jár - hangsúlyozta.
']A törvénymódosításnak - amelyet egyhangúlag szavazott meg a Ház - fontos eleme, hogy 2013. augusztus 1-jétől az ültetvénytelepítési és -kivágási jogok is átkerülnek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH) a hegyközségekhez. Így a szakemberek szerint felgyorsulhat az adminisztráció - hatékonyabbá téve mind a telepítési, mind a kivágási jogok alkalmazását -, helyben hozhatják meg a szükséges döntéseket, és jelentősen növekszik a helyi hegybíró szerepe is.
A jogszabály szerint, ha az ültetvény használója az ültetvényét egy éven keresztül nem műveli, akkor a hegybíró felszólítja őt a rendeltetésszerű művelésre. Ha az ültetvényt két éven keresztül nem műveli, a hegybíró felszólítja a használót, hogy hatvan napon belül gondoskodjon az ültetvény műveléséről. Ha ez a felszólítás sem eredményes, a hegybíró meghirdeti művelésre az ültetvényt.
A hegybíró elrendelheti az ültetvény kivágását, ha az növény-egészségügyi kockázatot jelent a szomszédos ültetvényre, vagy ha az más ültetvény megközelítését akadályozza abban az esetben, ha azt három éven át nem művelik minden felszólítás ellenére sem.
Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára korábban az MTI-nek jelentős változásnak ítélte, hogy ismét a hegybíró lesz az ültetvénykivágás és -újratelepítés intézője, mivel így helyben lehet majd intézni ezeket az ügyeket. Mindez pedig a termelők számára kisebb költséggel és fáradsággal jár - hangsúlyozta.
['\nErzsébet-utalványban fizethetik augusztustól a szociális segély egy részét', 'A parlament erről hétfőn a szociális tárgyú törvények módosításával döntött. Az indítványra 235-en szavaztak igennel - a kormánypárti frakciók -, 91-en pedig - az összes ellenzéki képviselő - nemmel.
\xa0\xa0\xa0\xa0
Változik a gyermekvédelmi törvény is: a módosítás értelmében a település jegyzője a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultaknak október 1-jétől nem pénzben, hanem készétel-, ruházat- és tanszervásárlásra alkalmas Erzsébet-utalványban nyújt támogatást.
\xa0\xa0\xa0\xa0
A kedvezmény összegéről a parlament évente dönt.
\xa0\xa0\xa0\xa0
Bekerült továbbá a törvénybe, hogy az óvodákban és iskolákban kötelező megszervezni a gyermekek étkeztetését.
\xa0\xa0\xa0\xa0
Az Országgyűlés rögzítette azt is, hogy a következő tanévtől a gyermek életkorától és a család jövedelmi helyzetétől függetlenül nem jár családi pótlék akkor, ha a gyermek ötven órát igazolatlanul hiányzik az iskolából.
\xa0\xa0\xa0\xa0
Ezzel újraszabályozták és egyszerűsítették az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének szabályait, és az iskolalátogatási kötelezettség elmulasztása miatt mindenkit ugyanaz a szankció sújt. Megszűnik a támogatás felfüggesztésének jogintézménye, vagyis a családi pótlékot nem kell családtámogatási folyószámlára utalni, és visszamenőleges kifizetésére nincs lehetőség, ha a gyermek ismét iskolába jár.
\xa0\xa0\xa0\xa0
A jövőben az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének ideje alatt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak sem kaphatják meg a természetben nyújtott ellátást.
\xa0\xa0\xa0\xa0
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter indoklása szerint a módosítás előnye, hogy a szigorúbb büntetés a gyermekeket és családjukat jobban ösztönzi a tanulmányi kötelezettség teljesítésére, miközben az eljárásrend egyszerűsödik.
\xa0\xa0\xa0\xa0
Ugyanakkor ma a támogatást csak akkor folyósíthatják újból, ha a gyermek egyetlen tanórát sem mulaszt igazolás nélkül. Az indoklás szerint így néhány perces késések is a családi pótlék megvonásának fenntartását okozhatják. A parlament ezen most úgy enyhített, hogy a jegyzőnek akkor kell kezdeményeznie a pótlék újbóli kifizetését, ha a gyermek ötnél kevesebb órát hiányzik igazolatlanul.
\xa0\xa0\xa0\xa0
A jogszabály meghatározza továbbá a támogatott lakhatás részleteit. A 2013. január 1-jétől hatályba lépő támogatási forma a fogyatékkal élő embereknek, a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegeknek, valamint a hajléktalanoknak biztosított ellátás, amely életkoruknak, egészségi állapotuknak és önellátási képességüknek megfelelően biztosítja a lakhatást, a mentálhigiénés segítséget, valamint szükség esetén az étkezést, az ápolás-gondozást és a fejlesztést.
\xa0\xa0\xa0\xa0
A törvénycsomag rendelkezik arról is, hogy a jövőben újra jár a gyes - nemcsak a rokkantsági ellátásban, hanem - a rehabilitációs ellátásban részesülő kismamáknak is.']