Átvezették a munkahelyvédelmi terv hatásait
Az eredeti javaslatban szereplőnél 44 milliárd forinttal kevesebb folyhat be jövőre a pénzügyi tranzakciós illetékből, míg a munkáltatói tehercsökkentés miatt 130 milliárd forinttal kevesebb lesz az állam bevétele a szociális hozzájárulási adóból. Döntés született arról, hogy tucatnyi állami tulajdonú ingatlant adnak át egyházaknak, elfogadta a Ház az iskolakerülés elleni törvényt is, és megszavazták a törvénybe foglalt hallgatói szerződés szabályait. Döntött a Ház az állami-önkormányzati iskolafenntartás részleteiről, változik a tankönyvpiaci rend, miniszter dönthet a tankönyvenkénti elismerésről, módosítottak a közlekedési törvényeken.
Dátum: 2012-07-12 14:00:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=182738
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 15:08:01.785532, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
['\n\t\t\n\t\tA jövő évi költségvetési törvényjavaslatot az Országgyűlés csütörtökön a parlamenti szakbizottság javaslatára módosította. A módosító indítványok elfogadása után összeült a költségvetési bizottság, hogy azok ismeretében előkészítse a büdzsé fő számainak délutáni megszavazását. A változtatásokkal a parlament átvezette a javaslaton a munkahelyvédelmi akcióterv hatásait. Az indoklás szerint az akcióterv az eredményszemléletű egyenleget 300 milliárd, a pénzforgalmi szemléletűt 280 milliárd forinttal rontaná, amit azonban a kedvező makrogazdasági hatások, illetve a közszférában a foglalkoztatás költségcsökkenése kompenzálhat.
\xa0\xa0\xa0
A szociális hozzájárulási adóból várhatóan a tervezettnél 130 milliárd forinttal kevesebb folyik be jövőre, miután a 25 éven aluli, az 55 éven felüli és a szakképzetlen munkavállalók foglalkoztatásának terhei a havi százezer forint alatti jövedelemsávban 28,5 százalékról 14 százalékra csökkennek, a gyesről visszatérők és a tartós munkanélküliség után elhelyezkedők foglalkoztatása pedig az első két évben tehermentes lesz. Ugyanakkor e kedvezményeket a költségvetési szervek is élvezik, a többletforrást - harmincmilliárd forintot - pedig befizetik a büdzsébe. A kisadózók tételes adója kiváltja az új adónemet választó, hatmillió forint árbevételű vállalkozók szociálisadó-, járulék-, személyijövedelemadó- és társaságiadó-terheit, és ezzel a várakozások szerint 77 milliárd forint bevételkiesést okoz, valamint további 48 milliárdost azzal, hogy kedvezőbb alternatívát kínál az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) alá tartozóknak. A tételes adóból ugyanakkor 74,3 milliárdra számítanak, az pedig az áfabevételt növeli, hogy az eva alól átlépő vállalkozások számlái után forgalmi adó nem igényelhető vissza.
\xa0\xa0\xa0
Az új kisvállalati adóból 214,5 milliárd forint folyhat be. Ez a legfeljebb 25 embert foglalkoztató cégeknél kiváltja a szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást és a társasági adót, így összesen 307,5 milliárd kieséssel jár. A dohánytermékek, az alkoholos italok és autógáz-üzemanyag jövedéki adójának emelése miatt azokból a korábban vártnál csaknem 49 milliárddal, a népegészségügyi termékadóból pedig 2,8 milliárddal több érkezhet a költségvetésbe, ezt az egészségügyi dolgozók bérének emelésére fordítják.', 'Az elfogadott bizottsági javaslat indoklása szerint a munkahelyvédelmi akcióterv növelheti a foglakoztatást, a béreket, élénkítheti a fogyasztást és segítheti a vállalkozások jövedelmezőségét, a kedvező makrogazdasági hatások pedig csaknem 40 milliárd forinttal javíthatják a költségvetés egyenlegét. Szintén az indoklásból derül ki, hogy a gazdaság kifehérítése érdekében tett lépésektől, az adóbeszedés hatékonyságának javításától összesen 162,6 milliárd forint többletet várnak. A pénzügyi tranzakciós illetékből az indítvány a korábban prognosztizált 283 milliárd helyett 239 milliárd forinttal számol, ebből 123 milliárd a kereskedelmi bankoktól, a fennmaradó rész az államkincstár és a jegybank befizetéseiből érkezhet.
