"Készülni kell a jövőre" + képgaléria

Öt-hat év múlva nagy tömegben jönnek majd vissza Magyarországra azok a fiatalok, akik korábban külföldre mentek pénzt keresni, vagy kalandvágyból – hangsúlyozta Orbán Viktor a múlt héten kezdődött konzultációsorozat újabb állomásán. A Fidelitas vezetőivel és tagjaival folytatott keddi budapesti megbeszélésen a kormányfő aláhúzta, az ifjúsági szervezetnek komoly felelőssége és lehetősége van abban, hogy Magyarország az átrendeződés nyertesei közé tartozzon. A megbeszélésen a miniszterelnök beszélt a felsőoktatás átalakításáról is. A rendezvényen készült képgalériánk megtekinthető itt.

Dátum: 2012-07-24 13:14:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=183040
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 15:09:50.760290, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Ehhez képest most ott tartunk, hogy bajban van az Európai Uniós, sőt az egész transzatlanti térség – fűzte hozzá a kormányfő. A miniszterelnök aláhúzta: az elmúlt tíz évben kiderült, hogy a mi civilizációnknál nagyobb teljesítményre képes versenytársak is megjelentek Dél-Amerikában, Ázsiában, vagy éppen Oroszország személyében. Nem olyan egyértelmű, merre van az előre, a siker, kik lesznek a győztesei a következő 15-20 évnek – jegyezte meg.  Mára megváltozott a helyzet, jó esetben átalakulófélben, rossz esetben szétesőben van az a keretrendszer, amiben Magyarország elhelyezte magát hosszú évek küzdelmének eredményképpen.

A kormányfő szerint a következő néhány évben nem áll be a világ olyan „jeges, kemény” struktúrába, mint ahogyan az történt a második világháború, vagy 1990 után; hanem képlékenyebb, alakíthatóbb lesz, mint az elmúlt húsz évben volt. A miniszterelnök szerint ez felértékeli annak a nemzedéknek lehetőségeit, és ezzel együtt a felelősségét is, amihez a Fidelitas mai nemzedéke tartozik. Leszögezte: a Fidelitasnak van már politikai súlya, az események befolyásolására képes erő. Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy a Fideszen belül a Fidelitasból érkezettek kis frakciója létszámában meghaladja az LMP frakcióját. A kormányfő arról is beszélt, hogy a Fidelitasból érkezett vezetők komoly pozíciókban vannak. Példaként említette Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetőt, Gyürk András európai parlamenti képviselőt, a 2010-es kampány vezetőjét, Cser-Palkovics Andrást, Székesfehérvár polgármesterét, és Schmidt Csabát, Tatabánya polgármesterét. A Fidelitasnak nemcsak pozíciói vannak, hanem nagyon komoly tettei, története és eredményei is – jegyezte meg.

A cél, Magyarország „megfelelő polcra emelése”

A kormányfő aláhúzta: a Fidelitasnak van múltja, erős parlamenti képviselettel rendelkezik, gyökeret vert az önkormányzatok világában, és nincs versenytársa a pályán.  A Fidelitas kis akarattal, bátorsággal a következő két évben annyit mehetne előre, olyan befolyásra tehetne szert és olyan eredményeket érhetne el, amennyit "normális történelmi időkben" tíz-tizenöt év alatt sem biztos, hogy tudna – fogalmazott Orbán Viktor.

Ha a Fidelitas ezt a nemzedéket képes megszólítani, megszervezni, akkor egy nagyon komoly történelmi küldetésre is vállalkozhat. A történelmi küldetés pedig a teljesen újrarendeződő európai erőviszonyok között Magyarország „megfelelő polcra emelése”. A Fidelitasnak komoly felelőssége és lehetősége van abban, hogy Magyarország az átrendeződés nyertesei közé tartozzon - fűzte hozzá.

Orbán Viktor aláhúzta: Közép-Európa és Nyugat-Európa teljesen ellentétes pályán mozog. Európa jövője – ha a dolgok így mennek tovább – Közép-Európában van. A kormányfő emlékeztetett a legutóbbi államadósság-adatokra, amelyek azt mutatták, hogy a közép-európai országok államadóssága alacsony, Magyarország – a térség országaihoz képest - magas adata is csökkent, míg a nyugat-európai országoké emelkedett, és veszélyesen abban a tartományban vannak, amikor már nem lehet kimenekülni az adósságcsapdából.

