Egész Európa egy gazdasági rendszerváltás küszöbén van

Világossá kell tennünk, hogy a kormányzati felelősség azt jelenti, hogy nem hozhatunk létre, nem engedhetünk működni olyan gazdaságot, amely nem jövedelmet, hanem adósságot termel  – jelentette ki Orbán Viktor budapesti sajtótájékoztatóján, miután - konzultációsorozata keretében - Gaskó Istvánnal, a Liga elnökével és Palkovics Imrével, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökével tárgyalt.

Dátum: 2012-07-25 15:48:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=183079
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 15:10:04.374441, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

['\nMunkaalapú gazdaságot akarnak a szakszervezetek is', 'Most itt vagyunk 22 évvel később, és teljes egyetértés van közöttünk atekintetben, hogy az országot felelőtlenül ismét eladósították. Ha meglenne az az 500 milliárd forint, ami a plusz adósságszolgálatra ment el a 2002 óta bekövetkezett államadósság-növekmény miatt, ha az 500 milliárd forint évente itt lenne, akkor jószerivel alig lenne vita a kormány és a szakszervezetek között – fejtette ki a miniszterelnök.', 'Ha a dolgok mélyére tekintünk, akkor nézetazonosságot találunk, hiszen munkaalapú gazdaságot akarnak a szakszervezetek, és ezt szeretné a kormány is – szögezte le a miniszterelnök.\xa0 Ha a távlati célban egyetértés van, akkor az eszközökben meglévő és az oda vezető út tekintetében fennálló véleménykülönbségeket is könnyebb lesz majd kezelni – fűzte hozzá. A kormány természetesen megállapodásra törekszik a szakszervezetekkel, de világossá kell tennünk, hogy a kormányzati felelősség azt jelenti, hogy nem hozhatunk létre, nem engedhetünk működni olyan gazdaságot, amely nem jövedelmet, hanem adósságot termel – szögezte le Orbán Viktor. A szakszervezetekkel való együttműködés alapjául is az ország gazdasági teljesítőképességének a növelését próbáljuk helyezni, és erre van fogadókészség a szakszervezetek tekintetében – fűzte hozzá.

\n']

Hitelből nem szabad még egyszer bért emelni, szociális juttatásokat növelni

A miniszterelnök kiemelte: hitelből nem szabad Magyarországon még egyszer bért emelni, szociális juttatásokat növelni. Hitelből nem szabad még egyszer olyan álmokat felépíteni, melyek arról szólnak, hogy majd a pénz elköltése után képesek leszünk a pénzt utólag megtermelni. A helyzet világos: előbb-utóbb minden forintért meg kell dolgozni – fogalmazott Orbán Viktor, megjegyezve: az előző kormányok elköltötték azt a pénzt, amiért most egész Magyarországnak együtt meg kell dolgoznia. A miniszterelnök szerint ennek ellenére a kormány nyitott a béremelések ügyében, az életpályák megtervezésében.

A kormányfő leszögezte: az elmúlt két évben Magyarország jól kezelte a gazdasági válságot, különösen ha ideszámoljuk a társadalmi béke és nyugalom fennmaradásának teljesítményét is. Hogy egy nehéz gazdasági helyzetben az ésszerűség keretein belül maradtak a szociális, politikai és gazdasági viták, abban jelentős érdemek halmozódtak fel a szakszervezetek oldalán – fűzte hozzá a miniszterelnök. Orbán Viktor megköszönte a szakszervezeti vezetőknek, hogy a politikai, gazdasági „egyet nem értés” civilizált területéről sohasem csúsztak át a politikai lázítás területére. Azokban az eredményekben, melyeket az elmúlt két évben Magyarország elért a kormány irányításával, abban benne van a szakszervezetek teljesítménye is – mondta el a miniszterelnök.

Sztrájk idején is garantálni kell a nem sztrájkolók jogait

Orbán Viktor beszámolt arról is, hogy a sztrájktörvény kapcsán azt mondta a szakszervezeti vezetőknek, hogy sztrájk idején is garantálni kell a nem sztrájkolók jogait, ezért helyes megoldás az, hogy minden sztrájk előtt a minimális szolgáltatásokról meg kell állapodni, és megállapodás híján bíróságra kell bízni a vitát. A kormány ebben nem kíván részt venni a jövőben sem – jegyezte meg. A kormányfő fontosnak tartja azt is, hogy az elmúlt időszakban a szakszervezetek támogatták a méltányos közteherviselés gondolatát.