\xa0\xa0\xa0
A kormányoldal emellett arra számít, hogy az IMF/EU-tárgyalások sikeres lezárása miatt kedvezőbbek lesznek a hozamok, így százmilliárd forinttal csökkennek a kamatkiadások. A plenáris ülésen a kormányoldal a költségvetési bizottság által a héten benyújtott módosító indítványokat támogatta, így a tanyaprogramra, a fertődi Esterházy-kastély műkincseinek megvásárlására, valamint a pécsi Zsolnay negyed támogatására is fedezetet biztosítva az eredetileg vártnál nagyobb áfabevételből. A döntések eredményeként 8,8 milliárd forinttal - 43,4 milliárdra - emelkedik a január 1-jével létrejövő járási kormányhivatalok támogatása. A pénz nagy részét személyi juttatásokra és a munkáltatói járulékokra fordíthatják, nagyjából egymilliárdot pedig dologi kiadásokra. A fertődi Esterházy-kastély komolyzenei programjaira, valamint a kastélyban található Apolló-terem 1700-as évekből származó bútorzatának megvásárlására és helyreállítására 350 millió forintot különítettek el. Emellett az ideivel megegyező, félmilliárd forint támogatást juttattak a pécsi Kodály Központ és a Zsolnay Kulturális Negyed üzemeltetésére, programkiadásaira.
\xa0\xa0\xa0
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet az eredetileg tervezett 1,1 helyett 1,74 milliárd forintot kap jövőre, mivel az indoklás szerint 145 fős létszáma nem elég feladatainak teljesítésére. Ötszázmillió forinttal emelkedik a tanyafejlesztési program támogatása is, így csaknem kétmilliárd lehet 2013-ban. A parlament emellett 35 millió forintot juttatott az erdei kisvasutak üzemeltetésének támogatására, 46 millió forinttal növelte a siketek, az értelmi fogyatékosok, a mozgáskorlátozottak, a vakok és az autisták szervezeteinek támogatását is. Ugyancsak a forgalmi adóból finanszírozhatják a szúnyogirtást a kiemelt turisztikai övezetekben, erre további 150 millió forintot tettek félre, és az áfabevétel lesz a forrása a Ferihegyi út meghosszabbításának is. Ez biztosít újabb egymilliárd forintot a még aszfaltozatlan budapesti földutak burkolására, amire így összesen másfél milliárd juthat.
\xa0\xa0\xa0
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter zárszavában biztonságos, válságkezelésre alkalmas költségvetésnek nevezte a jövő évit. Hozzátette, azért tudtak kiszámítható költségvetési javaslatot benyújtani a Háznak, mert Magyarország előrement a nem hagyományos európai válságkezelés útján. Az előrehozott költségvetési vita kiszámíthatóvá veszi az ország jövő évi államháztartási pénzügyeit - jelentette ki a tárcavezető.']
['\nTucatnyi állami tulajdonú ingatlant adnak át egyházaknak', 'Tucatnyi állami tulajdonú ingatlant - javarészt templomokat - ad át az állam ingyenesen egyházaknak a parlament csütörtöki döntésével. Egy fővárosi épületet a Lungo Drom romaszervezet kap meg. Négy fideszes képviselő indítványára két állami tulajdonú ingatlant kap a Zirci Ciszterci Apátság, egyet-egyet az óbudai és az angyalföldi evangélikus egyházközség, a pestszentlőrinci Mária Szeplőtelen Szíve Főplébánia, a békásmegyeri Szent József Plébánia, a dunabogdányi Nepomuki Szent János Plébánia, a visegrádi Keresztelő Szent János Plébánia, a székesfehérvári egyházmegye, a Miskolci Apostoli Exarchátus, a Magyarországi Református Egyház Zsinata, a Magyar Unitárius Egyház és a Görög Katolikus Egyház. Az előterjesztés indoklása szerint a felekezetek többsége nem tudott arról, hogy templomuk állami tulajdonban áll, az ingatlanok tulajdoni helyzetét most ingyenes átadással rendezik. A Fidesszel szövetséges Lungo Dromnak juttatott VIII. kerületi ingatlan korábban óvodaként működött. Az indoklás azzal támasztja alá átadását, hogy az a legnagyobb létszámú és támogatottságú cigány érdek-képviseleti szervezet közösségi céljainak megvalósítását segíti.