Közép-Európa előtt egy nagy emelkedő pálya van

A kormányfő szerint jól látható, hogy Európa déli, de részben a nyugati része gazdasági értelemben hanyatló pályán van. Az ottani országok veszítenek a versenyképességükből, és egyre nehezebben tudják pénzügyileg finanszírozni magukat, és a folyamatok megfordításához szükséges belső átalakítás végig viteléhez nincs meg a politikai egység. Orbán Viktor szerint jól látható, hogy szemben Európa nyugati részével a közép-európai országok sem a válság előtt, sem a válságkezelés közben nem adósodtak el, a pénzügyeik nem csúsztak ki a saját kezükből, ráadásul javult a versenyképességük. "A bábuk úgy vannak felrakva a sakktáblára, hogy Közép-Európa előtt egy nagy emelkedő pálya, Nyugat-Európa számára pedig egy vészesen hanyatló pálya rajzolódik ki. Minden át fog alakulni" – húzta alá. A kormányfő mindennek következményei között említette, - hogy ha maradnak ezek a tendenciák - akkor öt-hat év múlva nagy tömegben jönnek majd vissza Magyarországra azok a fiatalok, akik korábban külföldre mentek pénzt keresni, vagy kalandvágyból. Nekik "fogadóállomásokat" kell kiépíteni; jó munkahelyeket, és jó iskolákat – tette hozzá. A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy fel fognak értékelődni a közép-európai egyetemek. Példaként említette, hogy Debrecenben már most is 4000 külföldi diák tanul. "Ha jól alakítjuk át a felsőoktatási rendszerünket, akkor fogadóállomásai leszünk az elfogadható áron tanulni akaró tehetséges nyugatiaknak" – fűzte hozzá.

A kormányfő kitért arra is, hogy a magyar történelem "perverz módon", furcsán van megírva; mindenki tud mondani 10-15 vesztes csatát, elbukott kísérletet, és alig tudunk mondani felívelő korszakokat, ahhoz kapcsolódó személyeket, eredményeket. Ahhoz, hogy a most előttünk kirajzolódó átrendeződésnek Magyarország a nyertese legyen, ahhoz a fontos politikai döntéseken túl, „kicsit igazítani kellene” az önbecsülésen, a történelemszemléleten a gondolkodásmódunkon – jegyezte meg.

Át kell alakítani a felsőoktatás rendszerét

A kormánynak van egy elgondolása, hogyan kellene a teljes magyar felsőoktatást a „kor kihívásaihoz igazítani.” Az ellenfelek ezt nem akarják – mondta Orbán Viktor hozzátéve, mindenki ellenfél, abban az értelemben, akinek az érdekét sérti és nem látja be, hogy „rövid távú érdeksérelemért cserébe hosszú távú lehetőségeket kap”. A miniszterelnök úgy látja, sokan akarnák elhalasztani az új rendszer megindításának dátumát. A kormányfő úgy fogalmazott, „ellenforradalmi kísérletek” zajlanak, de – szavai szerint – mindez normális, hiszen, „ha van forradalom, akkor van ellenforradalom is.”

Ehhez kapcsolódóan kifejtette, vannak módszerek, amivel hátráltatni lehet egy hosszú távú, átfogó elképzelés megvalósítását. Ilyen például, amikor a politikában egy célvitából eszközvitát generálnak. Megjegyezte, szerinte a felsőoktatási törvényhez kapcsolódó szándékok áldozatául estek ennek a módszernek. Úgy fogalmazott: a legjobb cél elérésére is eszközöket kell használni és az eszközviták majd természetesen elő fognak kerülni, csak úgy tűnik, ebben a kérdésben a „kocsi megelőzi a lovat”.

Ma ezer- és tízezerszám vannak olyan fiatalok, akiknek egyetemi, vagy főiskolai tanulmányaik után „van egy papír a kezükben, és azt hiszik, hogy az ér valamit”, viszont az a keserű realitás, amivel szembe kell nézniük, hogy „az a papír nem ér semmit”– jelentette ki Orbán Viktor hozzátéve, a helyzet azt mutatja, hogy friss diplomások nem rendelkeznek olyan tudással, amire a munkáltatóknak valójában szükségük volna. Mindenképpen át kell alakítani a rendszert, hogy ilyen helyzetbe szülők, diákok, tanárok és munkaadók ne kerülhessenek, ezért sürgős a beavatkozás – hívta fel a figyelmet a kormányfő.

Arról is beszélt, bizonyos szakmákból erőteljes hiány mutatkozik; 35-55 ezerre tehető azon állások száma, amelyet nem tudnak betölteni, mert nincs megfelelő szakképzettséggel rendelkező ember. Mindez – mint mondta – azért van, mert rossz pályára állítják be a fiatalokat, akikben rossz önkép alakul ki, miszerint őket a mögöttük hagyott évek feljogosítják egy kedvezőbb munkaerő piaci helyzetre, de ezt rajtuk kívül nem gondolja senki. Mindez a csalódottság és a külföldön való álláskeresés mellett nagyon rossz társadalmi folyamatokat létrehozó jelenség – mutatott rá a miniszterelnök.

