Munkahelyvédelmi terv: beérkeztek az előterjesztések

Benyújtotta a munkahelyvédelmi terv megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló, valamint a kisvállalati adóra vonatkozó törvényjavaslatot a kormány kedden az Országgyűlésnek.

Dátum: 2012-07-10 15:09:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=182651
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 15:07:31.122510, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A parlament honlapján olvasható törvényjavaslat célja az általános indoklás szerint a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése az élő munkára rakódó terhek mérséklésével. Ennek megfelelően átalakulna az adó- és járulékrendszer, vagyis meghatározott célcsoportok foglalkoztatása esetén csökkenne a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás mértéke. A javaslat emellett a kisvállalkozások adózási kötelezettségeinek könnyítésére vonatkozó előírásokat is tartalmaz: megemeli az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt, illetve bevezeti a pénzforgalmi szemléletű adózás választásának lehetőségét. A módosításokkal a huszonöt év alattiak, az ötvenöt év felettiek, a gyedről, gyesről, gyetről visszatérők, a képzettséget nem igénylő (egyszerű) munkakörben foglalkoztatottak és a tartósan munkanélküliek alkalmazását segítené a kabinet. A kedden benyújtott törvényjavaslat hat törvényt módosít, így például az áfa-törvényt, az adózás rendjéről szóló jogszabályt, illetve a szakképzési hozzájárulásról és a gazdasági társaságokról szóló törvényt.

A javaslat lehetővé tenné, hogy csökkenjen a munkaadói szakképzési hozzájárulás alapja, így a munkáltatónak a foglalkoztatás első két évében szociális hozzájárulási adókedvezményt kell érvényesítenie olyan foglalkoztatottja után, aki vagy tartósan álláskereső, vagy a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy után dolgozik nála. A kedvezmény munkavállalónként havonta maximum 100 ezer forint lehet - olvasható a javaslatban.

A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak után a munkáltató ugyancsak szociális hozzájárulási adókedvezményt vehetne igénybe; az indítvány szerint ennek mértéke a foglalkoztatott bruttó munkabérének - de legfeljebb 100 ezer forintnak - a 14,5 százaléka. Ugyanígy alakul a huszonöt év alatti és ötvenöt év felettiek foglalkoztatása után leírható adókedvezmény. A kedvezmény abban a hónapban is érvényesíthető, amelyben a 25., vagy 55. életévét betölti a foglalkoztatott.

A foglalkoztatás kezdő időpontját megelőző 9 hónapban legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott foglalkoztatott (tartósan álláskeresők), illetve az anyasági ellátások folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatottak után ugyancsak legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér után vehet igénybe kedvezményt a munkáltató. A kedvezmény tartós álláskeresőknél akkor érvényesíthető, ha a munkáltató rendelkezik az e tényt bizonyító, az állami foglalkoztatási szerv által kiállított igazolással. A kedvezmény mértéke mindkét célcsoportnál 27 százalék a foglalkoztatás első két évében, míg a harmadik évben 14,5 százalék. A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig érvényesítheti - áll a javaslatban. Az előterjesztés szerint a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények a külön törvényben meghatározott Start plusz, a Start extra vagy START BÓNUSZ adókedvezményekkel nem vonhatók össze.

Az áfatörvény úgy módosulna, hogy pénzforgalmi elszámolás választása esetén a számlában kötelezően szerepeltetni kell az ügylet pénzforgalmi elszámolás alá tartozására történő, egyértelmű utalást. A rendelkezés szerepe az indoklás szerint az, hogy a pénzforgalmi elszámolást választó adóalanytól terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany tudjon arról, hogy a levonási joga mikor nyílik meg. A javaslat az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt 5 millióról 6 millió forintra emeli, s egyben bevezeti a pénzforgalmi elszámolás választásának a lehetőségét az – egyéb feltételeknek is megfelelő – kisvállalkozások számára. A pénzforgalmi elszámolás szerinti adózás alkalmazásáról a meghatározott éves árbevételi értékhatárt meg nem haladó, belföldön letelepedett adóalany dönthetne. Az indítvány szerint nem választható a pénzforgalmi elszámolás szerinti adózás, ha az adóalany alanyi adómentességet választott, a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyra, vagy az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös szabályok szerint jár el, illetve amennyiben a viszonteladókra, nyilvános árverés szervezőjére előírt különös rendelkezéseket alkalmazza.

A javaslat az alanyi adómentesség előírásaival azonosan állapítja meg a pénzforgalmi elszámolás szerinti adózási mód választására jogosító értékhatárt. Pénzforgalmi elszámolás esetén a javaslat értelmében az adóalanynak a fizetendő adót nem az ügylet teljesítésekor kellene megállapítani, hanem a részére történő fizetés (az ellenérték átvétele, jóváírása) időpontjában.

Az alanyi adómentesség választására – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – akkor jogosult az adóalany, ha sem a naptári évet megelőző évben, sem pedig az adott naptári évben nem haladja meg az árbevétele a 6 millió forintot. Tekintettel arra, hogy a jelenleg hatályos szabályok szerint a választásra jogosító értékhatár 5 millió forint, a javaslat rendezi, hogy a 2012-ben az 5 millió forintos árbevételt meghaladó, de a 6 millió forintos árbevételt nem elérő adóalanyok is élhessenek az alanyi adómentesség választásának lehetőségével.

A javaslatok 2013-ban léphetnek életbe.