']
['\nElfogadta a Ház az iskolakerülés elleni törvényt', 'Megszavazta a parlament csütörtökön azt a belügyminiszteri javaslatot, amely alapján jövő január 1-jétől az igazgatóhoz kísérheti a rendőr azt az általános iskolás diákot, aki igazolatlanul marad távol a tanítási órákról. Pintér Sándor indítványát - amely a rendőrségi törvényt módosította - 252 igen, 43 nem szavazat és 33 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés, rögzítve a rendőrség feladatai között, hogy a fenntartó kezdeményezésére közreműködik az általános és a középiskolák rendjének fenntartásában.
\xa0\xa0\xa0
A rendelkezés szerint ha egy 14 évnél fiatalabb diák nem tudja hitelt érdemlően igazolni, hogy engedéllyel hiányzik a tanításról vagy a kötelező iskolai foglalkozásról, és nincs vele nagykorú, akkor a rendőr - az iskolával való előzetes egyeztetés után - az igazgatóhoz kísérheti őt. "Hitelt érdemlő igazolást" az iskola, az orvos vagy a szülő állíthat ki. Módosult a köznevelési törvény is: szintén 2013. január 1-jétől a tanuló iskolájának megállapítása, a hiányzás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az iskolával és a szülővel való kapcsolatfelvétel céljából a köznevelés információs rendszeréből továbbítható a rendőrségnek egyebek mellett a diák neve, neme, születési helye és ideje, lakcíme, állampolgársága, diákigazolványának száma, tanulói jogviszonyának adatai, valamint iskolájának neve, címe. A jogszabály emellett megteremti a lehetőséget - ugyancsak 2013-tól - önkormányzati rendészeti szervek megalakítására, amelyeket a polgármesteri hivatalok hozhatnak létre, akár társulásos formában is, és tagja lehet az önkormányzati természetvédelmi őr, a közterület-felügyelő, a mezőőr, az erdészeti szakszemélyzet és a halászati őr.
\xa0\xa0\xa0
Egységesítették továbbá a rendészeti feladatot ellátók - így a természetvédelmi őrök, az erdővédelmi szolgálat tagjai, a hegyőrök, a hivatásos vadászok, az erdészeti szakszemélyzet tagjai, a halászati őrök, a közterület-felügyelők, az önkormányzati természetvédelmi őrök és a mezőőrök - intézkedési jogait. Eszerint a felsoroltak jogosultak a törvényben meghatározott feladataikkal összefüggő jogellenes cselekmény, szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért embert a cselekménye abbahagyására felszólítani, valamint annak folytatásában megakadályozni, épületet zárhatnak le, szükség esetén testi kényszert és vegyi eszközt alkalmazhatnak, valamint a rendőrség megérkezéséig - de legfeljebb két órán keresztül - visszatarthatják a tetten ért, a személyazonosságának igazolását megtagadó vagy az előállításnak ellenszegülő embert.
\xa0\xa0\xa0
A szabályok szerint a belterületnek nem minősülő, a település elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési célra szolgáló részén - a szolgálati feladatok ellátása során nyíltan viselve - a mezőőr, a hegyőr és a halászati őr sörétes lőfegyvert, az erdővédelmi szolgálat tagja, az erdészeti szakszemélyzet és a természetvédelmi őr önvédelmi célból maroklőfegyvert, a hivatásos vadász pedig vagy maroklőfegyvert, vagy vadászlőfegyvert tarthat magánál.