Korrektnek kell lenni. Meg kell tudnunk mondani, milyen képzésnek van értelme, minek nincs – szögezte le Orbán Viktor. Elmondta, a felsőoktatás rendszerét aszerint kívánják átalakítani, hogy csak olyan képzéseket fogadnak el és támogatnak, amelyekről látják, hogy a munkaerőpiacon használható tudást adnak. Utalt rá, a nemzeti konzultációban megkérdezték az embereket, egyet értenek-e ezzel az elképzeléssel, és az emberek több mint 85 százaléka válaszolt igennel erre a kérdésre, így „demokratikus legitimációjuk van” az átalakítás véghezvitelében.

„A tandíjnak ellensége vagyok”

Orbán Viktor szerint olyan pénzügyi rendszert kell kialakítani a felsőoktatásban, hogy akik egyetemre, főiskolára járnak, kedvezményes, hosszú, például harmincéves lejáratú diákhitellel tudják finanszírozni magukat. Ennek révén néhány év alatt kialakulhat egy önfinanszírozó rendszer; így a költségvetésből nem kell pénzt fordítani, az ingyenes, „felelősséget nem vállaló képzési formák” indítására.

Én a tandíjnak ellensége vagyok, és az is maradok, mert a tandíj egy olyan összeg, amiről nem tudni, honnan fogja előteremteni a diák, ezért én nem egy tandíjrendszer bevezetése mellett érvelek, hanem olyan felsőoktatási rendszer mellett, amelyben az állam a szegényebbeknek is megadja egy hosszú lejáratú kölcsönön keresztül azt a lehetőséget, hogy saját magukat kiiskolázzák – jelentette ki a miniszterelnök. Mindez - mint mondta - megnöveli a diákok felelősségérzetét, mert a képzés díját hosszú távon vissza kell fizetniük, így a hallgatók az egyetemi, főiskolai éveket nem a középiskola meghosszabbított diákéveinek fogják fel, hanem egy befektetésként, amely a jövőjüket szolgálja.

A kormány nem a falakat, hanem a diákokat akarja finanszírozni, tehát mi nem abban vagyunk érdekeltek, hogy bizonyos intézmények működjenek, hanem abban, hogy a diákoknak befolyásuk legyen saját döntéseiken keresztül arra, hogy melyik főiskola, egyetem jó és melyik nem - mondta Orbán Viktor.

El kell indítani a felsőoktatás átalakítását

Aláhúzta, véleménye szerint nem szabad megvárni a következő évet az új felsőoktatási rendszerrel; azt most el kell indítani, ezért – mint jelezte - a szerdai kormányülésen már foglalkozni fognak ezzel a kérdéssel. Utalt rá, kedd este közzéteszik a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így „látni fogjuk, hogy melyik egyetemre, főiskolára mennyien jelentkeztek, és mennyien kerültek be, és látni fogjuk, hogy melyik főiskolát és egyetemet kerülték el a fiatalok”. Utóbbiakat nem fogja támogatni a kabinet a jövőben – mondta Orbán.

Megjegyezte, amennyiben az átalakulás folyamatát kormányváltások nem törik meg, három-öt év múlva „üzembiztossá is válhat” az új rendszer.

A kormányfő kitért arra is, hogy a szakmunkásképzőt végzett „melós fiatalok” teljes mértékben hiányoznak ma az ifjúsági közéletből. Orbán Viktor azt javasolta a Fidelitasnak, emelje be a szakképzés ügyét is a közéletbe. „A melós fiatalokkal törődni kell. Magyarország a melósok nélkül nem lesz nyertes”. Hasonlóképpen a fiatal gazdákkal is foglalkozni kell; velük is érdemes kapcsolatba kerülni - mondta a Fidelitas tagjainak a miniszterelnök.

Orbán Viktor a beszédét azzal zárta, hogy a választást 2014-ben is meg kell nyerni, és a Fidelitasnak az az első számú küldetése, hogy segítsen a fiatalok megszólításában.

Ágh: Egy csapatot alkotunk a kormánnyal

Ágh Péter, a Fidelitas elnöke a konzultáción arról beszélt, hogy a Fidesz és a Fidelitas kapcsolata az ifjúsági társszervezet 1996-os megalapítása óta egy komoly partneri viszonynak tekinthető. Mint mondta, a fiatalok csak akkor tudnak boldogulni, ha a munkahelyteremtés, a családalapítás és az otthonteremtés nemcsak vágyálom számukra, hanem elérhető közelségbe kerül. Az elmúlt két év ebbe az irányba mutat, de további intézkedésekre is szükség van, hogy a mostani kormányzati ciklusnak a fiatalok a nyertesei lehessenek - hangsúlyozta Ágh Péter, aki szavait azzal zárta: "egy csapatot alkotunk a kormánnyal, hogy a fiatalok nyertesei legyenek a kormányzásnak".