A miniszterelnök tájékoztatott arról is, hogy a kormány és a szakszervezetek egyet értenek abban, hogy még az idén meg kell csinálni az egészségügyi béremelést, a szakképzést el kell tolni gyakorlatorientált irányba, a munkahelyvédelmi akciótervet mindenképpen végre kell hajtani, meg kell őrizni a nyugdíjak értékállóságát, és helyes döntés volt befagyasztani a rezsiköltségeket.  Egyeztek az álláspontok abban a kérdésben is, hogy be kell vonni a közteherviselésbe "a külföldön lappangó számlákat".

Biztató volt a keddi tárgyalás az IMF/EU-delegációval

Orbán Viktor újságírói kérdésre válaszolva biztatónak nevezte az IMF/EU-delegációval történt keddi tárgyalást. Elmondta, egyetértés mutatkozik a küldöttség és a kormány között abban a tekintetben, hogy hitelből nem lehet béreket emelni, hitelből nem lehet szociális rendszert építeni, és hogy a gazdaság teljesítőképességét növelni kell.

Kitért rá, örül annak, hogy az IMF által megemlített lépések egy része abba az irányba mutat, amit a kormány szükségesnek lát. A közszféra átalakítása, ésszerűsítése szerintünk halad, ezek gyorsítása komoly kockázatokkal jár, az IMF azonban ezeknek a gyorsítását szükségesnek látja, amit majd, ha visszatérnek szeptemberben, részleteiben is meg tudunk tárgyalni – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette, az irányt illetően, hogy egy kisebb, jobban szervezett, hatékonyabban működő államigazgatása és közszférája legyen Magyarországnak, nincs véleménykülönbség a küldöttség és a kormány között.

Az előző gondolathoz kapcsolódóan elmondta azt is, úgy látja, a pénzügyi szektor helyzetének, terhelhetőségének megítélésében különbségek mutatkoznak az IMF-fel, de ezek – mint mondta – nem intézkedésekről szóló véleménykülönbségek, hanem olyan természetűek, amelyek a gazdasági növekedéshez a pénzügyi szektor jövedelmezőségének helyreállítását a legfontosabb feltételek között tartják számon. A mi álláspontunk eltér ettől – húzta alá a kormányfő.

Nyereséges pénzügyi szektorra és a bankokra szükség van, de amikor mindenki, az egész gazdaság veszteséget szenved el, indokolatlannak tartjuk, hogy éppen a pénzügyi szféra maradjon ki a közteherviselésből. A méltányos közteherviselés és a gazdasági ésszerűség összeegyeztetése olyan kérdés, amely az előttünk álló tárgyalások fontos eleme lesz – húzta alá Orbán Viktor.

Elmondta, azt várják a küldöttségtől, hogy eddigi tapasztalataik alapján adjanak át a kormánynak egy helyzetösszesítést tartalmazó dokumentumot, megjelölve, melyek azok a pontok, amelyeken véleményük szerint változtatni kellene a magyar gazdaságpolitikában, jelöljék meg azokat a feltételeket, amelyek egy IMF-hitel előfeltételeiként értelmezhetőek, illetve mondják el véleményüket a 2013-as költségvetés szerintük módosítandó pontjairól.

Ezeket a javaslatokat a kabinet tanulmányozni fogja és érdemi válaszokat fog kidolgozni, amikor szeptemberben visszatér a delegáció – tette hozzá a miniszterelnök.

Komoly álláspontok és érvek vannak az asztalon, komoly tárgyalások előtt állunk; ezek a magyar gazdaság jövőjének érdemi kérdéseit érintik, ezért kellő körültekintéssel kell eljárni. A mi szándékunk az, hogy a tárgyalások minél hamarabb sikeresen lezáruljanak – szögezte le Orbán Viktor.

Kulcskérdés a munkahelyvédelmi akcióterv

Szólt arról is, az Európai Központi Bank (EKB) elküldte fenntartásait a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tranzakciós illeték alá vonásával kapcsolatban. A miniszterelnök elmondása szerint az európai és a magyar válságkezelés között az a különbség, hogy míg az unió a bankokat védi, a kormány pedig a munkahelyeket. Orbán leszögezte, a pénzügyi szektornak beleérte a jegybankot is, képesnek kell lennie arra, hogy a munkahelyvédelmi akciótervhez szükséges forrásokat előállítsa a költségvetésnek.

A munkahelyvédelmi akcióterv kulcskérdés és egyébként a Magyarországgal szembeni elvárásoknak való megfelelés előfeltétele is, hiszen a foglalkoztatottság - amelynek növelését tűzte ki célul a program – hazánkban alacsony szinten van - hangsúlyozta Orbán Viktor.

„A vita nem zárult le, tanulmányozzuk az EKB érveit, és kellő időben, megfelelő ütemezéssel a sikeres választ meg fogjuk adni"”- összegezte véleményét a miniszterelnök.