']
Elfogadta a parlament a törvénybe foglalt hallgatói szerződés szabályait
Elfogadta az Országgyűlés csütörtökön a hallgatói szerződésekről szóló szabályokat a felsőoktatási törvény módosításával, amire azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság (Ab) múlt héten megsemmisítette a szerződéseket szabályozó kormányrendeletet, mondván, hogy azok részleteit törvényben kell meghatározni. A felsőoktatásról szóló törvény módosítását 238 igen, 59 nem szavazat és 31 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. A fideszes javaslat szövege még az utolsó pillanatban is változott, az oktatási államtitkár ugyanis egy zárószavazás előtti módosító indítvánnyal az állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas hallgatókkal kötendő szerződés nevét hallgatói ösztöndíjszerződésre módosította, az intézmények és az önköltséges hallgatók közötti képzési szerződésről pedig kimondta, hogy annak feltételeit a kormány rendeletben szabályozhatja. Utóbbival kapcsolatban Hoffmann Rózsa indoklásában rámutatott: az önköltséges hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés feltételei nem esnek az Ab által hivatkozott alkotmányos rendelkezések alá, ezért azok a továbbiakban is kormányrendeleti szinten szabályozhatók.
['\nDöntött a Ház az állami-önkormányzati iskolafenntartás részleteiről', 'Elfogadta az Országgyűlés csütörtökön a köznevelési törvény módosítását, amely elsősorban azzal függ össze, hogy a közoktatási feladatellátás - az óvodák kivételével - 2013. január 1-jétől állami kézbe kerül. Ennek megfelelően rögzíti, milyen esetekben működteti az iskolát az állam, és mikor az önkormányzat. A köznevelési törvény tavalyi megszavazásakor az új közigazgatási rendszerben még csak a kormányhivatalok voltak ismertek, ám azóta kiderültek a járások működésének és az állami-önkormányzati szerepvállalásnak, intézményfenntartásnak a részletei is, ezért vált szükségessé az előterjesztő Fidesz-KDNP-s képviselők szerint a mostani módosítás, amelyet a parlament 248 igen, 48 nem szavazat és 34 tartózkodás mellett fogadott el.
\xa0\xa0\xa0
A törvényjavaslat részletesen szabályozza, milyen feladatokat lát el az állam mint fenntartó, és milyeneket látnak el az önkormányzatok. Eszerint a háromezer lakost meghaladó lélekszámú településeken a helyi önkormányzat gondoskodik - a szakképző iskola kivételével - a köznevelési intézmények működtetéséről. Ha azonban a helyhatóságok gazdasági okokból nem tudják ellátni ezt a kötelezettségüket, mentesülnek alóla. A háromezernél kisebb lakosú településeken az állami intézményfenntartó központ működteti az iskolákat, de a helyi önkormányzat dönthet úgy, hogy átvállalja ezt a feladatot.
\xa0\xa0\xa0
Az önkormányzatoknak az iskolák működtetésével kapcsolatos álláspontjukról idén szeptember 30-ig kell kinyilvánítaniuk szándékukat, a döntést pedig október 30-ig kell meghozniuk. Azt is beleírták a köznevelési törvénybe, hogy a szülők legalább felének beleegyezése szükséges a települési óvodák és iskolák valamely egyháznak való átadásához. Pontosítottak a mindennapos testnevelés részletein is: meghagyták azt a passzust, hogy ezt az iskolák első, ötödik és kilencedik évfolyamán idén szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Ehhez a mostani módosítással hozzátették, hogy az ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelésórát kell beépíteni.
']
Változik a tankönyvpiaci rend, miniszter dönthet a tankönyvenkénti elismerésről
A tankönyvpiac rendjének módosításáról határozott a parlament csütörtökön, lehetővé téve, hogy a szakminiszter döntsön kiadványok felvételéről a tankönyvjegyzékbe. A kormánypártok szavazatával elfogadott változtatások szerint az oktatásért felelős tárcavezető (jelenleg az emberierőforrás-miniszter) nyilvános pályázati eljárást szervezhet a közismereti tankönyvek megírására és elkészítésére. A jogszabály alapján tankönyvként azok a kiadványok hozhatók forgalomba, amelyeket miniszteri rendeletben meghatározott eljárással tankönyvvé nyilvánítottak (ez a kijelölt központi hivatal feladata) és felvettek a hivatalos tankönyvjegyzékbe, illetve amelyeket a miniszter kiválasztott. A szabályozás értelmében ugyanis a kiválasztott tankönyvek jegyzékbe való felvételéről közvetlenül a miniszter dönt. És amennyiben a jegyzékben szerepelnek olyan kiadványok, amelyeket a miniszter támogat, az iskolák már csak ezek közül választhatnak a tankönyvrendeléskor. A törvénymódosítás azt is rögzíti, hogy a tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és eljuttatása az iskolákhoz, valamint a vételár beszedése állami feladat, amelyet a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit kft. lát el.