['\nBenyújtotta a kormány a tételes adóról és a kisvállalati adóról szóló törvényjavaslatot', 'Benyújtotta kedden a kormány a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. A javaslat indoklása szerint a kisvállalatok adózásának egyszerűsítése érdekében két gyökeresen új és egyszerű, az érintettek számára választható adónem jogi szabályait, valamint az adó választására, megfizetésére, bevallására vonatkozó eljárási rendelkezéseket fogalmazza meg. A tételes adó mértéke főállású kisadózónként havi 50 ezer forint, nem főállású kisadózónként havi 25 ezer forint. A kisadózó vállalkozás bevételének 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékű adó fizetésére kötelezett, amely megfizetése azonban nem mentesíti a tételes adófizetési kötelezettség alól.

\xa0\xa0

A tételes adót választhatja egyéni vállalkozó, egyéni cég, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság. A tételes adó megfizetésével a vállalkozó mentesül a vállalkozói szja és osztalékalap utáni adó vagy átalányadó bevallása és megfizetése alól. Kiváltja a tételes adó a társasági adót, az szja-t, a járulékokat, az egészségügyi hozzájárulást, a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást is. Ugyanakkor a kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetésével a vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel teljesítendő

adókötelezettségek alól.

\xa0\xa0\xa0

A kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartás vezetésére köteles, és termékértékesítéseiről, szolgáltatásnyújtásáról az általános forgalmi adóról szóló törvény szabályai szerint számla vagy nyugta kiállítására köteles. Kisvállalati adót az a cég választhat, amely az adóévet megelőző év január első napjától november utolsó napjáig a foglalkoztatottak száma egy időpontban sem haladta meg a 25-t, és\xa0 az adóévet megelőző adóév november hónap utolsó napjáig megszerzett bevétele az 500 millió forintot. Az adó alapja az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása és a személyi jellegű kifizetések korrigált együttes összege. Az adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka. A kisvállalati adó megfizetésével az adóalany mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás, és az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.

\xa0\xa0\xa0

Orbán Viktor miniszterelnök múlt héten hétfőn jelentette be, hogy a kormány tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet hirdet. A terv részeként a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a munkáltatói járulékot a felére csökkentik, a 25-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek pedig ezentúl választhatják majd a - vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket kiváltó - 16 százalékos kisvállalati adót. A munkahelyvédő intézkedések forrását a tranzakciós illeték kiterjesztéséből teremtik meg.']

['\nBenyújtotta a jövedéki adóemelésre vonatkozó törvényjavaslatot a kormány', 'Benyújtotta a kormány kedden az egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében szükséges törvényjavaslatokat, ezen belül emelik egyes termékek jövedéki adóját, a 98 százalékos és a 90 százalékos társadalombiztosítási támogatást élvező gyógyászati segédeszközök áfáját azonban 5 százalékra csökkentik. Az adómérték-emelés olyan termékekhez kötődik, amelyek fogyasztása fokozott egészségkockázatot jelent, így a törvényjavaslat amellett, hogy többletforrást teremt az egészségügy számára a növekvő árak miatti fogyasztáscsökkenés révén enyhítheti az egészségügyi ellátórendszer leterheltségét - áll a javaslat indoklásában.

\xa0\xa0\xa0

A törvényjavaslat az alkoholok, a dohánygyártmányok és az LPG (autógáz) üzemanyag adómértékének emelését irányozza elő. Az LPG adómértékét 2013. január 1-től 50 százalékkal, majd 2013. május 1-jétől újabb 50 százalékkal növelnék. A törvényjavaslat értelmében 15 százalékkal emelkedne az alkoholtermékek jövedéki adómértéke, az indoklás szerint e termékek magasabb alkoholtartalomból adódó nagyobb mértékű egészségügyi kockázatára. A sör jövedéki adómértékét 10 százalékkal, a pezsgőét és a köztes alkoholtermékekét szintén 10 százalékkal emelnék.

\xa0\xa0\xa0

Két lépcsőben, 2013. január 1-jétől és 2013. május 1-jétől emelkedne a cigaretta és a fogyasztási dohány minimumadója, valamint a cigaretta tételes adója. (A százalékos mérték nem változik). A törvényjavaslat a cigaretta minimumadójának 3,5-3,5 forint/szál mértékű, tételes adójának 1,8-1,8 forint/szál mértékű emelését irányozza elő. A fogyasztási dohány minimumadója 2013. január 1-jétől kilogrammonként 14.650 forintra, május 1-től kilogrammonként 18.150 forintra emelkedik.

\xa0\xa0\xa0

Felhívja a kormány a figyelmet arra, hogy az energiaitalokat gyártó cégek az adófizetés elkerülése érdekében a receptúra változtatásával az energiaitalból elhagyták a taurint, és több új gyártmány esetén megnövelték a termék koffein-tartalmát. A túlzott energiaital-fogyasztás épp a fiatal nemzedék számára jár káros hatással, megnövekedett a koffein-mérgezéses tünetekkel orvosi ellátásra szoruló fiatalok száma - fogalmaznak. Ezért a törvényjavaslat azt irányozza elő, hogy az az ital is energiaital legyen, amely ugyan nem tartalmaz taurint, de metil-xantin tartalma viszonylag magas.

\xa0\xa0\xa0

A javaslat a készpénzforgalmat alacsonyabb összegben korlátozná. Ez a 1,5 milli forintos összeghatár a javaslat indoklása szerint még kellőképp magasnak bizonyul ahhoz, hogy a feketegazdaság visszaszorítását szolgálja, és a vállalkozások gazdálkodási tevékenységét ne lehetetlenítse el.']