"Szabadságfelfogásunk alapja, hogy ellenez mindenféle totalitarizmust"

A közép-európai nemzetek számára a nemzetközi és a nemzetiszocializmus közötti hasonlóság nem tudományos, vagy eszmerendszeri kérdés, hanem mindennapos tapasztalat - jelentette ki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából a Parlamentben tartott, Szembesítés a múlttal című nemzetközi konferencián, csütörtökön. Ugyanitt Áder János köztársasági elnök hangsúlyozta: a diktatúrákkal szembenéző demokrataként nem elég azt mondani, hogy az áldozatok oldalán állunk, ki kell mondani azt is: elkötelezettek vagyunk a szabadság, a partneri együttműködés és az önrendelkezés mellett.

Dátum: 2012-08-23 12:15:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=183604
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 15:14:00.010603, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Ennek kapcsán emlékeztetett: nemrég az Európai Emberi Jogi Bíróság elmarasztalta hazánkat a kommunista diktatúra jelképhasználatának tiltása miatt. El kell fogadnunk ennek a különös döntésnek a jelentőségét, mert tükrözi azt a mély aggodalmat, amely még mindig meghatározza Nyugat- és Közép-Európa közelmúltunkról alkotott gondolkodásmódját – mutatott rá.

Ugyanakkor kifejtette: Európa ma demokratikusként határozza meg önmagát, és a szabadságjogok előmozdítása mellett, valamint a diktatórikus politikai rendszerek ellen foglal állást. A hiányosságok ellenére ez természetesen így is van – jegyezte meg. A mi értelmezésünk szerint, azonban ha Európa nem ellenzi szimbolikus módon is az összes totalitárius ideológiát, az megkérdőjelezheti demokratikus álláspontját – szögezte le.

Mi Hannah Arendt álláspontját osztjuk, aki híres „A totalitarizmus gyökerei” című könyvében úgy érvel, hogy nincs alapvető különbség a nemzeti- és a nemzetközi szocializmus között, azok ugyanis egyaránt szembeszállnak a szabad társadalommal, és mindkettő eredendően totalitárius - fogalmazott. A közép-európai nemzetek számára – vannak, akiknek az a balsors jutott, hogy bizonyos ideig mindkét rendszert el kellett viselniük – a nemzetközi és a nemzetiszocializmus közötti hasonlóság nem tudományos, vagy eszmerendszeri kérdés, hanem mindennapos tapasztalat – mondta a miniszterelnök-helyettes.

Mind a nemzetközi, mind a nemzetiszocializmus ugyanazt a terrort, megalázást, önkényt és erőszakot használta országok, népek és osztályok egészeivel szemben – emelte ki. Vajon számít-e az az adott egyén szempontjából, hogy azért hurcolták meg, mert zsidó, vagy azért, mert kulák? – tette fel a kérdést. Ennek kapcsán kifejtette: a kommunista és nemzetiszocialista jelképek terjesztését tiltó magyar büntetőtörvény megalkotása mögött kettős szándék húzódik meg: egyrészt mindkét rendszer áldozatainak védelme, másrészt emlékük tiszteletben tartása. Nem számít, hogy valaki a nemzeti-, vagy a nemzetközi szocializmus áldozata volt - hangsúlyozta.

„A mi szabadságról alkotott felfogásunk alapja, hogy ellenez mindenféle totalitarizmust. Ha nem tartunk ki emellett a meggyőződés mellett, a mi demokráciánk maga is meggyengül” –szögezte le Navracsics Tibor. A miniszterelnök-helyettes rávilágítva a probléma egy másik aspektusár kifejtette: a totalitárius rezsimek áldozataira emlékezés nemcsak a nemzetiszocialista, de a kommunista rendszer elítélését is megkívánja.

Úgy vélekedett, hogy mindkét típusú diktatúra az első világháborúban, pontosabban annak Európa egészét érintő következményeiben gyökereik. Ennek kapcsán megjegyezte: 1918 után a kontinens élenjáró nemzetei identitásválsággal szembesültek: már nem tartoztak tovább a nagyhatalmak közé, míg egy új hatalom, az Amerikai Egyesült Államok jelent meg a színtéren. Az Orosz Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlott, akárcsak Poroszország – tette hozzá. Európa Nagy Százada katasztrofális véget ért, amelyet hamarosan még szomorúbb események sora követett - fogalmazott.

E belső összeomlás nyomán különböző válaszok születtek a hatalmat illető kérdésekre. Válaszok, amelyek az olyan erőskezű vezetést támogatták, amely kivezető utat ígért a káoszból; válaszok, amelyek bizonyos etnikai csoportokat - mint a zsidóságot, vagy egy megkülönböztetett társadalmi réteget, a burzsoáziát - hibáztattak a nemzet gyengesége miatt – húzta alá.

Ezeket természeténél fogva támaszthatta alá a bűnbakkeresés, egy olyan gyakorlat, amelyhez a kommunisták és a nemzetiszocialisták is előszeretettel folyamodtak a későbbiekben - mondta. Így az első világháború, melynek századik évfordulójára 2014-ben emlékezünk, egyrészt Európa világpolitikai erőfölényének szimbolikus végét jelentette, másrészt a totalitárius politika megszületését – fűzte hozzá.

A nemzeti- és nemzetközi szocializmus felemelkedését táplálták a bukott nagyhatalmak, a bizalmat vesztett és hozzá nem értő elit tagjai, és egy elvesztett háború, mindezek pedig Európa-szerte egy antidemokratikus korszak táptalajává lettek – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. Az első világháború nemcsak a nemzetközi státuszától, de a demokratikus hagyományaitól is megfosztotta a kontinenst – tette hozzá. Ha a van valami, amit „hanyatlásnak” nevezhetünk, akkor az egy évszázaddal ezelőtt kezdődött – zárta szavait Navracsics Tibor.

Áder: Nincs értelme baloldali, vagy jobboldali diktatúrákról beszélni

A diktatúrákkal szembenéző demokrataként nem elég azt mondani, hogy az áldozatok oldalán állunk, ki kell mondani azt is: elkötelezettek vagyunk a szabadság, a partneri együttműködés és az önrendelkezés mellett – fogalmazott Áder János köztársasági elnök köszöntőjében.

Hangsúlyozta: e három érték nem véletlenül tartozik azok közé, amelyeket a diktatúrák elsőként igyekeznek felszámolni, ezért vigyázni kell, hogy azok minden generációnak követhető és követendő értékei maradjanak. Áder János kifejtette: nincs értelme baloldali, vagy jobboldali diktatúrákról beszélni, az áldozatoknak ugyanis mindegy, hogy a szocializmus, a kommunizmus, vagy a fasizmus nevében követtek el velük szemben embertelen tetteket.