['\nKözlekedési törvényeket módosított a parlament', 'A közlekedésre vonatkozó több szabályt is módosított csütörtökön a parlament: ezek egyikeként kimondta a Ház, hogy tilos a villany- és telefonoszlopokon reklámozni, csakúgy, mint a közutak lakott területen kívüli szakaszain reklámokat elhelyezni, ha azok zavarják a közlekedők figyelmét. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter javaslatát csütörtökön fogadta el az Országgyűlés 275 igennel, 31 nem ellenében. A módosítást a közlekedésbiztonság fokozásával indokolta indítványában Németh Lászlóné, aki arra is kitért, hogy aktualizálni kellett a gyorsforgalmi úthálózattal kapcsolatos eljárásokat, továbbá át kellett ültetni az Európai Bizottság egyes rendelkezéseit a hazai jogszabályokba a vasúti közlekedés, valamint a vasútbiztonság területén. Ugyancsak változás, hogy a közutakon, azok felett és mellett nem lehet olyan jelzés, egyéb tárgy és berendezés, amely a közúti jelzésekkel – azok alakjával, színével - összetéveszthető, akadályozza a láthatóságot, és alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje, vagy veszélyeztesse a közlekedés biztonságát. A már kint lévő tárgyakat legkésőbb idén szeptember 30-ig el kell távolítani.
\xa0\xa0\xa0
Kimondja a törvény ezen belül azt is, hogy nem lehet reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés lakott területen belül a közutakon - kivéve az úttesten kívüli burkolatlan részt -, azok felett és azok tartozékain - kivéve a járdát és a kerékpárutat -, továbbá a villany- és telefonoszlopokon, függetlenül attól, hogy azok hol vannak. Ezen felül azonban a közutak lakott területen kívüli szakasza mellett sem lehet olyan reklámtáblákat elhelyezni, amelyek a közlekedők figyelmének elterelésére alkalmasak. A tilalom nem vonatkozik ugyanakkor a benzinkutaknál elhelyezett cégjelzésre és az üzemanyagárakat tartalmazó táblákra, az épületeken, illetve azok telkén elhelyezett olyan feliratokra, amelyek az építményben működő cég nevét, jelét vagy tevékenységét jelzik, továbbá azokra a berendezésekre, amelyek kizárólag a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmaznak.
\xa0\xa0\xa0
Újdonság, hogy a törvény nemcsak azt rögzíti, hogy a közúti közlekedéssel összefüggő önkormányzati feladatok ellátásáról gondoskodnia kell a képviselő-testületnek, hanem külön nevesíti ezek között a gyalogos-átkelőhelyek megvilágítását a település belterületén, az ezekhez vezető járdáknak, kerékpárutaknak és korlátoknak, valamint a gyalogosok és kerékpárosok vasúti átkelőjének kialakítását és fenntartását.
\xa0\xa0\xa0
A parkolást érinti az a módosítás, amely szerint bár a fizetős parkolási területen díjfizetés nélkül várakozó járműre ugyanott egy napon belül pótdíj csak egyszer szabható ki, de ha a várakozási területen a parkolást csak meghatározott ideig engedik, és a díjfizetés nélküli várakozó ezt túllépi, akkor a pótdíj megfizetése nem mentesíti a külön jogszabály alapján kivetett bírság megfizetése alól. Az Országgyűlés azt a módosító javaslatot már a múlt héten leszavazta, amely lehetővé tette volna a behajtási díj kivetését a fővárosban.']